Üzemeltetési költségek áthárítása

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint: a Játv. 2. §-a szerint a települési önkormányzatok azon vagyona és vagyoni értékű joga, amely a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1-jén – a feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Polgármesteri Hivatal és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködése

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál működő gazdasági szervezet az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkotott gazdálkodási szabályzatában rendezi – többek között – a hozzá rendelt, egymástól elkülönült költségvetési szervek működtetését, a költségvetés tervezését, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtását, illetve a pénzügyi, számviteli rend betartását. Az érvényesítő, ellenjegyző személye a gazdasági vezető által kijelölésre történt, azok személye valamennyi szerv esetében azonos. Megyei jogú városunk polgármesteri hivatala és a nemzetiségi önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodás szerint "a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal külön belső szabályzata tartalmazza".
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?
Részlet a válaszából: […] A nemzetiségi önkormányzat önálló jogi személy. A települési nemzetiségi önkormányzat testülete a képviselő-testület, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés. A nemzetiségi önkormányzat és a települési önkormányzat között nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Önkormányzati tulajdon

Kérdés: A polgármesteri hivatalnak helyet adó épület az önkormányzat tulajdona. Ebben az épületben van a járási kormányhivatal is. Az önkormányzat megállapodott a kormányhivatallal a közüzemi költségek megosztásáról, továbbszámlázásról, a megtérítés módjáról. A szolgáltatókkal az önkormányzatnak van szerződése, az önkormányzat nevére szólnak a számlák. Ebből adódóan az elő­irányzatok is az önkormányzatnál kerülnek megtervezésre. A polgármesteri hivatal nem tervez és nem teljesít ilyen kiadásokat. Helyesen kötöttük-e így a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] ...kerültek kiállításra. A költségvetésben a rezsikiadások megtervezése is – helyesen – az önkormányzatnál történik.Ezáltal a polgármesteri hivatal nem fog rezsiköltséget előirányzatban tervezni, és az önkormányzat könyveiben fognak a rezsivel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Kötelezettségvállalás

Kérdés: A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 52. §-ának (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. Önkormányzatunknál a polgármester által írásban felhatalmazott személyek a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselők közül kerülnek ki. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e így el, adhat-e a polgármester felhatalmazást a hivatal állományába tartozó köztisztviselőnek?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat és polgármesteri hivatal kettéválásával a kötelezettségvállaló személye módosult. A jogszabály szerint a költségvetési szerv első számú vezetője a kötelezettségvállaló. Ennek értelmében az önkormányzatnál a polgármester, a polgármesteri hivatalnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Jubileumi jutalomra jogosító idő számítása 2012. március 1-jétől I.

Kérdés: A 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.), amely 2012. március 1-jén lépett hatályba, mennyiben érinti a polgármesteri hivatalokban dolgozókat a jubileumi jutalommal kapcsolatban, akik 2012. március 1-jéig az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) hatálya alá tartoztak? Konkrétan, aki 2012-ben lenne 30 éves jubileumi jutalomra jogosult, de ebből 4 évet gazdálkodó szervnél (tsz) dolgozott, a többit (26 évet) köztisztviselőként, mikor lesz jogosult jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […]  Budapest Főváros Kormányhivatalának szakmai véleményealapján a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása szempontjából 2012. március1-jétől a Kttv. 150. §-a irányadó, ami alapján a köztisztviselők esetében újrakell számolni a jubileumi jutalomra jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.

Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapítása II.

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselője 2008. május 1-jén került kinevezésre. Előtte, 2008. január 1-jétől április 30-áig az önkormányzat (és nem a polgármesteri hivatal) alkalmazásában állt a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, munkáltatója a polgármester volt. Az általa végzett adminisztrációs feladatokat a polgármesteri hivatalban végezte. Az önkormányzatnál fennálló munkaviszonya beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál? (A korábbi jogviszony beszámításai egyértelműek.) A 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint figyelembe kell venni a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt. A Ktv. hatálya alá a képviselő-testület hivatala tartozik.
Részlet a válaszából: […]  2008-ban az önkormányzat valóban nem létesíthetettközszolgálati jogviszonyt, a közszolgáltatások ellátására afoglalkoztatottakkal közalkalmazotti jogviszonyt kellett létesítenie, mindenkimással pedig munkaviszonyt (BH 1998.357. és MD II. 655.).A közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.