1. cikk / 56 Üzemanyag más tagállamban történő vásárlásának áfarendszerbeli megítélése
Egy közösségi adószámmal rendelkező, fuvarozási szolgáltatásokat nyújtó belföldi adóalany (társaság) a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamaiban (például átutazás során) rendszeresen vásárol a tehergépkocsiba, adott esetben személygépkocsinak nem minősülő haszongépjárműbe gázolajat. A töltőállomáson az üzemanyag-vásárlásról számlát állítanak ki, melyen a vevő és az eladó közösségi adószáma is fel van tüntetve. A társaság alkalmazottja minden esetben jelzi, hogy a társaság gazdasági céllal kizárólag Magyarországon letelepedett cég (van közösségi adószáma is), tehát az eladó előtt ismert, hogy a saját tagállami szabályai szerint nem belföldi adóalanyt szolgál ki, ennek ellenére több esetben előfordult, hogy az eladó felszámította (és a számlán fel is tüntette) az adott tagállamban meghatározott mértékű hozzáadottérték-adót (áfát), melyet így a társaság megfizetett. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? A kérdéses üzemanyag-beszerzés Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, vagy akkor jár el az Áfa-tv. előírásainak megfelelően a társaság, ha az áfabevallásban a fenti üzemanyag-vásárlással kapcsolatban fizetendő és levonható áfát nem szerepeltet, és azt az A60-as számú összesítő nyilatkozaton sem szerepelteti – mivel az üzemanyag-vásárlás nem minősül Közösségen belüli termékbeszerzésnek –, hanem az ELEKAFA nyomtatványon igényli vissza az áfát az illetékes tagállamtól?
2. cikk / 56 A Közösség más tagállamában igénybe vett szolgáltatás utáni adólevonási jog
Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futóművét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján – véleményünk szerint – a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?
3. cikk / 56 Bankszámlák közötti átvezetés
4. cikk / 56 Adó-visszatéríttetés díjának áfarendszerbeli megítélése
Üzletünkben gyakran fordulnak meg harmadik országból érkező turisták, és közülük sokan élnek a külföldi utas részére biztosított áfamentességgel. Cégünk a külföldi utasok adó-visszaigénylésével kapcsolatos ügyintézést is végez (lap kitöltése, utas részére kiadása, illetve az adó kifizetése). A termékértékesítésekhez kapcsolódó ügyintézési szolgáltatásnyújtásról "ügykezelési díj" jogcímen állítunk ki áfamentes számlát a külföldi utasok részére. A visszaigényelt adó kifizetése a termékértékesítésről kiállított számlán szereplő vevőnek (a vevő meghatalmazottja részére) történik, ha bemutatja a vámhatóság igazolását. A teljes áfaösszeg kifizetésre kerül, erről kiadási bizonylat készül. Az adó-visszaigénylés ügyintézése kapcsán ügykezelési díjat számítunk fel a vevőnek, melyről külön számla készül. Az ügykezelési díj összege az adó-visszaigénylés összegének meghatározott százaléka, cégünk a kibocsátott számlákon áfamentességet tüntetett fel. Tehát külföldi utasoknak kifizetjük a teljes áfaösszeget, és ügykezelési díjat számítunk fel. Az egyszerűsítés miatt a kiadási bizonylaton és ügykezelési díjról kiállított külön számlán feltüntetett összegek különbsége kerül kifizetésre a külföldi utasok részére. A külföldi utasokat az üzletben elhelyezett többnyelvű táblákon és szórólapokon tájékoztatjuk az áfa-visszaigénylés feltételeiről, valamint az ügykezelési díj felszámításáról. Jogszerűen járunk el, amikor az ügykezelési díjról áfamentes számlát állítunk ki, tekintettel arra, hogy – álláspontunk szerint – az ügykezelési díjat a külföldi utas részére végzett áfamentes termékértékesítés járulékos költségének kell tekinteni az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján?
5. cikk / 56 Elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő számlázási kérdések
1. Önkormányzati rendezvényünket hirdetés formájában népszerűsítettük az egyik közösségi médiában. A számlát Közösségen belüli országból kapjuk, amelyen nincs részletezve a számla áfatartalma (feltehetően azért, mert a számla kibocsátójának nincs adóbefizetési kötelezettsége). Mi hogyan járunk el helyesen, szabályosan az áfakötelezettség megállapításakor? A számlán vevőként önkormányzatunk neve és címe van feltüntetve, az adószámunk nem. Hol húzódik az a határ, amikor a számla még befogadható? Mik azok a kötelező alaki/tartalmi minimumok, amiknek szerepelnie kell a számlán ahhoz, hogy befogadhassuk? 2. Egy másik elektronikus szolgáltatást a Közösségen kívülről (az Egyesült Államokból) veszünk igénybe. A számla alapján a szolgáltatásnak 0 USD adótartalma van. Itt is felmerül kérdésként, hogy az Áfa-tv. szabályozásának megfelelve hogyan járunk el helyesen az áfa megállapításakor? A számlán az egyesült államokbeli partnernek nincs feltüntetve az adószáma. Önkormányzatunk vevőként csupán egy e-mail-címmel szerepel a bizonylaton, sem név, sem cím, sem adószám. Tudjuk, hogy egyes országokban eltérő szabályozások lehetnek érvényben a számlázás kapcsán, véleményünk szerint azonban minimum aggályos az efféle számlák befogadása.
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?
6. cikk / 56 OSS-rendszerbe regisztrált adóalany adólevonási joga
7. cikk / 56 Pénzadomány elszámolása
Az önkormányzat államháztartáson kívülről átvett pénzeszközként szerepelteti a kapott adományt. A vásárolt termékeket áruként nyilvántartásba kell-e vennünk, vagy mi a helyes elszámolása az adományozásnak?
8. cikk / 56 Önkormányzati telek értékesítése
9. cikk / 56 Kérdések az szja-visszatérítéssel összefüggésben
1. Az elvált szülőknél kinek jár az szja-visszatérítés?
2. Elvált szülők esetén, ha a gyermeket felváltva gondozzák – amiről van bírósági döntés –, de az apa lemondott a családi pótlékról, akkor kaphat-e visszatérítést?
3. Kérhető-e hitelszámlára, külföldi bankszámlára vagy külföldi címre az szja-visszatérítés?
4. A felek az idei évben elváltak, a férj csak két hónapig volt családi pótlékra jogosult. Ő is visszakapja az egész évi adóját a felső határig, vagy csak arányosan?
5. Jogosult-e szja-visszatérítésre az a várandós nő, aki pontosan december 31-én tölti be a várandósság 91. napját?
6. Hogyan kell kiszámolni az szja-visszatérítést, ha a magánszemély az első házasok kedvezményét és a személyi kedvezményt is szeretné érvényesíteni?
7. Az szja-visszatérítést a közös lakcím megléte befolyásolja? Ha nincs közös lakcím, de közösen élnek a gyerekkel, akkor ő a Cst. 4. §-ának k) pontja szerinti saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek minősül-e?