25 talált cikk a számlázás szabályai , számviteli bizonylat kifejezésre

Kérdés: Egyetemünk alkalmaz egyéni vállalkozóként vagy kft.-tagként óraadó tanárokat. Jól értelmezzük, hogy az egyetemi oktatásban részt vevő oktatók az Áfa-tv. 165. §-a alapján mentesülnek a számlakibocsátási kötelezettség és a számla-adat-szolgáltatási kötelezettség alól, de számviteli bizonylatot ki kell állítaniuk?

Kérdés: Egy kollégánk külföldi kiküldetésen vett részt Ausztriában 2020. 06. 26. – 2020. 06. 27. közötti időszakban. A bécsi szálloda a dolgozó nevére állította ki a gépi számlát, feltüntetve a számlát kiállító nevét, címét, a nyújtott szolgáltatást és annak értékét, a számla kiállításának dátumát. Jeleztük a szállodának, hogy a magyar jogszabályok szerint szükséges lenne a vevő nevének és adatainak módosítása, mivel csak a minisztérium nevére kiállított számla fogadható el az elszámoláshoz. A szolgáltató a javítást kézzel végezte el. A hatályos Áfa-tv. 168. §-ának (2) bekezdése alapján a számla adattartalma kizárólag egy külön "számlával egy tekintet alá eső okirattal" módosítható, nem lehetséges a gépi úton előállított számla kézzel történő javítása. Így a számla befogadása kérdésessé vált. Megvizsgáltuk, hogy Héa-irányelv 226b. cikke szerint a vevő adatainak feltüntetése az irányelv 238. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kiállított egyszerűsített számlán nem kötelező. A számla értéke az irányelv 238. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint meghaladta a 100 eurót, de nem érte el a 400 eurót, így Ausztria rendelkezhet úgy, hogy ezen esetben a 226b. cikk kötelező elemein kívül további adatok (a vevő adatai) feltüntetését nem írja elő. Az Osztrák Köztársaság lehetővé teszi 400 euró mértékéig az egyszerűsítettszámla-kiállítási lehetőséget, így álláspontunk szerint egy ilyen egyszerűsített számla megfelel az osztrák jognak, ezért nem kifogásolható. Az Áfa-tv. 168. §-ának (3) bekezdése alapján pedig a fenti esetben a magyar jog számára is elfogadható okiratnak minősül ezen egyszerűsített számla (Héa-irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek és a tagállami előírásoknak való együttes megfelelés). A fentiekre való tekintettel kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a minisztérium befogadhatja-e az ily módon kiállított (és javított) egyszerűsített számlát, illetve elszámolhatja-e a könyveiben az Szt. előírásainak is eleget téve, mely szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?

Kérdés: Kell-e számlát adnunk adómentes szolgáltatásokról, ha igen, milyen feltételekkel, és mely szolgáltatások esnek számlaadási kötelezettség alá?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.

Kérdés: Az egyetemek több jogcímen is kérnek a hallgatóktól térítési díjakat, pl. külön eljárási díj, indexmegnyitási díj, tantárgyfelvételi díj, idegen nyelven kiállított diploma. Kell-e ezekről számlát kiállítani, ha igen, milyen áfakulccsal?

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló 187 lakás mindegyikét bérbe adja. A bérleti díjakról a számlázóprogramunk segítségével, havonta adómentesen készülnek a számlák. Az Áfa-tv. 165. §-ának (1) bekezdése alapján mentesülhetünk a számlakibocsátási kötelezettség alól. Megfelel számviteli bizonylatnak a bérlőkkel kötött lakásbérleti szerződés? Amennyiben mégis kötelező számlát kibocsátanunk, megtehetjük-e, hogy fél­évente vagy évente a teljes összegről utólag (vagy előre) állítunk ki egy számlát, melyen szerepeltetjük a részteljesítéseket? Ebben az esetben a csekkeket kitöltve az év/félév elején egyszerre küldenénk ki a bérlőknek.

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, 2012. januártól szolgálati lakást adunk bérbe. A bérlő befizette a bérleti díjat. Az áfában szerepeltettük mint adómentes bérbeadást (havi bevallók vagyunk), de elfelejtettünk hozzá számlát kiállítani. Milyen bizonylatot lehet utólag hozzácsatolni?

Kérdés: Önkormányzatunk gazdasági tevékenységének végzése során számítógépes számlázási rendszert használ. Előfordul, hogy bizonyos esetekben előlegbekérő levelet küldünk üzleti partnerünknek. A számítógépes számlázási programmal hogyan tudjuk kiállítani az előlegbekérő levelet?

Kérdés: Önkormányzatunk eladott egy kaszálót magánszemélynek, amiről adásvételi szerződés is készült. A kérdésünk az lenne, hogy ki kell-e számlázni ezt az eseményt?