Találati lista:
1. cikk / 227 ERASMUS+ programhoz kapcsolódó költségek áfája
Kérdés: Szakképzési Centrumunk ERASMUS+ program keretében partnerségi megállapodást kötött egy román partnerrel, melynek keretében a partner biztosítja oktatóink és tanulóink oktatását, szállását, utaztatását, étkeztetését a pályázat keretein belül. Erről a szolgáltatásról eurós számlát állított ki részünkre, 0%-os áfatartalommal. A számlán szerepel, hogy: „Romániában nem adóköteles. Art.278 alin.2”. A jogszabályi hivatkozás szerint a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye szerint kell a teljesítés helyét megállapítani, és ott kell bevallani és megfizetni az áfát. Az áfabevallásban a közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás utáni adófizetési kötelezettség (27%-os adómérték) szerint beállítjuk az áfa összegét, és beadjuk az A60-as nyomtatványt. Ezt az áfaösszeget levonhatóként is be tudjuk állítani? Az Áfa-tv. 120. §-a esetünkben nem teljesül, mert a szolgáltatást adóköteles termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás érdekében nem hasznosítjuk. Ennek ellenére kérdés, hogy levonható-e az áfa összege?
2. cikk / 227 Importáfa visszaigénylése
Kérdés: Közoktatási intézményünk áfakörös adószámmal rendelkezik. Adóköteles tevékenysége csak gyermekétkeztetésből származik. Harmadik országból kapott az intézmény iskolabútorokat, amikhez az importáfát a NAV vámletéti számlájára megfizette az iskola. Jogosult-e az intézmény az importáfa visszaigénylésére?
3. cikk / 227 Gyermekétkeztetés díjhátralék esetén
Kérdés: Önkormányzatunk felé több szülőnek is intézményi gyermekétkeztetés térítésidíj-tartozása van. Az érintett szülők többszöri felszólítás, megbeszélés alapján sem fizetnek. Megvonhatjuk a gyermektől az étkeztetést, amíg a szülő ki nem egyenlíti/el nem kezdi kiegyenlíteni a tartozását? Mit tehetünk azokkal a gyermekekkel, akik most már a gyvk. szerint ingyen étkeznek, de még fennáll a régebbi tartozásuk? Tőlük megvonhatjuk az étkeztetést, vagy marad a végrehajtási eljárás?
4. cikk / 227 Szerb testvérváros táncegyüttesének magyarországi fellépésével kapcsolatos adózási szabályok
Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázaton szeretne elindulni, melynek kapcsán szerbiai testvérvárosunkból egy táncegyüttest hívna meg községünkbe. A következő kérdések merülnek fel:
1. A táncegyüttes szerb (adózás szempontjából „harmadik ország”), és fellépne községünkben (Magyarországon). Tehát a teljesítés helye Magyarország. A fellépéséről (művelődési tevékenység) számlát állítana ki. Hogyan kell kiállítania a számlát? Mivel a teljesítés helye Magyarország, 27%-os áfával? Ha adómentes a táncegyüttes, akkor adómentesen kiállítható a számla? Mivel harmadik országbeli a számla kiállítója, felmerül valamilyen plusz bevallási kötelezettség? Az áfabevallás mely során kell szerepeltetni ezt a számlát? Mi a szabályos eljárás a számla befogadását követően önkormányzatunknak?
2. A táncegyüttes szállítása a következő módon valósulna meg. A táncegyüttes bérelne kisbuszt Szerbiában (harmadik országbeli vállalkozótól), a számlát az önkormányzatunkra (magyar) állítaná ki. Ezt a számlát hogyan fogadhatja be szabályos feltételek mellett az önkormányzatunk? Szerb áfával kell a számlát kiállítani? Bruttó módon (a számla teljes összege) történik a könyvelés (áfa könyvelése nélkül)? Erre kell még magyar áfát (27%) felszámítani? Ha igen, hogyan könyvelendő? A számla reprezentációs jellegű lesz, tehát a személyi jellegű kiadások között kell elszámolni, és az egyes meghatározott juttatások szerint adózik [×1,18×(0,15 + 0,13)]?
3. A táncegyüttes szállását és étkeztetését az önkormányzatunk vállalná. Ebben az esetben ezek a gazdasági események is személyi jellegű juttatásnak minősülnek, és egyes meghatározott juttatásként adóznának?
1. A táncegyüttes szerb (adózás szempontjából „harmadik ország”), és fellépne községünkben (Magyarországon). Tehát a teljesítés helye Magyarország. A fellépéséről (művelődési tevékenység) számlát állítana ki. Hogyan kell kiállítania a számlát? Mivel a teljesítés helye Magyarország, 27%-os áfával? Ha adómentes a táncegyüttes, akkor adómentesen kiállítható a számla? Mivel harmadik országbeli a számla kiállítója, felmerül valamilyen plusz bevallási kötelezettség? Az áfabevallás mely során kell szerepeltetni ezt a számlát? Mi a szabályos eljárás a számla befogadását követően önkormányzatunknak?
2. A táncegyüttes szállítása a következő módon valósulna meg. A táncegyüttes bérelne kisbuszt Szerbiában (harmadik országbeli vállalkozótól), a számlát az önkormányzatunkra (magyar) állítaná ki. Ezt a számlát hogyan fogadhatja be szabályos feltételek mellett az önkormányzatunk? Szerb áfával kell a számlát kiállítani? Bruttó módon (a számla teljes összege) történik a könyvelés (áfa könyvelése nélkül)? Erre kell még magyar áfát (27%) felszámítani? Ha igen, hogyan könyvelendő? A számla reprezentációs jellegű lesz, tehát a személyi jellegű kiadások között kell elszámolni, és az egyes meghatározott juttatások szerint adózik [×1,18×(0,15 + 0,13)]?
3. A táncegyüttes szállását és étkeztetését az önkormányzatunk vállalná. Ebben az esetben ezek a gazdasági események is személyi jellegű juttatásnak minősülnek, és egyes meghatározott juttatásként adóznának?
5. cikk / 227 Túlfizetések rendezése
Kérdés: Önkormányzatunk átutalásos számlát állít ki az iskolai étkeztetést igénybe vevő gyermekek szülei részére. Tapasztalatunk szerint a szülők gyakran nem a számlán szereplő pontos összeget utalják át, hanem „emlékezetből” egy kerekített összeget fizetnek meg. Ez sok esetben alacsonyabb, azonban többnyire lényegesen – 500–800 Ft-tal – magasabb összeg. Kezdetben megpróbáltuk a szülőket értesíteni a következő havi utalások pontosításáról, azonban ez nem vezetett eredményre. A túlfizetések visszautalása az önkormányzat részéről nem gazdaságos, mivel a bankköltségek ilyen kis összegű tranzakciók esetén is jelentősek. Emellett a nagy létszámra tekintettel a nyilvántartás vezetése is számottevő többletterhet jelent. Jelenleg ezeket az eltéréseket – a kerekítési különbözetekhez hasonlóan – az „egyéb működési bevétel” és „egyéb működési kiadás” rovatokra könyveljük. Helyesen járunk el, ha a jövőben is ezen rovatokra könyveljük a befizetések és számlák közötti különbözeteket? Amennyiben nem ez a helyes eljárás, kérjük segítségüket a helyes gyakorlat ismertetésében.
6. cikk / 227 Étkezőhelyi vendéglátás áfája
Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú cég több telephellyel rendelkezik. Az egyik telephely éttermi szolgáltatást nyújt, saját konyhája van. Egy másik telephelyen táboroztatás és szálláshely-szolgáltatás történik. Az ételt az első telephelyről átszállítják a táborba. Ez esetben is él-e a kedvezményes áfakulcs? Számlázhatok-e 5%-os áfakulccsal annak, aki az étkeztetést a táborhelyen veszi igénybe? Vagy ez már nem minősül helyben fogyasztásnak, és 27%-kal kell számláznom?
7. cikk / 227 Menekültek szállásának étkezési támogatása
Kérdés: Az önkormányzat a 104/2022. Korm. rendelet alapján támogatást igényel az ukrajnai menekültek ellátására. A támogatás terhére kell biztosítani a menekültek szállását és étkezését. Étkeztetés tekintetében az önkormányzat háromszori étkezést biztosít a jogosultak részére, ezt a támogatás terhére elszámolja. A szállás tekintetében együttműködési megállapodást kötött az önkormányzat a szállásadó magánszeméllyel, a szállásért a szállás-adó bérleti díjat nem kér. A közüzemi költségeket az ingatlanban lakó ukrajnai menekültek fizetik. A támogatás terhére az önkormányzat a menekültek részére lakhatási célú szociális támogatást biztosít havi 50.000 Ft összegben. A lakhatásra biztosított szociális támogatás elszámolható-e a támogatás terhére, és a fentiekben vázolt ellátási formában megfelelünk-e a támogatás felhasználására vonatkozó szabályoknak?
8. cikk / 227 Önkormányzati konyhafelújítás áfa-visszaigénylése
Kérdés: Önkormányzatunk gyermekétkeztetési és szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat lát el, amelyek esetében csak áfaköteles bevétellel rendelkezik. Ingyenes étkező nincsen, csak 50%-os és teljes térítési díjas, ezért az ezzel kapcsolatos kiadásaink áfarészét teljes egészében levonásba helyezzük. A kiadások tételes elkülönítése eddig nem okozott gondot, mivel ezt a szolgáltatásunkat vásárolt étkeztetés útján látjuk el, ahol egyértelműen megállapítható a beérkező számla alapján, hogy melyik kiadás milyen szolgáltatást érint. A konyha, ahonnan a szolgáltatást teljesítjük, az önkormányzat tulajdona, amelyet egy vállalkozó bérel az önkormányzattól adómentes havi díj ellenében. Ez a vállalkozó végzi a főzést, és tőle vásárolja az önkormányzat a szolgáltatást. A konyhahelyiséget az önkormányzat fel szeretné újítani.
Ezzel a felújítással kapcsolatban merülnek fel áfalevonási kérdéseink:
1. Amennyiben más tevékenységre az önkormányzat nem használja ezt a konyhát, csak áfaköteles étkeztetés folyik, akkor levonhatja-e a felújítási költségek áfáját?
2. A konyhát használó vállalkozó által fizetett adómentes bérleti díj beleszámít-e a tevékenység árbevételeibe, ami miatt az áfalevonást arányosítanunk kell?
3. A vállalkozó által az önkormányzat részére számlázott egyéb tevékenységeket (pl. vendégétkeztetés, rendezvényi étkeztetés) figyelembe kell-e venni bármilyen formában az áfalevonás ügyében?
4. Amennyiben az önkormányzat étkeztetési bevételeit és a bérleti díjból származó bevételeit arányosítani kell a visszaigénylésnél, akkor melyik időszak bevételeit kell felhasználni az arányszám kialakításánál? Az önkormányzat havi áfabevalló.
Ezzel a felújítással kapcsolatban merülnek fel áfalevonási kérdéseink:
1. Amennyiben más tevékenységre az önkormányzat nem használja ezt a konyhát, csak áfaköteles étkeztetés folyik, akkor levonhatja-e a felújítási költségek áfáját?
2. A konyhát használó vállalkozó által fizetett adómentes bérleti díj beleszámít-e a tevékenység árbevételeibe, ami miatt az áfalevonást arányosítanunk kell?
3. A vállalkozó által az önkormányzat részére számlázott egyéb tevékenységeket (pl. vendégétkeztetés, rendezvényi étkeztetés) figyelembe kell-e venni bármilyen formában az áfalevonás ügyében?
4. Amennyiben az önkormányzat étkeztetési bevételeit és a bérleti díjból származó bevételeit arányosítani kell a visszaigénylésnél, akkor melyik időszak bevételeit kell felhasználni az arányszám kialakításánál? Az önkormányzat havi áfabevalló.
9. cikk / 227 Adólevonási jog alanyi adómentes adóalany külföldön teljesített ügylete esetén
Kérdés: Egy alanyi adómentes közösségi adószámmal rendelkező magyar egyéni vállalkozó bővíti vállalkozását, Romániában kapott új megbízásokat. Az új tevékenysége kerti szökőkutak, illetve kerti halastavak kiépítése, telepítése, valamennyi ezekkel kapcsolatos építési, szerelési munka elvégzése. A megbízó, akivel szerződéses kapcsolatban áll, egy romániai cég, amelynek van közösségi adószáma. A magyar adóalany nem választott az Áfa-tv. 195/A. §-a szerinti határon átnyúló alanyi adómentességet Romániában. Az ezen tevékenységhez Magyarországon beszerzett alapanyagokról, termékekről, igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számlákban áthárított áfát levonásba helyezheti-e a magyar alanyi adómentes vállalkozó? Az alanyi mentes adóalany adólevonási jogára vonatkozóan az Áfa-tv. több helyen is tartalmaz előírásokat, ha jól tudom, a 2025. január 1-jével bevezetett határon átnyúló alanyi adómentesség kapcsán több helyen módosult az Áfa-tv., ennek keretében az alanyi adómentes adóalanyok adólevonási jogára vonatkozó szabályok is változtak, és nem teljesen egyértelmű, hogy a fenti esetben megilleti-e az adólevonási jog a belföldi alanyi mentes adóalanyt.
10. cikk / 227 Demens idősek otthona
Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kap idősek és demensek nappali ellátásának férőhelybővítésére. A támogatásból saját forrással kiegészítve idősotthont épít. A megépült idősek otthonát bérbe fogja adni az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek, amelyért bérleti díjat számláz a költségvetési szerv részére. Az adott költségvetési szervnek van saját bevétele (amelynek egy része áfaköteles, egy része pedig áfamentes), és kap támogatást is az őt fenntartó társulástól (normatív támogatás és működési hozzájárulás). Önkormányzatunk bérbeadás tekintetében az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adókötelessé tette a bérbeadást. A támogatási okiratban az alábbi pont szerepel: A Projekt Európai Bizottság felé el nem számolható, le nem vonható áfatartalma 0 Ft, azaz nulla forint. Ez a pont azt jelenti, hogy a beruházás során keletkezett számla összegében szereplő áfát nem számolhatjuk el a támogatásban? Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f)* pontja szerint mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít. Tehát a szolgáltatásnyújtás, amely támogatással érintett, mentes az adó alól.
Jól gondoljuk, hogy:
– A létrehozott beruházást bérbe adhatjuk az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek a feladat ellátása érdekében?
– A bérbeadás összege után áfát kell felszámítani, függetlenül attól, hogy a bérbe adott épületben végzett szolgáltatás az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól?
– A beruházás során keletkezett áfát visszaigényelheti az önkormányzat, tekintettel arra, hogy bérbe fogja adni, amely során áfás bevétele keletkezik?
Jól gondoljuk, hogy:
– A létrehozott beruházást bérbe adhatjuk az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek a feladat ellátása érdekében?
– A bérbeadás összege után áfát kell felszámítani, függetlenül attól, hogy a bérbe adott épületben végzett szolgáltatás az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól?
– A beruházás során keletkezett áfát visszaigényelheti az önkormányzat, tekintettel arra, hogy bérbe fogja adni, amely során áfás bevétele keletkezik?
