Munkahelyi rendezvények lebonyolításával kapcsolatos feladatok

Kérdés:

Az önkormányzat pályázat keretében támogatást nyert rendezvények lebonyolítására, melyhez szükséges lenne a közös hivatal dolgozóinak feladatot vállalnia munkaidőn kívül is. Az önkormányzat megbízási szerződést ezen feladatok ellátására köthet-e az általa fenntartott közös hivatal köztisztviselőivel?

Részlet a válaszából: […] ...polgármesteri hivatal köztisztviselőinek foglalkoztatására a Kttv. vonatkozik, amelynek 8. §-a rendelkezik a különböző munkákra létesíthető szerződéstípusokról. Kimondja, hogya) az önkormányzat közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Cafeteria 2023-ban

Kérdés:

2023. augusztus 1. után a polgármesteri hivatal dolgozói részére milyen összeg adható cafeteriaként?

Részlet a válaszából: […] ...polgármesteri hivatal köztisztviselőire és közszolgálati ügykezelőire kiterjed a Kttv. hatálya. A Kttv. 151. §-a szerint a kormánytisztviselők cafeteriajuttatása nem lehet kevesebb az illetményalap ötszörösénél, ez bruttó összeget jelent, vagyis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Kivétel a kisadózó vállalkozási adó alól

Kérdés: A Katv. 8. §-ának (6) bekezdése szabályozza a különadó-fizetési kötelezettséget. (6c) bekezdés: "Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak."
Az önkormányzat, mint jogi személy, beleszámít-e a kivételi körbe? Az önkormányzat által létrehozott intézmény, mint költségvetési szerv, beleszámít-e (vagy csak a központi költségvetési szervek)?
Részlet a válaszából: […] ...a nemzetiségi önkormányzatra, valamint az önkormányzati társulásra nem értelmezhető, de az általuk alapított intézmények és a polgármesteri hivatal költségvetési szervnek minősülnek, ezért beleszámítanak a kivételi körbe.(Kéziratzárás: 2022. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Polgármesteri Hivatal és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködése

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál működő gazdasági szervezet az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkotott gazdálkodási szabályzatában rendezi – többek között – a hozzá rendelt, egymástól elkülönült költségvetési szervek működtetését, a költségvetés tervezését, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtását, illetve a pénzügyi, számviteli rend betartását. Az érvényesítő, ellenjegyző személye a gazdasági vezető által kijelölésre történt, azok személye valamennyi szerv esetében azonos. Megyei jogú városunk polgármesteri hivatala és a nemzetiségi önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodás szerint "a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal külön belső szabályzata tartalmazza".
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?
Részlet a válaszából: […] A nemzetiségi önkormányzat önálló jogi személy. A települési nemzetiségi önkormányzat testülete a képviselő-testület, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés. A nemzetiségi önkormányzat és a települési önkormányzat között nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító ideje – korábbi tanácsi szervek végrehajtó bizottságainál eltöltött idő figyelembevétele

Kérdés: 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultság mikor vált/válik esedékessé a következő esetben? Jelenleg köztisztviselőként pénzügyi főelő­adó munkakörben dolgozó munkatársunk 1983. 08. 01.-1984. 10. 03. napjáig egy települési mezőgazdasági termelőszövetkezetnél kezdett munkaviszonyt, majd 1984. 10. 04.-2001. 06. 30. napjáig a települési nagyközségi tanács vb. GAMESZ-nél szintén pénzügyesként dolgozott. 2001. 07. 02.-2008. 09. 03. napjáig a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál pénzügyes munkakört töltött be, majd a szomszéd település többcélú kistérségi társulás koordinációs irodájánál közalkalmazotti jogviszonyban, pénzügyi munkakörben 2008. 09. 04.-2012. 10. 31-ig dolgozott. 2012. november 1-jétől jelenleg is köztisztviselőként dolgozik önkormányzatunknál. Hogyan kell számolni a jubileumi jutalomra jogosító időket?
Részlet a válaszából: […] ...joggyakorlatot figyelembe véve – jubileumi jutalomra jogosító időként kell számításba venni. A közalkalmazotti jogviszonyban, illetve a polgármesteri hivatalnál köztisztviselőként eltöltött időt pedig szintén figyelembe kell venni. Ennek megfelelően a 30 éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Önkormányzati vagyon kezelése

Kérdés: Kérném szíves szakmai véleményüket az önkormányzat irányítása (és fenntartása) alá tartozó költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, GAMESZ, óvodák) használatában lévő, alaptevékenységük ellátásához rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal (ingatlan és ingó vagyon) kapcsolatosan, az alábbiak szerint:
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyon­elemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?
Részlet a válaszából: […] A GAMESZ és a többi önkormányzati intézmény könyveiben csak akkor szerepelhetnek az ingatlanok, ha az önkormányzat a vagyonrendeletében az intézményeket mint vagyonkezelőket nevesíti. Az Nvt. 19. pontja szerint a költségvetési szerv vagyonkezelőnek minősül.Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Köztisztviselő 40 éves jubileumi jutalma – nyugdíjazás

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk köztisztviselője 2015-ben szeretné a nők 40 éves kedvezményes teljes nyugdíját igénybe venni. 2016. 07. 19-én lenne esedékes a 40 éves jubileumi jutalom kifizetése. A hatályon kívül helyezett Ktv. 49/E. §-a (5) bekezdésének d) pontja szerint a fenti jogcímen járt volna a kifizetés. A 2011. évi CXCIX. tv. nem rendelkezik a hasonló esetekről. Jár-e munkatársunknak a nyugdíjba vonulásakor a jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján amennyiben az érintett 2015-ben igénybe veszi a nők "40 éves öregségi nyugdíját", részére a jubileumi jutalom nem fizethető ki, tekintettel arra, hogy az új Kttv. már nem ismeri a "kedvezményes jubileumi jutalmat", azaz nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító ideje – munkaviszony, áthelyezés figyelembevétele

Kérdés: 1976. július 19-től folyamatos munkaviszonyban áll egyik köztisztviselőnk. Előzőleg 1975. július 1-jétől 1976. július 18-ig egy vetőmag-értékesítő vállalatnál dolgozott gyors- és gépíróként. Innen áthelyezéssel került polgármesteri hivatalunkhoz. Beszámítható-e ez az egy év a jubileumi jutalomra jogosító időbe, vagy mivel nem a 2011. évi CXCIX. tv. 150. §-ának (3) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban volt foglalkoztatva, figyelmen kívül kell hagyni? Munkatársunk az áthelyezés ténye miatt ragaszkodik a fenti időszak figyelembevételéhez.
Részlet a válaszából: […] A Kttv.-ben a jogalkotó teljesen újra kívánta szabályozni a jubileumi jutalom jogintézményét, ezért a hatályos szabályozás szerint – a jogszabály hatálybalépése óta kialakult álláspont alapján – amennyiben a köztisztviselő 1992. július 1-je előtt az Mt. hatálya alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Köztisztviselők esetében a jubileumi jutalom számításakor figyelembe vehető idők

Kérdés: Mikor lesz jogosult a Ktv. 49/E. § szerinti jubileumi jutalomra két munkatársunk? I. személy jogviszonyai az alábbiak: 1. A közszolgálati jogviszony kimutatása alapján 1974. 07. 01-től 1998. 04. 03-ig volt munkaviszonyban egy gyógyszert előállító cégnél (megszűnés módja közös megegyezés), ezt követően munkanélküli volt. 2. 2002. 09. 01. napjától 2008. 10. 30-ig 6 év és 2 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt igazolt középiskolában (megszűnés módja felmentés), míg 2008. 10. 31-től a következő munkaviszony kezdetéig ugyancsak munkanélküli volt. 3. Köztisztviselőként 2009. 02. 16-i hatállyal került kinevezésre a polgármesteri hivatalba, ahol azóta is megszakítás nélkül dolgozik. II. személy jogviszonyai az alábbiak: 1. Személyi anyagban található dokumentumok alapján 1979. 08. 06-tól 1985. 01. 31. napjáig postaigazgatóságnál állt munkaviszonyban, ahonnan áthelyezéssel került át az általános iskolába. 2. 1985. 02. 01. napjától 2005. 11. 30-ig általános iskolában közalkalmazott, ahol munkaviszonya felmentéssel szűnt meg. 3. 2005. 12. 01-től 2006. 08. 31-ig egy alapítványi szakközépiskolában dolgozott, ahol határozott idő lejártát követően munkanélküli lett. 4. 2006. 11. 01-től 2009. 10. 31-ig egy középiskolában közalkalmazott volt. 5. Az előző közalkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel került 2009. 11. 01. napjától a polgármesteri hivatalba, és jelenleg is megszakítás nélkül itt dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban töltött idő,– 2002. 09. 01.-2008. 10. 30. közötti közalkalmazottijogviszonyban töltött idő,– 2009. 02. 16-tól a polgármesteri hivatalbanköztisztviselőként eltöltött idő. A II. esetben figyelembe vehető:– 1979. 08. 06-tól 1985. 01. 31....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Parkoló besorolása

Kérdés: Az önkormányzat intézményének közvetlen szomszédságában egy ingatlan található, beépítetlen terület megnevezéssel és külön helyrajzi számon. Az ezen a területen kialakított parkolót a képviselő-testület döntése alapján az intézmény hasznosítja. A terület szilárd burkolattal ellátott, az ingatlankataszterben egyéb építményként, és az intézmény nyilvántartásában szerepel. Ezzel szemben maga a földterület a polgármesteri hivatal nyilvántartásában van. Kérdésünk az volna, hogy helyesen tartjuk-e nyilván a parkolót mint egyéb építményt és külön a földterületet? Hogyan kell helyesen eljárni, illetve milyen értékcsökkenési kulcsokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] A földterületet minden esetben elkülönítetten kell a rajtalévő felépítménytől (épület, építmény stb.) nyilvántartani. Az Áhsz. azt nemszabályozza, hogy az önkormányzat és az irányítása alatt lévő intézmény közöttaz önkormányzati vagyon nyilvántartási szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
2