7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Gépjárművek üzemanyag- felhasználásának elszámolása – városban és földúton történő vegyes üzemeltetés
Kérdés: Önkormányzatunk két személygépkocsit üzemeltet. Az egyik a tanyagondnoki szolgálaté, a másikat pedig egyéb utánfutóval történő szállításra és a tanyagondnoki jármű helyettesítésére használjuk. A tanyagondnoki szolgálat szállítja az ebédet a szociális étkezőknek, kül- és belterületen egyaránt. A tanyagondnoki személygépkocsi üzemanyag-fogyasztási normája (újonnan vásárolt) a forgalmazó által kiadott dokumentum alapján városi 10,2 l/100 km, városon kívüli 7,4 l/100 km, vegyes 8,4 l/100 km. Hogyan állapítsuk meg az üzemanyag-felhasználást, melyik normát alkalmazzuk a külterületi földúton, ahol kb. minden 100 m-en meg kell állni, és melyiket a szilárd útburkolaton, ahol megállás nélkül, folyamatosan közlekedik akár 50 km-t is? Ugyanezek a kérdések felvetődnek a másik gépjármű esetében is, ahol egyfajta fogyasztási normát ismerünk, ami 11,2 l/100 km. Amikor üzemanyag-felhasználást számolunk, a rendelkezésre álló fogyasztásinorma-adatok mikor hitelesek, milyen hatóság által kiadott fogyasztásinorma-adatok fogadhatók el?
2. cikk / 7 Kenőanyag-felhasználás adóvonzata
Kérdés: A polgármesteri hivatal a gépjárműveit vezető gépkocsivezetők számára a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. §-ának megfelelő mértékben kenőanyagot ad ki a hivatal anyagraktárából. A kiadott kenőanyag mennyiségét a negyedéves átlagos futásteljesítményt figyelembe véve határozzuk meg, és azt előlegként adjuk ki. A teljes kiadott mennyiség – feltételezhetően – nem kerül felhasználásra, de azzal a gépjárművezetőket nem számoltatjuk el, mivel a hivatkozott kormányrendelet szerinti mértékig a juttatás igazolás nélkül elszámolható. Helyesen járunk-e el, vagy a megmaradt kenőanyag tekintetében adóköteles bevétele keletkezik a gépjárművezetőnek?
3. cikk / 7 Gépkocsi hivatali célú használata
Kérdés: Intézményünk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Gépkocsit hivatali célú használatra nemrégiben kaptunk, de a pontos elszámolásban még bizonytalanok vagyunk. Eddig jelentkező gondjaink a következők: 1. Ritkán külföldi útjaink is előfordulnak, de az ott vásárolt üzemanyagról a nálunk használatos bizonylattól eltérő dokumentumot állítanak ki. Hogyan kell forintban szabályosan elszámolni a külföldön vásárolt üzemanyagot? 2. Belföldi forgalomban üzemanyag-megtakarítás esetében milyen módon kell vagy lehet juttatásban részesíteni a gépkocsivezetőt, annak milyen szja-vonzata van, illetve üzemanyag-túllépés esetén mi a teendő? Van-e ún. túllépési határ, amitől már szankciót kell alkalmazni? Fentieken kívül esetenként rendezvényeinken külföldi állampolgárságú előadók is közreműködnek, amiért előadói díjat kapnak. Ezenfelül utazási költségtérítésben részesíthetők-e? Ha a válasz igen, akkor milyen formában? Információnk szerint az ottani szolgáltatók számlát intézményünk részére nem állítanak ki. Az előadók csak az adott országra vonatkozó jeggyel tudnának elszámolni, de azt visszautazás miatt nem is tudják leadni. A külföldi fizetőeszközben vásárolt jegyet hogyan lehet szabályszerűen forintban kifizetni?
4. cikk / 7 Cégautóadó
Kérdés: Költségvetési szerv választhatja-e a cégautóadó-fizetést a menetlevél vezetése helyett?
5. cikk / 7 Személygépkocsi magáncélú használatának adókötelezettsége
Kérdés: Intézményünk kiegészítő tevékenységként, szabad kapacitását kihasználva mozgássérültek szállításával is foglalkozik. Hogyan szabályozzuk a gépkocsik parkolását? A sofőrök parkolhatnak-e a lakóhelyükön, ha a másnap reggeli szállítási cím közelebb van az otthonukhoz, mint az intézmény zárt udvara (ahol különben parkolniuk kell)? Elszámolhatunk-e üzemanyag-megtakarítást?
6. cikk / 7 Üzemanyag-túlfogyasztás elszámolása
Kérdés: Egy nagyváros közepes nagyságú költségvetési intézményének vagyok a gazdasági vezetője, amely 5 db hivatali gépjárművet üzemeltet. Az üzemanyag-megtakarításról már olvastam a Költségvetési Levelekben, és azt a gyakorlatot folytatjuk mi is. Nem tudom azonban, hogyan járjak el az üzemanyag-túlfogyasztás esetében. Vissza kell-e fizetnie a dolgozónak az üzemanyag-túlfogyasztás összegét? Melyik céggel, hivatallal kell, illetve lehet hivatalos üzemanyag-felhasználást, normát méretnem? Mennyi az a mérték, ami még elfogadható túlfogyasztásnak?
7. cikk / 7 Kenőanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg adókötelezettsége
Kérdés: A polgármesteri hivatal gépjárműveit vezető hivatásos gépkocsivezetők számára üzemanyag-megtakarítás címén rendszeresen juttatunk jövedelmet, amit az Szja-tv. 25. § (2) bekezdése alapján állapítunk meg, és ezért nem tekintjük bevételnek a dolgozó adóköteles jövedelmének megállapításánál. A kenőanyag cseréjénél mutatkozó megtakarítás ellenértéke kifizethető-e analóg módon a dolgozók részére?