Ápolónő besorolása

Kérdés:

Önkormányzatunk működteti a háziorvosi praxist. Az előző ápolónő nyugdíjba vonult, így egy új személyt vettünk fel pályáztatás útján a helyére. Az ápolónőt "D" besorolási osztályba soroltuk a 4/2000. EüM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése, a képesítési követelményeket meghatározó jogszabályok: https://www.kormanyhivatal.hu/download/3/6b/11000/Kepesitesi_kovetelmenyeket_szabalyozo_jogszabalyok.pdf, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 4. pontja alapján, mivel a háziorvosi ápoló munkakör betöltéséhez – álláspontunk szerint – elegendő egy érettségi és egy egészségügyi középfokú szakképesítés. Annál is inkább, mivel a 256/2013. Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján nem a dolgozó végzettségét, hanem az általa betöltött munkakört kell figyelembe venni a besoroláshoz. A dolgozónak főiskolai végzettsége van ápoló szakon, így szerinte "F" kategóriába kellett volna besorolni, függetlenül az általa ellátott munkakörtől. Ebben az esetben a háziorvos mellett dolgozó ápolónőt "D" vagy "F" kategóriába kell besorolni?

Részlet a válaszából: […] ...Eütev. rendelkezései alapján az alkalmazott egészségügyi dolgozókata) a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség, egészségügyi szakképesítés, továbbá a munkájuk ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Nemzetiségi önkormányzatok illetékmentessége

Kérdés: Városi önkormányzat mint tulajdonjog-átruházó 2022. 07. 06-án ingyenesen átruházott a nemzetiségi önkormányzatára mint tulajdonba vevőre egy 1/1 arányú tulajdonát képező kivett beépítetlen terület besorolású ingatlant. A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiségi általános iskola (köznevelési intézmény) fenntartója, és a szerződéssel ingyenesen átruházott ingatlant jelenleg az iskola használja. A tulajdonjog-átruházásról szóló szerződésben a felek rögzítették, hogy a szerződés tárgyát képező vagyon-átadás a Nektv. alapján, köznevelési intézmény nevelési, oktatási feladatainak ellátásának biztosítása érdekében történik, azzal a feltétellel, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény szóhasználatára, illetve az Itv. helyi nemzetiségi önkormányzatoktól eltérő illetékjogi megítélésére vonatkozó rendelkezésének és a helyi önkormányzat illetéktörvényben rögzített definíciójának hiányára, a személyes illetékmentesség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Bizonyítékok, tények előterjesztésére felhívó végzés

Kérdés: Átfogó adóellenőrzés zárult le cégünknél. A jegyzőkönyv átadása előtt kaptunk egy végzést, amely szerint mindent rendben talált az adóhatóság, és 8 napot adott arra, hogy nyilatkozzunk a vizsgálat alá vont adónemeket és időszakokat érintő bármilyen további tényről, adatról, valamint kérte, hogy az azokkal kapcsolatban rendelkezésére álló bizonyítékokat terjesszük elő az utólagos adómegállapítás során történő figyelembevétel érdekében. Ha nincs megállapítás, akkor miről kell nyilatkozni?
Részlet a válaszából: […] Az Air. hatálybalépésével megváltozott a bizonyítékok előterjesztésének időbeli lehetősége. Az új törvény 124. §-a kimondja, hogy:"(3) A fellebbezésben és a fellebbezés alapján indult eljárásban – semmisségi okon kívül – nem lehet olyan új tényt állítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Az Áfa-tv. változásai 2021. áprilistól és július 1-jétől

Kérdés: A Költségvetési Levelek 303. számában az 5392. számú kérdés válaszában írták, hogy 2021-ben változnak a távértékesítés szabályai, a termékimportra vonatkozóan új rendelkezések lépnek életbe, és a jelenlegi egyablakos rendszert, a MOSS-t – amelyet jelenleg kizárólag az Áfa-tv. 45/A. §-ának (1) bekezdése szerinti távolról is nyújtható szolgáltatások (telekommunikációs, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, illetve elektronikus úton nyújtott szolgáltatások esetében lehet alkalmazni – más ügyletekre is kiterjesztik (a MOSS-t az OSS rendszer fogja "leváltani"). Ugyanakkor nem világos számomra, hogy mi változik 2021 áprilisától, és mi az, ami csak 2021. júliustól. Kérem, hogy ezzel kapcsolatban foglalják össze a tudnivalókat!
Részlet a válaszából: […] ...hirdették ki.Azt, hogy az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes szabályok mikor lépnek hatályba, a Mód. tv. hatályba léptető rendelkezései határozzák meg, amelyek a Mód. tv. 188. §-ában találhatóak. Számos rendelkezés már 2021. április 1-jén hatályba lép...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
Részlet a válaszából: […] ...Értelemszerűen azt az adóbevallást kell önellenőrizni, amelyben a fizetendő adót növelő tételt elszámolta.Hatálybalépés, átmeneti rendelkezés:A behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentésre, valamint ehhez kapcsolódóan az eredetileg levonható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szemétszállítási díj behajtása

Kérdés: A lakosság szemétszállítási díját havonta az önkormányzatunk fizette a szállítást végző szolgáltatónak 2013-ban és 2014-ben. Ezen időszakra vonatkozó díjat a lakosság részére továbbszámlázta az önkormányzat, viszont a mai napig több lakos is tartozik, többszöri felszólítás után sem mutatnak hajlandóságot a fizetésre. A legmagasabb tartozás összege 44 400 Ft, a többi tartozás ennél alacsonyabb összegű. A NAV-tól kérhető-e ezen összegek adók módjára történő behajtása? Amennyiben igen, milyen feltételekkel nyújtható be a hatósághoz az önkormányzat ilyen jellegű kérelme?
Részlet a válaszából: […] ...a követelés jogosultjának.Azon köztartozások végrehajtása során, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el, az Avt. rendelkezéseit is alkalmazni kell.A hivatkozott esetben 2013. és 2014. évi tartozásokról van szó, ezért kérdéses, hogy az adók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Civil szervezetek önkormányzati támogatásának államháztartási és adózási vonatkozásai

Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...eltér a támogatási igénytől, a támogatási jogviszony létrejöttéhez a kedvezményezett elfogadó nyilatkozata is szükséges. Az Ávr. rendelkezései alapján, ha jogszabály a támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról hatósági szerződésnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Lakásvásárlási kölcsön visszafizetése esetén jelzálogjogtörlési engedély

Kérdés: Kell-e képviselő-testületi határozat a lakásvásárlási kölcsön visszafizetésének megtörténte esetén jelzálogjogtörlési engedélyre vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyására?
Részlet a válaszából: […] ...a képviselő-testület jóváhagyása nem szükséges. Az alakiság tekintetében a fent leírtak, illetve a további ingatlan-nyilvántartási rendelkezések irányadók.Jellemzőbb azonban, hogy a lakáscélú kölcsönt hitelintézeten (kincstáron) keresztül nyújtják. Ekkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Civil szervezetek önkormányzati támogatása

Kérdés: A Mötv. 42. §-ának 4. pontjában foglaltak szerint a képviselő-testület nem ruházhatja át többek között az "alapítványi forrás átvétele és átadása" tárgyában hozandó döntési hatáskört. Önkormányzati forrás alapítvány részére történő átadása esetében a jelenleg hatályos szabályozás szerint ki a hatáskör gyakorlója, hol található meg ennek szabályozása? A helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzat a Mötv. 13. §-ának (1) bekezdése szerinti helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok kapcsán jogosult – saját bevételei vagy az erre a célra biztosított külön források terhére – természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek (civil szervezetek) támogatására, feltéve hogy ez a kötelező önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyezteti.
Részlet a válaszából: […] ...a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át.Az Áht. támogatási jogviszonyra vonatkozó rendelkezései alapján pályázat vagy kérelem (támogatási igény) alapján nyújtott támogatás esetén a támogatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Talajterhelési díj alóli mentesség

Kérdés: Talajterhelési díj megfizetése alól adhat-e mentességet az önkormányzat helyi rendeletében?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése rögzíti, hogy kit terhel talajterhelésidíj-fizetési kötelezettség. Talajterhelési díjat köteles fizetni az, aki a rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és engedélyköteles szennyvíztárolót alkalmaz.A hivatkozott paragrafus (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.
1
2
3
4