Támogatás elszámolása

Kérdés: Az egyik szállítási vállalkozó felajánlott az önkormányzatnak a mezőőri gépjárműbe történő tankolási lehetőséget saját költségén annál a benzinkútnál, ahol ő tankol heti egy alkalommal. Ehhez nincs határozott végső dátum megállapítva, addig érvényes, amíg vissza nem vonja. Erre az önkormányzat megállapodást köt vele. Milyen bizonylatok szükségesek az önkormányzatnak ennek elszámolására, illetve hogy az üzemanyag-elszámolás is rendben legyen? Elegendő, ha az önkormányzat részére megküldik a tankolásokról a gyűjtőszámlát, kitakarva a saját tankolásukat? Szerepelnie kell az önkormányzati gépjármű rendszámának a számlán, illetve hogyan tudjuk igazolni, hogy ebbe a gépkocsiba történt a tankolás, ha nem szerepel a rendszám rajta? Ez alapján a tankolás beállítható az üzemanyag-elszámolásba, hogy a fogyasztás is helyesen kerüljön kimutatásra? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége az önkormányzatnak a támogatással kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján az önkormányzat köteles meghatározni a gépjárművek igénybevételével és használatával kapcsolatos intézményen belüli szabályokat, így az üzemanyag-felhasználás ellenőrzésére, elszámolására vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Csoportos személyszállítás céges járművel

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal – 3 és 6 személyesek – az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást.Az Szja-tv. 3. §-ának 63. pontja szerint csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodika) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Önkormányzati ételszállító gépkocsi beszerzése

Kérdés: Önkormányzatunk (áfaalany) a szociális étkeztetés kiszállításához személygépkocsit üzemeltetett. A személygépkocsi meghibásodott, javítása nem volt lehetséges, ezért az önkormányzat megrendelt egy 2 személyes tehergépkocsit, hogy a szociális étkeztetés kiszállítását biztosítani tudja. Az új tehergépjármű árából az áfát vissza-igényelheti az önkormányzat? Az üzemanyag költsége 100%-ban elszámolható? Milyen költségeket lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szociális étkeztetés áfás bevételt keletkeztet, ezért az ebédkiszállításhoz használt tehergépkocsi beszerzési áfáját levonhatják, és a gépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolatos kiadások – ideértve az üzemanyagköltséget is – áfatartalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Személygépkocsi aktiválása, költségeinek elszámolása

Kérdés: Személygépkocsi-aktiválás során a beszerzési értékben mit kell figyelembe venni? Az áfa értéke aktiválandó-e, üzembe helyezés esetén milyen költségeket lehet figyelembe venni (rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi)? Üzemeltetés során az üzemanyag, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya--matrica elszámolása, könyvelése hogyan történik, az áfa levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...(anyagok, munka stb. értéke) a gyártó korábban már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt költségek (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) torzítanák a bekerülési értéket.Az előzőek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Bekerülési érték meghatározása

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás során beszerzett nagy értékű tárgyi eszköz (gépkocsi) esetén mi képezi a bekerülési érték részét, mely tételeket kell ráaktiválni a beszerzett eszközre (regisztrációs adó, forgalomba helyezés, rendszám díja)?
Részlet a válaszából: […] ...a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Szállítmányozási tevékenységgel kapcsolatos áfakérdések

Kérdés: Egy szállítmányozást végző magyar cég magyarországi megrendelő gazdasági társaság megbízása alapján az USA-ból érkező áru szállítását teljesíti, szervezi a következőképpen. Az áru az USA-ból hajón, konténerekben érkezik Hamburg kikötőjébe, ahol a német vámhatóság által megtörténik az áru vámolása. Tudomásunk szerint az áru szabad forgalomba helyezésének ténye a szállítmányozást megrendelő részére az áfát tájékoztató jelleggel megállapító NAV-határozatban van rögzítve, amelyben az áfa alapja a vámérték, a vám és a közösségi fuvarköltség. Hamburgban a konténerek átrakásra kerülnek az áru tömegének és fizikai adottságának megfelelő szállítóeszközökre (vasút vagy tehergépjárművek), hogy az árut a magyar megrendelő cég magyarországi telephelyére szállítsák. Vasúti szállítás esetén az áru Hamburgból egy magyarországi elosztóbázisra kerül, ahonnan általában egy újabb magyar megbízott fuvarozócég tehergépjárműveken szállítja a konténereket a megrendelő cég telephelyére. A német vámhatározaton szerepel az amerikai feladó cég neve, a kiindulási hely, a megrendelő neve, címe, tehát feltüntetik a magyar megrendelő nevét és címét. A vámhatározaton szerepel továbbá a hajózási társaság neve, az áru értéke (a vámérték alapja) és a 37. rovatban a 42-es kód megjelölése. Az ún. 42-es vámeljárás szerint a tagállamba behozott és ott szabad forgalomba bocsátott áru után a héa-t az adott tagállamban kell megfizetni. Ha már a behozatal időpontjában biztos, hogy az áru egy másik tagállamba lesz továbbítva, úgy a héa-t az áru célállomása szerinti tagállamban kell megfizetni/elszámolni. (Ebben az esetben a magyarországi megrendelő cég feladata.) A szállítmányozó cégnél az áfa meghatározásában figyelembe vett jogszabályok: Áfa-tv. 93. § (2) bekezdés, 74. § (1) bekezdés, 75. § (1) bekezdés b) pont, 75. § (2) bekezdés, 75. § (3) bekezdés. Az előbbi jogszabályi hivatkozások értelmében a szállítmányozó cég magyar megrendelő részére kibocsátott számlája nem tartalmaz felszámított áfát (a végső rendeltetési helyig felmerülő fuvarköltség beépül az adó alapjába). Helyes-e az a gyakorlat, ha a szállítmányozó cég a termékimporthoz kapcsolódóan a magyar megrendelő részére kibocsátott számlában a következők szerepelnek?
Közösségen kívüli szakasz (áfa = 0%)
Közösségen belüli szakasz (áfa = 0%)
Alkalmazott paritás: FOB
Számlán hivatkozás: "A 2007. évi CXXVII. törvény 93. § (2) bekezdése alapján mentes az általános forgalmi adó alól."
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a kérdésben rendelkezésre bocsátott információk alapján a pontos tényállás nem állapítható meg, válasz is csak általánosságban adható.Tekintve, hogy a szolgáltatás igénybevevője magyar adóalany, a szállítmányozó szolgáltatása az Áfa-tv. 37....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Költségvetési szervek cégautóadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Keletkezik-e cégautóadó-fizetési kötelezettsége a költségvetési szervnek azon személygépjármű után, amit csak hivatali célra használnak, illetve magáncélú használat esetén megtéríttetik annak költségét?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a jogszabályi előírásoknak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel;– amely kizárólag halottszállításra szolgál;– amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Költségvetési szerv tulajdonában álló busz üzemeltetése, bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk 9, illetve 17 személyes kisbusszal rendelkezik. Szeretnénk a buszt bérbe adni. Milyen módon tehetjük ezt meg? Hogyan kell szabályozni a bérbeadást? Szükséges-e hozzá külön szabályzat, illetve milyen egyéb módon kell szabályozni a felelősséget, mely számviteli szabályokra kell odafigyelni?
Mi a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat saját közalkalmazott sofőrt is biztosít a bérbeadáshoz?
Részlet a válaszából: […] ...a buszt sofőrrel adják bérbe, akkor közúti személyszállítási szolgáltatásról van szó, melynek részletes feltételeit a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet tartalmazza. Közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység csak a közlekedési hatóság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Hivatali személygépkocsi futásának nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzat vezető tisztségviselőjének kötelező-e útnyilvántartást vezetnie az általa használt önkormányzati tulajdonban lévő személygépkocsi futásáról akkor, ha a járműre egyébként a cégautóadó megfizetésre kerül?
Részlet a válaszából: […] ...hivatali személygépjárműre vonatkozóan (tehát ha nem áruszállításra használt, tehergépjárműről van szó) – adózási, illetve közlekedésrendészeti oldalról – nem kötelező menetlevél vagy útnyilvántartás vezetése. A cégautóadót mindenképpen meg kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Gépjárművek üzemanyag- felhasználásának elszámolása – városban és földúton történő vegyes üzemeltetés

Kérdés: Önkormányzatunk két személygépkocsit üzemeltet. Az egyik a tanyagondnoki szolgálaté, a másikat pedig egyéb utánfutóval történő szállításra és a tanyagondnoki jármű helyettesítésére használjuk. A tanyagondnoki szolgálat szállítja az ebédet a szociális étkezőknek, kül- és belterületen egyaránt. A tanyagondnoki személygépkocsi üzemanyag-fogyasztási normája (újonnan vásárolt) a forgalmazó által kiadott dokumentum alapján városi 10,2 l/100 km, városon kívüli 7,4 l/100 km, vegyes 8,4 l/100 km. Hogyan állapítsuk meg az üzemanyag-felhasználást, melyik normát alkalmazzuk a külterületi földúton, ahol kb. minden 100 m-en meg kell állni, és melyiket a szilárd útburkolaton, ahol megállás nélkül, folyamatosan közlekedik akár 50 km-t is? Ugyanezek a kérdések felvetődnek a másik gépjármű esetében is, ahol egyfajta fogyasztási normát ismerünk, ami 11,2 l/100 km. Amikor üzemanyag-felhasználást számolunk, a rendelkezésre álló fogyasztásinorma-adatok mikor hitelesek, milyen hatóság által kiadott fogyasztásinorma-adatok fogadhatók el?
Részlet a válaszából: […] A gépjárművekkel kapcsolatos üzemanyagköltségek elszámolása a hatályos államháztartási, gazdálkodási és számviteli szabályok figyelembevételével, a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet előírásai szerint, továbbá az Ávr. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.
1
2
3