Járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok

Kérdés:

Költségvetési szervünknél kérdésként merült fel, hogy mentesül-e a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tárgyhónap tekintetében, ha a munkavállaló a hónapnak legalább egy napján a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ellátások valamelyikében részesül, vagy tanulmányokat folytat?

Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 27. §-a (3) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló ésa) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Családi kedvezmény érvényesítése az szja-bevallásban

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozójának csak az év egy részében volt munkaviszonya. Ez azt jelenti, hogy a személyijövedelemadó-bevallásában a családi kedvezményt csak arányosan veheti igénybe? Ha egész évben érvényesíthető a kedvezmény, akkor hogyan lehet a bevallási tervezetet kiegészíteni, módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. rendelkezései szerint, a családi kedvezmény érvényesítése minden olyan hónapra lehetséges, amely hónapokra a kedvezményezett eltartott után családi pótlékra jogosult, vagy a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony 2014-től

Kérdés: Milyen változások érintik a nevelőszülőket 2014-től?
Részlet a válaszából: […] ...a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra az Mt. rendelkezéseit a gyermekvédelmi törvény előírásai szerint kell alkalmazni. A 2013. de­cember 31-én nevelőszülői vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Polgármesterek öregségi nyugdíja, közszolgálati járadéka I.

Kérdés: Főállású polgármesterünk a következő választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba szeretne vonulni az 1994. évi LXIV. tv. alapján. 1990-94 között országgyűlési képviselő volt, majd 1994-től főállásban a megyei közgyűlés alelnöke, 1998-tól ugyanott tanácsnok, 2002-től 2005-ig ismét alelnök. 2005 óta folyamatosan városunk polgármestere. Kérdésünk, hogy jogosult-e a hivatkozott jogszabályban meghatározott korkedvezményre? (Jelenleg 54 éves.)
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása során 2010. december 31-ig a Tny.-nek az e törvény 8. § (2)bekezdésében meghatározott időpontig hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni,illetve öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnak a Tny.-ben meghatározottöregségi nyugdíjkorhatárt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Polgármesterek öregségi nyugdíja

Kérdés: 1951. október 28-án születtem, 1970-től dolgozom a Polgármesteri Hivatalnál – korábban községi tanács – köztisztviselőként, 1990-től pedig (5. ciklusban folyamatosan) polgármester vagyok. A 2010. évi önkormányzati választások idejére 40 éves közszolgálati jogviszonyom lesz 59 évesen. Milyen feltételekkel mehetek nyugdíjba? Indulnom kell-e a 2010-es választáson ahhoz, hogy a megfelelő juttatások megillessenek?
Részlet a válaszából: […] ...eléri.A jogosultság igénybevételéről a polgármester a tisztségénekmegszűnésétől számított három hónapon belül dönthet, a rendelkezésbenhivatkozott nyugdíjkorhatár eléréséig a polgármester nyugdíjának megfelelőösszeget a központi költségvetés biztosítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Egyéni vállalkozó önkormányzati képviselő tiszteletdíja után fizetendő járulékok

Kérdés: Önkormányzati képviselő tiszteletdíjából (130 000 Ft) kell-e vonni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amennyiben nincs legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, azonban egyéni vállalkozó? A Tbj-tv. 31. § (3) bekezdése alapján úgy gondolom, hogy mind a természetbeli, mind a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni kell a tiszteletdíjból, mivel az egyéni vállalkozó saját magával nem áll munkaviszonyban. Jól értelmezem-e?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényállapít meg. Egyidejěleg az önkormányzati képviselői és az egyéni vállalkozóijogviszony tekintetében azonban nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan,hogy valamelyik jogviszonyban ne kellene pénzbeli egészségbiztosítási járulékotvonni. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Nyugdíjas foglalkoztatott járulékfizetése

Kérdés: Társasházunk 3 épületből áll, 44 tulajdonossal. A tulajdonosok 75 százaléka nyugdíjas. Egy nyugdíjas elvállalta a kertgondozást költségjóváírásra. A 2007. áprilisra kihozott rendelkezés szerint ez tovább nem valósítható meg. Így rosszul jár, aki azt csinálta, valamint a többi (33) nyugdíjas is. Annyira nagy szüksége van az államnak arra a kevéske adóra, hogy a nyugdíjasok a járulékaikon felül ne tudjanak további jövedelemhez jutni?
Részlet a válaszából: […] Kérdésük feltételezhetően arra irányul, hogy milyen adó- ésjárulékfizetési szabályok vonatkoznak a kertgondozást vállaló nyugdíjasmagánszemély esetében. A 2007. április 1-jétől bekövetkezett változás ugyanis ajárulékfizetési szabályokat érintette, melynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Önkormányzati iskola telefonadó-kötelezettségének teljesítése

Kérdés: Központi bérszámfejtésbe tartozó önkormányzati fenntartású iskola hogyan rendezheti a telefonadó-befizetési kötelezettségét, ha a munkavállalókkal nem térítteti meg a telefonköltséget? A számla 20 százaléka után személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot fizet. Havi bevallás és befizetés szükséges? Milyen számlaszámra kell utalni az adót és a járulékot? Milyen éves bevallást kell majd benyújtani és milyen határidőre?
Részlet a válaszából: […] ...kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzatok nettófinanszírozási körébe tartozó intézményeknek a rájuk vonatkozó rendelkezések[Áht-vhr., 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet] figyelembevételével kellteljesíteniük a telefon magáncélú használatával kapcsolatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Cégtelefon adókötelezettségének teljesítése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosan. A kincstári körbe,illetőleg a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási körébe tartozóintézményeknek a rájuk vonatkozó rendelkezések [Áht-vhr., 217/1998. (XII. 30.)Korm. rend.] figyelembevételével kell teljesíteniük a telefon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

A minimum-járulékalappal kapcsolatos bejelentés

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, közalkalmazottakat foglalkoztatunk. A közalkalmazotti bértábla alapján számított bér számos munkavállalónknál nem éri el a minimum-járulékalapot. Esetükben is bejelentést kell tennünk, vagy mivel a bérüket törvény állapítja meg, minket nem terhel ez a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...minimum-járulékalapot a Tbj-tv. 2006. szeptember 1-jétőlvezette be. A rendelkezés értelmében a foglalkoztatónak (jelen esetben aköltségvetési szervnek) a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése a) pontja szerint (ebekezdésben nevesíti a törvény a közalkalmazottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
1
2