26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok
Kérdés:
Költségvetési szervünknél kérdésként merült fel, hogy mentesül-e a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tárgyhónap tekintetében, ha a munkavállaló a hónapnak legalább egy napján a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ellátások valamelyikében részesül, vagy tanulmányokat folytat?
2. cikk / 26 Óvodavezető illetménye
Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
3. cikk / 26 Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya
Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
4. cikk / 26 Kullancs elleni védőoltás – a munkavállaló nem akarja beadatni magának
Kérdés: Természetvédelmi őrök (közszolgálati tisztviselők) részére a munkáltató kullancs által okozott agyhártyagyulladás (encephalitis) elleni oltást írt elő. Az oltás február hónapban lesz aktuális. A munkáltatónak munkavédelmi kötelezettségei körébe tartozik a védőoltás biztosítása. Megtagadhatja-e a munkavállaló annak felvételét? Ha igen, annak milyen következménye lehet a munkavállalóra?
5. cikk / 26 Csoportos élet- és baleset-biztosítás adózása 2019-től
Kérdés: Hogyan adózik 2019-től a munkáltató által a munkavállalóira kötött csoportos élet- és baleset-biztosítás?
6. cikk / 26 Vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkakör
Kérdés: Önkormányzatunknál mind a piaci, mind a parkolási díjat beszedő kollégák hétvégi munkát is ellátnak. A dolgozók nem végeznek rendkívüli munkát, heti negyven óra a munkaidejük, de a parkolási rendeletnek, illetve a piacüzemeltetési szabályzatban foglalt nyitvatartási időpontoknak megfelelően vasárnap, illetve munkaszüneti napokon is folyik munkavégzés. A parkolási rendelet szerint díjfizetési kötelezettség hétfőtől péntekig 8.00-18.00 óráig, szombaton 8.00-18.00 óráig, vasárnap 8.00-18.00 óráig van a kijelölt parkolási zónákban. A dolgozók ezen időszakban kerülnek beosztásra. A munkaszüneti napokon a fizetőparkoló-zóna díjfizetés nélkül vehető igénybe, ekkor értelemszerűen nincs munkavégzés sem. A piac nyitvatartása naptári időszakonként változó. Hétköznap 8.00-16.00-ig, 8.00-17.00-ig, illetve 8.00-18.00-ig, szombaton 8.00-15.00-ig 8.00-16.00-ig, illetve 8.00-17.00-ig, vasárnap 8.00-12.00-ig tart nyitva. Munkaszüneti napokon május 1., pünkösdhétfő és augusztus 20. kivételével zárva tart. A fent vázoltak alapján a munkáltató az Mt.-ben foglaltak szerinti rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e, és így vasárnapra, illetve munkaszüneti napra rendes munkaidőben beoszthatók-e? Ha igen, akkor milyen pótlékra jogosultak, továbbá mire kell figyelni a részükre járó pihenőidő kiadásakor?
7. cikk / 26 Kollégiumi nevelőtanár beosztása munkaidőkeretben, hétvégi rendezvényen történő részvétel, ügyelet szabályai
Kérdés: Kollégiumi nevelőtanár esetében hány órát kell beosztania a munkáltatónak, ha az érintettet munkaidőkeretben foglalkoztatja? Beosztható-e az érintett rendes munkaidőben szombat-vasárnapra, ha tanulókat kell elkísérnie egy versenyre? Milyen díjazás jár részére ekkor?
8. cikk / 26 Szabadság kiadásának munkáltatói kötelezettsége
Kérdés: 2015 őszén a köztisztviselő nyugdíjba kíván vonulni. Az évek folyamán a köztisztviselőnek igazoltan felhalmozódtak a ki nem vett szabadságai. Hány évre visszamenőleg lehet kifizetni, elévül-e a ki nem vett szabadság? Nyugdíjassá válás után az évek során összegyűlt szabadságot ki kell-e fizetni a köztisztviselő részére? Meddig nem évül el a pénzbeni megváltásra vonatkozó igény?
9. cikk / 26 Ügyelet, készenlét, rendkívüli munkaidő
Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.
10. cikk / 26 Köztisztviselő nyugdíjasnak minősülése és végkielégítésre való jogosultsága
Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2011. május 11-én tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Köztisztviselői jogviszonya ennek megfelelően május 10-én szűnik meg. A felmentési idő következtében az utolsó munkában töltött nap január 10-e. (8 hónap felmentési idő illetné meg, 4 hónap alól a törvénynek megfelelően mentesíti a munkaadó.) A munkaviszony megszüntetése a dolgozó kérése alapján történik, arra való hivatkozással, hogy kéri a nyugdíjazását. Ugyanakkor a nyugdíjtörvény változása miatt a nyugdíj megállapítását csak 2011. május 11-én kérheti (megszűnt a visszamenőleges hatállyal kért nyugdíj-megállapítás), vagyis a felmentési idő utolsó napján, 2011. május 10-én még nem minősül nyugdíjasnak. A kérdés az, hogy a dolgozónak jár-e a végkielégítés, hiszen a Ktv. 19. §-a értelmében csak az nem jogosult végkielégítésre, aki a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Hivatalunk álláspontja az, hogy mivel a dolgozó maga kérte a felmentését, így felmentési idő, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás megilleti, ám végkielégítés nem.