Peren kívüli megegyezésben kikötött kártérítés adó- és járulékvonzata

Kérdés: Munkaügyi pert indított egy volt pedagógus, akit helyettesítés miatt határozott időre alkalmaztunk további jogviszonyban, a jogviszonya megszüntetésével kapcsolatban. A per kimenetele hosszúnak tűnt, ezért peren kívül megegyeztünk. Jogos volt-e? A megegyezés eredménye, a nem jövedelmet pótló átalánykár összegéből kell-e bármiféle (szja, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) közterhet levonni, vagy ez ténylegesen nem vagyoni kártérítésnek minősül? Tehát a kifizetés bruttó vagy nettó módon történhet?
Részlet a válaszából: […] ...akkor sem, ha a felek a kifizetést ilyennek tüntették fel a megegyezésben.Erről a kérdésről mindig csak a pontos körülmények részletes ismeretében lehetdönteni, önmagában az, hogy a felek a kártérítést jövedelmet nem pótló vagy nemvagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címkék:  

Azonnali inkasszó az önkormányzat számlájára

Kérdés: Értesíteni kell-e az önkormányzatot az ellene megnyert munkaügyi perben, jogerős bírósági határozatban meghatározott kártérítés (elmaradt jövedelem) azonnali inkasszójáról az inkasszót megelőzően, vagy elég a megtörtént inkasszóról az értesítést megküldeni? Az önkormányzat gazdálkodását nem védi a jog egy váratlan pénzleemeléssel szemben? Ha nem védi, akkor közérdek elé léphet egyéni érdek?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés korlátozásáról a 227/2006.(XI. 20.) Korm. rendelet 6. §-a tartalmaz előírásokat, a fizetési megbízásokteljesítésének részletszabályait pedig a 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelethatározza meg. Utóbbi 26-28. §-a rendelkezik az azonnali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.
Kapcsolódó címke: