22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Családi kedvezmény érvényesítése az szja-bevallásban
Kérdés:
Költségvetési szervünk dolgozójának csak az év egy részében volt munkaviszonya. Ez azt jelenti, hogy a személyijövedelemadó-bevallásában a családi kedvezményt csak arányosan veheti igénybe? Ha egész évben érvényesíthető a kedvezmény, akkor hogyan lehet a bevallási tervezetet kiegészíteni, módosítani?
2. cikk / 22 Eltartási szerződés adózása
Kérdés:
Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?
3. cikk / 22 Szociális támogatás utalványa
Kérdés: Az önkormányzat a településen élő, 65 év feletti idős emberek részére 5000 forint értékű élelmiszer-utalványt szeretne adni, melyeket a helyi boltban költhetnének el. Ezt a szociális keret terhére el lehet számolni a K48-as rovaton? Ilyen esetben a szociális rendeletben ezt fel kell tüntetni, vagy elég róla egy döntés? Az így adott utalvány – véleményem szerint – többcélú utalványnak minősül, mivel eltérő áfakulcsú termékekre is beváltható. Ebben az esetben a bolt által, a begyűjtött utalványokról kiállított TAM-számla lesz a kifizetés bizonylata (az utalványokat átvételi elismervényen adjuk át az idősek részére), vagy az utalvány lesz a kifizetés bizonylata? Ha a szociális keretben nem lehet elszámolni, akkor ez csekély összegű ajándéknak minősül? Illetve mindenkinek külön--külön, személyenként kell számfejteni, vagy a dologi kiadások között elszámolható?
4. cikk / 22 Polgármesterek közszolgálati járadékra való jogosultsága
Kérdés: Polgármesterünk 2002. év óta folyamatosan polgármesteri tisztséget tölt be településünkön. Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2025. évben tölti be. Amennyiben a 2019. évi önkormányzati választások során a választásokon nem nyer, vagy nem kíván indulni, akkor jogosult-e a közszolgálati járadékra? Amennyiben igen, akkor mekkora mértékben? A hatályát vesztett Pttv. 13/b. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján a polgármester jogosult lett volna a közszolgálati járadékra, viszont a járadék megállapítása helyett, indulva a választásokon, újra a polgármesteri tisztséget választotta. Értelmezhető-e úgy, hogy – mivel 2014. évben megfelelt az akkor hatályos Pttv. közszolgálati járadék igénylésére előírt feltételeinek – szerzett jogként, most 2019. év során (egy esetleges sikertelen választás vagy nem indulás esetén) igényelheti a közszolgálati járadékot?
5. cikk / 22 Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt
Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
6. cikk / 22 Megváltozott munkaképességű munkavállaló figyelembevétele rehabilitációs hozzájárulás csökkentésénél
Kérdés: Figyelembe vehető-e a rehabilitációs hozzájárulás csökkentésénél az a megváltozott munkaképességű személy, akit 8 órában foglalkoztatunk, ezért rehabilitációs ellátása szünetel, ugyanakkor rendelkezik a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményével, mely alapján egészségi állapota 40%-os, és a szakvélemény hatályos?
7. cikk / 22 Passzív táppénz, munkanélküli- járadék figyelembevétele a besorolásnál
Kérdés: Egyik köztisztviselő dolgozónk jogviszonyai az alábbiak szerint alakultak:
- 1980. 08. 06.-2000. 04. 27. munkaviszony, ÁFÉSZ
- 2000. 04. 28.-2000. 09. 10. passzív táppénz
- 2000. 09. 11.-2000. 09. 24. munkanélküli-járadék
- 2000. 09. 25.-2008. 07. 15. munkaviszony
- 2008. 07. 16-tól jelenleg is köztisztviselő.
Kérdésünk, hogy a passzív táppénzes idő és a munkanélküli-járadék ideje figyelembe vehető-e az átsorolás időpontjának a megállapítása, illetve a jogviszony számítása során? E két esetben a dolgozó munkavégzési kötelezettséggel nem járó jogviszonyban állt, mely idő alatt biztosított volt és pénzbeli ellátásban részesült. Amennyiben az érintett a jövőben közalkalmazottként helyezkedne el, ott mely időszakokat számítanák be a besorolásánál?
- 1980. 08. 06.-2000. 04. 27. munkaviszony, ÁFÉSZ
- 2000. 04. 28.-2000. 09. 10. passzív táppénz
- 2000. 09. 11.-2000. 09. 24. munkanélküli-járadék
- 2000. 09. 25.-2008. 07. 15. munkaviszony
- 2008. 07. 16-tól jelenleg is köztisztviselő.
Kérdésünk, hogy a passzív táppénzes idő és a munkanélküli-járadék ideje figyelembe vehető-e az átsorolás időpontjának a megállapítása, illetve a jogviszony számítása során? E két esetben a dolgozó munkavégzési kötelezettséggel nem járó jogviszonyban állt, mely idő alatt biztosított volt és pénzbeli ellátásban részesült. Amennyiben az érintett a jövőben közalkalmazottként helyezkedne el, ott mely időszakokat számítanák be a besorolásánál?
8. cikk / 22 Nyugdíjas személy önkéntes nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Nyugdíjas magánszemély lehet-e önkéntes nyugdíjpénztár tagja, ha igen, milyen várakozási idő vonatkozik rá, hogy adómentesen hozzájuthasson a megtakarításához?
9. cikk / 22 Kedvezményes jubileumi jutalomra jogosultság – nők negyvenéves nyugdíjazása
Kérdés: Intézményünk két dolgozója kérte a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjjal (nők 40 éves jogosultsági idővel való nyugdíjba vonulása) történő nyugdíjba vonulására tekintettel közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését felmentéssel. Egyikük a kérelmet 2012. július 1. előtt, a másik dolgozó pedig 2012. július 1. után adta be. Mindkét dolgozónak több mint 35 éves jogviszonya van a jubileumi jutalomhoz, de nincs meg a 40 év. Megilleti-e őket a 40 éves jubileumi jutalom vagy sem? Aki az idei évben kezdi meg nyugdíjba vonulás miatt a felmentési idő letöltését, de nyugdíjas csak a 2013. évben lesz, milyen nyugdíjszabályok vonatkoznak rá? A 2012. évi, vagy ha esetleg módosul a szabály 2013-ban, akkor az?
10. cikk / 22 1952-ben született férfiak korhatár előtti ellátásra való jogosultsága
Kérdés: 1952. november 19-én született férfi köztisztviselő, aki 2012. december 31-ig a nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető 41 év szolgálati időt megszerezte, a 60. év betöltésével jogosult-e nyugdíjba vonulni, és milyen jogcímen fog nyugdíjat kapni?
