Hitelezői igénybejelentés nyilvántartása

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) számlavezetője a jelenleg végelszámolás alatt álló Sberbank volt. Sajnos minket nem érint az OBA-kártalanítás, ezért a végelszámoló felé benyújtottuk a hitelezői igénybejelentésünket. Miként kell nyilvántartani és lekönyvelni a bankban zárolt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni a Sberbanknál vezetett fizetési és betétszámlákra az év végén rendelkezésre álló információk alapján, ha annak értéke a számviteli politikában meghatározott jelentős összegű értékhatárt meghaladja.(Kéziratzárás: 2022. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Kivágott fa értékesítése

Kérdés: Az önkormányzat saját telepítésű erdejéből fát termeltet ki vállalkozóval. A fakitermelés célja az erdő gyérítése, nem a megszüntetése. A kivágott fa helyére nem kell újat ültetni, a cél az, hogy a maradó fák tudjanak növekedni. A kivágott fát az önkormányzat még a földről értékesíti tűzifaként, ami nem kerül értékesítésre, azt beszállítja a telephelyre, és ott raktározza az értékesítésig. Kérjük, szíveskedjenek bemutatni ennek könyvelését, különös tekintettel a készletek elszámolására!
Részlet a válaszából: […] ...készletek előállítási értékének, vagyis nem része az önköltségnek.Az Áhsz. 50. §-a (1) és (3) bekezdései értelmében a számviteli politika keretében el kell készíteni a készletek (többek között a termények, termékek) értékelési, leltározási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Illetményelőleg-tartozás

Kérdés: A kormánytisztviselő – 5 évvel ezelőtt, jogviszonyának megszűnése előtt – illetményelőlegben részesült, melyet azonban nem rendezett a fizetési felszólítás/fizetési meghagyás ellenére sem. A végrehajtási eljárás szintén eredménytelenül zárult. Az önálló bírósági végrehajtó tájékoztatta a költségvetési szervet a végrehajtás eredménytelenségéről, illetve tájékoztatása alapján az eljárást folytatja. Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a fenti illetményelőleg-tartozást?
Részlet a válaszából: […] ...az értékvesztést, vagy egyáltalán nem számolták el, akkor az év végi zárlati feladatok keretében el kell számolni.Az értékvesztést a számviteli politikájuk és az Eszközök és források értékelési szabályzatában foglaltak alapján, valamint az Szt. és az Áhsz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Egyszerűsített értékelési eljárás

Kérdés: 2010 szeptemberében az ÁSZ javaslata alapján az adósok minősítésére vonatkozóan az egyedi értékelésről áttértünk az egyszerűsített értékelési eljárásra. Az értékvesztés elszámolása ennek megfelelően negyedévente történik az eddigi éves helyett. Az egyszerűsített értékelési eljárás menete a következő:
Az előző negyedévben elszámolt értékvesztés kivezetése:
T 28812 Adósokkal szembeni követelések tárgyévi értékvesztése – K 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése
T 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése – K 41236 Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozás
Tárgynegyedévben elszámolt értékvesztés elszámolása:
T 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése – K 28812 Adósokkal szembeni követelések tárgyévi értékvesztése
T 41236 Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozás – K 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése
Ennek alapján a 28813 Értékvesztés visszaírás megszűnt. Ebben az esetben a Költségvetési Beszámoló 57. űrlapjának (Értékvesztés elszámolásának alakulása) visszaírt értékvesztés oszlopa tartalmazhat-e adatot, ha igen, milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...ekkornem egyedileg történik, hanem az előző időszakban tapasztalt tendenciákalapján, az érintett követelésekre összevontan, a számviteli politikábanmeghatározott, százalékos mértékű értékvesztés kerül elszámolásra.Az egyszerűsített értékelési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Behajthatatlannak minősülő követelések értékvesztése

Kérdés: Az államháztartás szervezetei a nem termékértékesítésből és szolgáltatásból eredő követeléseikről csak törvényben meghatározott módon mondhatnak le. Ilyenek nálunk a kiszabott bírságok, pótdíjak stb. Ezekre a behajthatatlannak minősülő követelésekre alkalmazható-e az értékvesztés? Ha igen, milyen módon és mennyi idő alatt számolhatjuk el?
Részlet a válaszából: […] ...összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű."A jelentős összeget az államháztartási szervezet számviteli politikájának kell tartalmaznia. A törvény szellemében tartósnak minősíthető az egy évet meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.