Elismert kötelezettség

Kérdés: Költségvetési szervünknél külső ellenőrzés során az alábbi megállapítást, észrevételt tették: "A kötelezettség összesen sora a főkönyvi kivonattal és analitikával megegyezett. A kötelezettség állományának év végi egyeztetése szabályosan megtörtént, ugyanakkor a szállítói kötelezettségről az Szt. 42. §-ának előírása ellenére a szállító partnerek által hitelesített visszaigazolások nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, mivel a dokumentáltan kiküldött egyenlegkérő leveleket döntő részben költségvetési intézmények nem igazolták vissza a mérlegkészítés időpontjáig". Ez azt jelenti, hogy a szállító által visszaküldött hitelesített egyenlegközlők jelentik az elismertséget? Véleményünk szerint a könyvvizsgáló felelőssége, hogy a "Külső megerősítési eljárások eredményei (jelen esetben számlaegyenlegek) releváns és megbízható könyvvizsgálati bizonyítékot nyújtanak-e, vagy szükség van-e további könyvvizsgálati bizonyítékra", valamint a könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, ha a gazdálkodóegységen kívüli független forrásokból szerezték be. Kötelezettségegyenlegek esetén megbízható képet a mérlegfordulónap utáni pénzkifizetések, vagy harmadik féltől érkezett levelezés és egyéb nyilvántartások mutatnak, nem pedig az általunk nem teljeskörűen visszakapott és bemutatott egyenlegközlők.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése szerint kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Vevő-szállító számvitele

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...probléma a követeléseknél is, ott is hasonló okok miatt jelentkezik a duplikáció, a lehetőségek a megszüntetésére is hasonlóak, mint a szállítói kötelezettségek esetében.3. A befejezetlen beruházás esetében javasolt, és a belső szabályzatukban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Támogatás

Kérdés: Az új számviteli szabályok szerint 2014-ben hogyan kell elszámolni a szállítói finanszírozású számlákat és az előző évben kapott, idén elszámolt támogatási előleget?
Részlet a válaszából: […] ...de nem kerültek kifizetésre, vagy esetleg a fizetési határidejük már 2014-re volt esedékes, azokat elő kellett írni még 2013-ban a szállítói kötelezettségek között a tőkeváltozással szemben. A rendező mérlegben a technikai rendező tételek és átsorolások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Hitelképesség megállapítása

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
Részlet a válaszából: […] ...kötött kötelezettséget jelentenek. A rövid lejáratú kötelezettségekközött kell kimutatni a szállítói tartozásokat. A szállítói kötelezettségeketnem kell év közben folyamatosan könyvelni, hanem a vevő-szállító analitikábankell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Ingatlan vételárának könyvelése a vételár részletekben történő megfizetése esetén

Kérdés: Az önkormányzat jelentős összegű ingatlant vásárolt. A szerződésben rögzítettek szerint 3 év alatt egyenlő részletekben kell a vételárat megfizetni. Kérdésem, hogy a számla teljes összegét a szállítói kötelezettségek közé kell felvenni, vagy az éven belüli részt a szállítók között, a további évek részleteit pedig a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell-e kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A szerződés ismerete nélkül a kérdésre csak általánosválaszt lehet adni. Amennyiben a szerződés szerint az ingatlan a szerződésmegkötésekor az önkormányzat birtokába (használatába) is kerül, akkor azt azáltalános szabályok szerint az 1. számlaosztály és a tőkeváltások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

December hónapban teljesített szolgáltatások kimutatása a mérlegben

Kérdés: Év végén a szállítók mérleg szerinti értékének megállapításakor figyelembe kell-e venni a tárgyévet követő évben (pl. január) beérkező, de decemberi teljesítésű szolgáltatást tartalmazó kötelezettségeket (pl. távbeszélőszámla)?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásigénybevételéből származó kötelezettségeket két összegben kell kimutatni,úgymint– tárgyévi költségvetést terhelő szállítói kötelezettségek,– tárgyévet követő évet terhelő szállítói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Költségvetési szervek analitikus nyilvántartási kötelezettsége és az árajánlat és a szerződés közötti különbség

Kérdés: Milyen kötelezően előírt nyilvántartásokat kell vezetni a költségvetési intézményeknek, illetve a vállalkozásoknak (szállító, vevő stb.)? Egy munka elvégzésére adott árajánlat helyettesíti-e a vállalkozói szerződést, és fordítva, vagy mindkettőre szükség van? Vannak-e előírt összeghatárok, hogy mely esetben kell az árajánlat, a szerződés, vagy mindkettő?
Részlet a válaszából: […] ...a követelésekben bekövetkezett állományváltozás-fajtánként (pl. követelés előírása, teljesítése stb.) kell összeállítani.A szállítói kötelezettségvállalásokról a követelésekkel azonos módon kell az analitikus nyilvántartást kialakítani és vezetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Üres CD-k, flopik nyilvántartása

Kérdés: Az üres CD-ket, illetve flopikat melyik 54-es főkönyvi számlára kell könyvelni? A beszámoló 59-es űrlapján a szállítókat meg kell-e bontani többek között termékvásárlással, illetve szolgáltatással kapcsolatosan? Mi a termék, az, amit az 54-es számlákra könyvelünk, vagy az, aminek vámtarifaszáma van (pl. ásványvíz, ami termék, de reprezentációra könyveljük)?
Részlet a válaszából: […] ...kiadási előirányzat-teljesítése főkönyvi számlára kell elszámolni.A költségvetési beszámoló 59-es űrlapján a szállítói kötelezettségek megbontásánál nem a főkönyvi számlaszámok szerint, hanem a szállítószámlák tartalma szerint kell eljárni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.