Energiatakarékos háztartási gép beszerzésének, cseréjének támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk a környezetvédelmi alap képzését és működtetését rendeletben szabályozta. A rendelet lehetővé teszi a lakossági környezetvédelmi pályázatok szervezését, támogatását. Az önkormányzat energiatakarékos háztartási gép beszerzésének, cseréjének támogatását a lakosság körében energiahatékonysági pályázat útján kívánja megvalósítani a költségvetésben e célra elkülönített környezetvédelmi alap terhére. A pályázat célja az energiatakarékosság jegyében megvalósuló háztartási gép cseréje energiatakarékosabb eszközökre. A pályázat keretében a magánszemély pályázó kizárólag a kerületben élő lakos lehet, az elbírálás nem szociális alapú, a kérelmek beérkezésének sorrendjében történik. A pályázókkal a felhasználás részleteiről támogatási szerződést kötünk, az eszközbeszerzést a magánszemélynek a nevére és címére szóló számlával kell igazolnia. A támogatás formája nem pénzbeli, hanem bizonyos termékkör megvásárlására jogosító, az önkormányzat által kiállított sorszámozott voucher, amelyet adott szolgáltatónál tud felhasználni. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a magánszemélynek milyen feltételekkel nyújtható ez a támogatás. A támogatás a magánszemélynek keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget, valamint az önkormányzatnak adófizetési kötelezettsége adódik-e?
Részlet a válaszából: […] A környezetvédelmi alapot az önkormányzatok a Környezetvédelmi tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján hozzák létre. A törvény értelmében a környezetvédelmi alapot az önkormányzatok meghatározott célokra használhatják fel.A Környezetvédelmi tv. 58. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési rendeletében hogyan kell kimutatni a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények előirányzatait? Az önkormányzati költségvetésben az intézmények a gazdasági szolgáltató igazgatóság számaiban szerepelnek. Helyes-e ez, hiszen önálló jogi személyekről van szó, nem a GSZI vezetője dönt az előirányzatokról, hanem az intézményvezető. A költségvetésben kimutatható-e külön-külön mindegyik, vagy úgy, hogy GSZI összesen? Hogyan kell erre az esetre alkalmazni az Ávr. 17. §-ának (1) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...főkönyvi könyvelés, előirányzatok nyilvántartása, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása, munkaügyi jelentések elkészítése, bankszámlaforgalom lebonyolítása, készpénzzel történő ellátás, pénzforgalmi jelentés és mérlegjelentés, gazdálkodásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Ingatlanértékesítés

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete 2016 szeptemberében, saját tulajdonában álló ingatlanértékesítésről döntött. Az ingatlan (nem használatból kivont) értékesítése adásvételi szerződés alapján 2017 márciusában történt meg. Az Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése az alábbiakat írja elő: "A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe." Nem egyértelmű, hogy csak az értékesítési céllal vásárolt ingatlanok esetében, vagy a nem értékesítési céllal meglévő, de – a képviselő-testület döntése alapján – értékesíteni kívánt ingatlanok esetében is szükséges-e az átsorolás elvégzése. Amennyiben az utóbbi esetben is szükséges az átsorolás elvégzése, akkor azt mely időpontban kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...a következő:Bevételi előirányzatok elszámolásaB) Költségvetési számvitel szerintEladási ár áfa nélkül001 09/52/1 09/53/1Kiszámlázott áfa001 09/406/1Szerződéskötés, megrendelésA) Pénzügyi számvitel szerintř řB) Költségvetési számvitel szerintř...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Művelődési ház üzemeltetése

Kérdés: 2016-ban alakult, 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. feladata a művelődési ház üzemeltetése, rendezvények, színház, előadó-művészeti előadások, falunap rendezése, szervezése. A kft. áfaalany, az ingatlan (terem)-bérbeadást is áfásan végzi.
Az önkormányzat a kft.-vel "közművelődési megállapodást" kötött, átadta részére az önkormányzati közművelődési feladatokat. Ezen közművelődési feladatok ellátására az önkormányzat költségvetési rendeletében közművelődési támogatást ítélt meg a kft.-nek, amit havi részletekben utal át a cég számlájára.
Az épületet, a működéshez szükséges berendezést térítés nélkül kapja használatba a kft. (Továbbra is az önkormányzat tartja nyilván és számolja el az ÉCS-t.) A karbantartásról, festésről a berendezés javításáról szerződés szerint a kft. gondoskodik. A közüzemi számlák a cég nevén vannak.
Kell-e az önkormányzattól működésre kapott költségvetési támogatás után számlát kiállítani és áfát megfizetni?
Mely beszerzések áfáját lehet visszaigényelni, ha a kapott támogatás után megfizeti az áfát, vagy ha nem kell a támogatás után áfát fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...ha a feladatellátást szerződéssel átadta a kft.-nek. Az ilyen feladatok ellátásához utalt támogatás nem képez áfaalapot, azt nem kell számlázni. Az önkormányzatnak átadott pénzeszközként, a kft.-nek egyéb bevételként kell könyvelni.Ha azonban az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Folyószámlahitel

Kérdés: A Költségvetési Levelek 231. számában megjelent 4270. számú kérdésre adott válaszban olvastam: "A likvid hitel a folyamatos működéshez felvett hitel, amit a gazdasági éven belül vissza kell fizetni. A likvid hitel lehet: folyószámla, munkabér és rulírozó hitel. Ezzel tudják a költségvetésben megtervezett működési hiányt finanszírozni, amelyet viszont év végéig vissza is kell fizetni. Amennyiben nem kerül év végéig visszafizetésre, akkor hosszú lejáratú hitellé kell átminősíteni." Az említett átminősítést miként kell értelmeznünk, illetve hogyan és milyen bizonylat alapján kell könyvelnünk év végén, tekintve hogy hosszú lejáratú hitelfelvételre kormányengedéllyel nem rendelkezik az önkormányzat, illetve a számlavezető pénzintézettel kötött szerződés is folyószámlahitelre vonatkozik, nem pedig hosszú lejáratú hitelre?
Részlet a válaszából: […] A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény szerint az önkormányzat működési célra likvid hitelt, azaz naptári éven belül lejáró hitelt vehet fel.A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Tanulók utazási költségtérítése

Kérdés: A tanulók egy része a korábban önálló községként működő, ám a várossá váláskor a településhez kapcsolódva településrésszé alakult területekről, vagyis közigazgatási határon belülről jár autóbusszal iskolába. Számukra a jogszabályok alapján (mivel közigazgatási határon belülről járnak) a KLIK nem téríti meg a bejárás költségeit. Képviselői javaslatra a településrészi lakóhely és az iskolához közel eső autóbusz-állomás közötti utazásra szolgáló, a tanév hónapjaira megvásárolt, tanuló nevével ellátott bérletek ellenértékét teljes összegben megtérítenénk a részönkormányzatok területén érvényes lakcímmel rendelkező tanuló törvényes képviselőjének, helyi költségvetési rendeletünkben foglalt költségtérítésként. Alkalmazható-e ebben az esetben is az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja? Vagyis a helyi rendelet alapján kifizetett költségtérítés sem minősül bevételnek, amennyiben erről a támogatott elszámol? Elegendő a névre szóló utazási bérlettel elszámolnia, vagy szükséges a nevére kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] ...alapján. A cél szerinti felhasználás igazolására ebben az esetben elegendő a tanuló, illetve törvényes képviselője nevére szóló számla vagy a névre szóló utazási bérlet is, tekintettel arra, hogy ebben a pontban adómentes pénzbeli juttatásról van szó. [Végső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Városüzemeltetési feladatok

Kérdés: Városüzemeltetési feladatokra állami feladatalapú finanszírozást kapunk. A társaság működéséhez az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig általános működési támogatást nyújtunk. A támogatás utalása havi ütemezésben történik, mely havi összeg forrása az adott hónapban utalt feladatalapú finanszírozás rész, valamint saját forrás. A feladatalapú finanszírozáselszámolás alapja a kiadások megfelelő COFOG-on történő elszámolása. Esetünkben a társaság részére havonta leutalt összeg államháztartáson kívülre átadott pénzeszköz a 066020 város- és községgazdálkodás COFOG-on történik. Hogyan javítsuk a könyvelésünkön az elszámolás érdekében, hogy a havonta leutalt összeg ne minősüljön szolgáltatásnyújtásnak, ne kerüljünk az áfa hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági társaságnál, ami iparűzésiadó-alapot is képez, ha nem, akkor pedig egyéb bevételnek. A szolgáltatás ellenértékét számlázni kell, és a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos beszerzések előzetes áfája levonásba helyezhető.Ha ellenértéknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Előirányzat-felhasználási terv és a likviditási terv

Kérdés: Az előirányzat-felhasználási terv (Áht. 24. §) és a likviditási terv (Áht. 78. §) alatt ugyanazt a dokumentumot kell érteni, vagy ez két külön dokumentum? Van olyan önkormányzat, ahol két külön melléklet a költségvetési rendeletben, de találkoztam olyan megoldással is, hogy "előirányzat-felhasználási és likviditási terv" címen egy darab táblázat. Ha két külön dokumentum, akkor a likviditási tervnek kell egyáltalán a költségvetési rendelet mellékletében szerepelnie? Havonta felülvizsgálandó, így elméletileg havonta változhat a tartalma.
Részlet a válaszából: […] ...szerv likviditási terve a költségvetési szerv várható bevételeinek – ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz- és számlaállomány együttes összegét is – alapulvételével, havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Városüzemeltetési és város- gondnoksági feladatok ellátására nyújtott önkormányzati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit gazdasági társaságának városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátására támogatást nyújt.
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...feladatot lát el, a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi szolgáltatásától elkülönítve kell kimutatnia belső számláiban, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt. A közszolgáltatáson kívül eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Céltartalék

Kérdés: Önkormányzatunk a 2015. évi költségvetésében az általános tartalék és működési céltartalékok mellett felhalmozási céltartalékot is képezett, azonban tartalék csak a K512 Tartalékként (működési kiadásként) szerepel a számlatükörben. Felhalmozási kiadásként a K6-8 rovatoknak nincs tartalék sora. A mérlegben ezért a felhalmozási kiadások és bevételek, valamint a működési kiadások és bevételek egyensúlya felborul. A K512 Tartalékban szereplő felhalmozási céltartalékot hol tudnám elhelyezni a felhalmozási kiadások között?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáló általános tartalék és céltartalék.Az egységes rovatrend K512. Tartalékok rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kizárólag a bevételi és kiadási előirányzatokat érintő gazdasági események nyilvántartásba vétele történhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.
1
2