31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Cégtelefon magáncélú használata
Kérdés:
Ha a telefonszámla nem tartalmaz TESZOR-számot, akkor kell-e a cégtelefon magáncélú használatát számfejteni, jelenteni? Illetve a számla megnevezéséből nem egyértelmű, hogy tartalmaz-e forgalmi díjat? A megnevezés a következő: Díjcsomag neve és kiegészítő percdíj.
2. cikk / 31 Gépjármű, illetve helyiség bérbeadása
Kérdés: Tankerületi központunk több gépjárművel rendelkezik. Az alapító okiratunk nem tartalmaz bérbeadási tevékenységet, azonban esetenként a dolgozóink számára magánrendezvényekhez bérbe adunk gépjárműveket, illetve gyakran bérbe adunk helyiségeket, tornatermet. A bevétel könyvelése miként szabályos? Mely kormányzati funkciót kell használnunk?
3. cikk / 31 Elektromos roller juttatása
Kérdés: Alkalmazható-e a 2022. január 1-jével hatályba lépő új adómentességi rendelkezés elektromos roller juttatása esetén?
4. cikk / 31 Költségvetési szervnél magáncélú telefonhasználat kezelése
Kérdés: Központi költségvetési intézményünknél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. Az Ávr. 63. §-a alapján központi költségvetési intézményként mindenképpen kötelesek vagyunk kiszámlázni a telefonbeszélgetések kapcsán vélelmezett 20% magánhasználatot a dolgozók részére? Vagy dönthetünk-e úgy, hogy nem számlázzuk ki, és a vélelmezett 20% 1,18-szorosa után fizetjük meg a jelenleg hatályos szja-t, valamint szochót azáltal, hogy továbbszámlázás hiányában egyes meghatározott juttatásnak minősül a céges telefon használata?
5. cikk / 31 Munkába járás biztosítása hivatali gépkocsival
Kérdés: A gépkocsit munkaidőben veszik igénybe a kollégák a feladat ellátásához. Szervezeti egységünkben többen egy településről járnak munkába a költségvetési szerv székhelyére. 5 munkába járó alkalmazott esetén lényegesen gazdaságosabb lenne a "hivatali" (bérelt) gépkocsi igénybevétele, mint valamennyi dolgozó munkába járással kapcsolatos költségtérítésének megfizetése. Hogyan tudjuk szabályosan elszámolni a hivatali gépkocsi igénybevételét munkába járáshoz? Milyen adó- és egyéb fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a munkáltatót a fenti lehetőség biztosítása kapcsán?
6. cikk / 31 Polgármester részére nyújtott hivatali telefon-, illetve gépkocsihasználat
Kérdés: A Mötv. 71. §-ában foglaltak alapján a polgármester illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult. Az Önök véleménye szerint a 15% költségtérítésen felül kaphat-e a polgármester hivatali telefonhasználatot, illetve hivatali gépkocsihasználatot, amelyet magáncélra is igénybe vehet, vagy el kell különíteni a hivatali és a magáncélú használatot, és a magáncélú használat költsége a 15%-on belül vehető csak figyelembe?
7. cikk / 31 Személygépkocsi-lízing áfalevonása
Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft. a tevékenységéhez használt személygépkocsikat nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzi be. Tudomásunk szerint a személygépjárművek nyílt végű lízingje esetében az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható, ha a járművet adóköteles tevékenységhez használja a kft. Amennyiben a vállalkozási célú használaton túl van magánhasználat is, akkor a használatot arányosítva (vállalkozási célú használat/összes használat) lehet levonni az áfát? Az arány kiszámítása érdekében a használatot nyilván kell tartani. Az arányosítást bevallási időszakonként (havonta, negyedévente, évente) vagy az egyes részletekről kiállított számlánként kell elvégezni? Amennyiben a gépjármű beszerzése nyílt végű lízing keretében történik, általában a futamidő kezdetekor egy nagyobb összeget kell teljesíteni, majd ezt követően havi rendszeres kisebb összegű részleteket. Mi a teendő abban az esetben, ha a jármű használatbavételekor nincs magánhasználat, majd néhány hónap múlva lesz? A tényleges magánhasználat nem a teljes bevallási időszak alatt állt fenn. Amennyiben bevallási időszakonként kell arányosítani, mi a teendő a befizetett nagy összegű első részlettel, ha az abba a bevallási időszakba esik, amelyikben nem volt magánhasználat? Lehetőség van arra is, hogy a magánhasználat ellenértékét a lízingbe vevő kft.-nek a használó megtérítse. Mi a teendő, ha nem térítik meg a használatot a lízingbe vevőnek? Mi a teendő akkor, ha a magánhasználat ellenértékét megtérítik a lízingbe vevőnek? A magánhasználat ellenértékének kiszámlázása a NAV által közzétett üzemanyagár és a 9 Ft/km átalány számításával történik? Mi a helyes eljárás akkor, ha az adózónak a gazdasági tevékenysége keretében az előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítania kell, mert adóköteles és adómentes tevékenységet is végez, és a nyílt végű lízing keretében lízingbe vett személykocsit magáncélra is használja? Ebben az esetben az adóköteles tevékenységre eső áfát kell a magánhasználatra vonatkozóan arányosítani, azaz kétszer kell arányosítani?
8. cikk / 31 Telefonfeltöltő kártya használatának adóvonzata
Kérdés: Vásároltunk a cég nevére szóló számlán bizonyos fajta feltöltőkártyát, ami az üzlettől kapott tájékoztatás szerint egy interneten keresztüli telefonhasználat (a számlán 8471-es Vtsz.). Ennek az internetnek a használatát előzőleg megfizették, és a most külön vásárolt feltöltőkártya csak telefonhasználatra jó. Kérdésünk, hogy ebben az esetben áfa, szja, illetve eho vonatkozásában hogyan járunk el helyesen? Az áfát visszaigényelhetjük? Hiszen nem 64.10.11-es, 64.10.12-es, illetve 64.10,13-as telefonhasználatról beszélünk, és nem is adóztatjuk meg. Esetleg telefonhasználatként kezeljük, és – magánhasználatot feltételezve – az áfával növelt összeg 20%-a után befizetjük az szja-t és az ehót?
9. cikk / 31 Helyi utazási bérlet juttatása
Kérdés: Intézményünk a szociális gondozóként foglalkoztatott alkalmazottai részére helyi utazási bérletet biztosít, mert az a napi munkavégzésükhöz szükséges.
10. cikk / 31 Közhatalmi tevékenység
Kérdés: Költségvetési intézményként közhatalmi tevékenységet végzünk (alapító okiratban is szerepel). Alaptevékenységünk: tűzvédelem, műszaki mentés, megelőzés, (szak)hatósági tevékenység. Kiegészítő tevékenységeink: pl. magasban végzett munka, fakivágás, vízszivattyúzás. Kisegítő tevékenységeink: például tűzjelző rendszerek felügyelete. Kiszámlázásunk a kisegítő és főként a kiegészítő tevékenységből adódik. 1. Mely tevékenységeink tartoznak a közhatalmi tevékenységek körébe? Csak az alaptevékenység? Az APEH felé történő változásbejelentés miatt az 5 millió forint összeghatár, valamint az áfa hatálybalépésének időpontja megállapításához szükséges az információ. 2. Az 5 millió forintos határba beleszámít a közvetített szolgáltatás (magáncélú telefonbeszélgetések) kiszámlázása?