Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. A vételár fogalmát az Áhsz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Önkormányzati ingatlan értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk általános szabályok szerint áfás, ingatlanértékesítésre vonatkozóan nem választottuk az adókötelessé tételt. 2021-ben vásároltuk meg az ingatlant egy kft.-től áfamentesen, külterület, kivett udvar megjelöléssel. 2022-ben reptér megvalósítása céljából az alábbi kifizetések keletkeztek: tervezési díj, légvezeték-kiváltás, rendezésiterv-módosítás, telekhatár rendezési díja. Ezt beruházásként nyilvántartjuk. A terület a földhivatali tulajdoni lapon "kivett udvar" megjelölésű, külterületi, és jelenleg nincs beépítve. A helyi építési szabályzatban ez a terület két besorolási övezethez tartozik. Az egyik fele mezőgazdasági terület (Má), azaz általános mezőgazdasági terület kategória. A másik fele beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-Rt), repülőtér különleges övezet. A szabályzatunk az alábbiakat tartalmazza a két övezetre:
28. Mezőgazdasági terület (Mk, Má, Mát)
28. § (1) Az Mk jelű övezet az OTÉK szerinti kertes, a Má és a Mát jelű pedig az általános mezőgazdasági területi kategóriába tartozik.
(2) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak az országos településrendezési követelményeknél megengedőbb előírásokra vonatkozóan 2020. szeptember 5-én kelt, jóváhagyó véleménye alapján mezőgazdasági övezetben lévő, 3000 m2 területi nagyságot elérő telken birtokközpont kialakítható, és szántó, gyep művelési ág, vagy művelésből kivett ingatlan-nyilvántartási besorolás esetén is elhelyezhető lakóépület, ha 2019. január 1-jén vagy azt megelőzően, igazolhatóan állt rajta lakóépület vagy tanyaépület.
31.7 Beépítésre nem szánt különleges terület (Kb-En, T, Ktf, Kid, Kv, Kb-Rt)
31. § (6) A Kb-Rt repülőtér különleges övezetben a rendeltetésszerű használatot biztosító építmények helyezhetők el.
A területet most jelen állapota szerint értékesíteni szeretné az önkormányzat. Nem tudjuk előre, hogy a leendő vevő esetlegesen reptér megvalósítása céljából, vagy akár csak mezőgazdasági területként kívánná-e a továbbiakban használni. Áfás vagy áfamentes lesz az értékesítésünk? Milyen esetben keletkeztet áfafizetési kötelezettséget vagy adott esetben mentességet az adott terület értékesítése?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzatuk nem választott áfa szerinti adózást, ezért áfamentesen kell az ingatlant értékesíteni.Az értékesítésről számlát kell kiállítani, mert az Áfa-tv. 165. §-a ezt az esetet nem mentesíti a számlaadási kötelezettség alól.(Kéziratzárás:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Közvetített szolgáltatás áfája

Kérdés: Az önkormányzat egy kisvállalkozó tervezőtől megrendeli a településrendezési terv módosítását. A tervező az elvégzett tervezési munkadíját kiszámlázza 600.000 forint értékben, alanyi adómentesen. Az önkormányzat közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza (a módosítást kérő egyesület részére) 600.000 Ft +áfa összegben. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is.Főszabály szerint ugyanazzal az adómértékkel kell számlázni, de ha az eredeti szállító és a továbbszámlázó adójogi jogállása eltér – mint jelen esetben -, akkor eltér a kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Településrendezési terv megtérítése

Kérdés: Egy magánszemély saját tulajdonában lévő ingatlanának beépíthetősége érdekében kérelmezte az önkormányzat képviselő-testületétől, hogy módosítsa a település rendezési tervét úgy, hogy a magánszemély a telken tervezett építési munkálatokat elvégezhesse. A képviselő-testület a kérelmet elfogadta azzal a kikötéssel, hogy a módosítással kapcsolatban felmerült 200 000 Ft + áfa tervezési költséget a magánszemélynek meg kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat rendelte meg a rendezési terv módosítását, ezért a tervezési díjat az önkormányzatnak kell kifizetnie a tervező cég részére. A számlában szereplő áfát nem vonjuk le, mivel az "önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége" kormányzati funkción kerül elszámolásra ez a kiadás, amely adómentes tevékenységnek minősül. Mivel az önkormányzat adóalany, ezért a magánszemélynek áfásan számlázhatjuk tovább, amelyből az áfaösszeget az adóhatóság részére be kell fizetni. Így az önkormányzatnak azonban nem térül meg a teljes 254?000 Ft-os költsége, a fizetendő áfát saját költségvetéséből kell finanszíroznia. Tekinthetjük-e a fenti gazdasági eseményt közvetített szolgáltatásnak? Amennyiben igen, akkor a tervezési díj áfája az önkormányzatnál levonható lesz?
Részlet a válaszából: […] A településrendezési terv az önkormányzat tulajdona marad, amelyet a szellemi termékek között kell nyilvántartásba venni. Értelmezésünk szerint az önkormányzat a felmerült többletköltségét térítteti meg a magánszeméllyel, nem nyújt a magánszemély felé szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Beruházások, felújítások bekerülési értékének meghatározása

Kérdés: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 2014. január 1-jétől jelentősen szűkítette a befektetett eszközök bekerülési értékében figyelembe vehető tételek körét. A helyes nyilvántartás, könyvelés érdekében a bekerülési érték gyakorlati meghatározásához, alkalmazásához szeretnénk szakmai iránymutatást, megerősítést kérni az alábbiakban felsoroltakat is figyelembe véve.
1. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó vételára (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
Jól értelmezzük, hogy:
- Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek?
- Ingatlanvásárlás esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárás díj, értékbecslés, szakértői díj?
2. Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák együttes vételára.
Számos támogatással megvalósuló ingatlanberuházás költségvetése tartalmazza az alábbi projektelemeket:
- előkészítési költségek (megvalósíthatósági tanulmány, tervezés, tervellenőri feladatok, közbeszerzés lebonyolítása, hatósági díjak, projektmenedzsment-díj);
- kivitelezési költségek (építési, szerelési költségek, eszközbeszerzés);
- szakmai szolgáltatások költségei (műszaki ellen­őrzés, könyvvizsgálat, nyilvánosság, régészeti tevékenység).
A kormányrendelet tükrében jól értelmezzük, hogy a fentiekben felsorolt, beruházást érintő tételek közül kizárólag a kivitelezési munkák és a tervezés lehet a bekerülési érték része?
Az Áhsz. 16. §-ának (3b) pontjában felsorolt, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák a vételárat is tartalmazó bizonylat alapján, vagy a vételártól elkülönülten, szerződéssel és számlával igazoltan is figyelembe vehetők a bekerülési értéknél?
3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdése szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azok vételára. Jól értelmezzük, hogy a felújítási munkák bekerülési értéke az idegen vállalkozó által végzett építési, szerelési munkák értéke, és nem tartalmaz az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült tervezési, szállítási, egyéb munkákat, díjakat?
4. 2014. január 1-jét megelőzően megkötött – ingatlanberuházásra, -felújításra vonatkozó, esetleg már megkezdett pályázathoz kapcsolódó –, de 2014. évre áthúzódó adásvételi szerződések, vállalkozási szerződések esetében mi a rendező elv, a bekerülési értéket a régi vagy az új szabályozás szerint kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint történik.Az egyes bekerülésiérték-elemeket minden esetben hitelesen kell megjeleníteni. Nem előírás, hogy minden tétel egy számlában jelenjen meg. Ez lehet több számla, illetve egyéb átutalási bizonylat is.3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdésében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Tervezési díj utólagos elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és 2009-ben 2 épületünkkel pályáztunk EU-s komplex akadálymentesítési pályázatra. Mindkét épület esetében tervezési díjat is kifizettünk. Egyik pályázatunkat sajnos visszautasították, így a kifizetett tervezői díjat az 5-ös számlaosztályban számoltuk el. 2010-ben újra pályáztunk, és valószínű, hogy sikeresen. Nem kellett új tervet készíteni, az előző évi alapján beadhattuk pályázatunkat. Mi a teendőnk az előző évben 5-ös számlaosztályban elszámolt tervezési díjjal, mert egyébként folyamatban lévő beruházáson kellene lennie, és a használatbavételi engedély megérkezésekor aktiválandó tétel lenne. Milyen könyvelési lépéseket kell végrehajtanunk, hogy szabályosan járjunk el?
Részlet a válaszából: […] ...5. számlaosztályban – szabályosan – a 2009. évbenkifizetett tervezési díjat már a 2010. évre visszakönyvelni nem lehet.Az új, várhatóan sikeres pályázatnál, ha nem kell új tervetkészíteni, az előző pályázathoz – 2009. évi – beadott tervek elfogadásrakerülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Befejezetlen beruházásként nyilvántartott tervezési költségek elszámolása

Kérdés: Az évek óta befejezetlen beruházások között nyilvántartott tervezési költségeket, amelyekről előre nem tudható, hogy a beruházás, amihez a terv kapcsolódik megvalósul-e valaha, meddig lehet a könyvekben értékkel szerepeltetni, illetve mi a könyvelési módja a kivezetésnek? Az elutasított EU-s pályázatok tervezési díját is a befejezetlen beruházások, illetve felújítások állományában tartjuk nyilván. Helyes-e ez a gyakorlat, vagy máshova kell átvezetni az elutasított felhalmozási kiadásokat?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegének elkészítése előtt a könyvekből ki kellvezetni. A terven felüli értékcsökkenés elszámolását a tőkeváltozások számlaalkalmazásával kell végrehajtani az 59. számlacsoport megfelelő számlájánakközbeiktatásával (5932. Terven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Beruházás tervezési díjának elszámolása

Kérdés: Beruházáshoz tervezési díjat megbízási szerződés alapján fizettünk. Hogyan lehet átvezetni, aktiválni a felmerült személyi jellegű kifizetéseket (megbízási díj, vagyoni jog felhasználásának ellenértéke, valamint azok járulékai)?
Részlet a válaszából: […] ...a beruházáshoz kifizetett tervezési díj és más közvetlenül kapcsolódó dologi kiadás is aktiválható költség. Az aktiválás az 1. számlaosztály megfelelő állományi számlája és a 412. Tőkeváltozás számla között könyvelendő (könyvelési tétel: T 121, 1311 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.