10 talált cikk az egyház , szabadság kifejezésre

Kérdés: Az egyházi fenntartású felsőoktatási diák-otthon (önálló intézmény) a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatók arányában jogosult költségvetési támogatásra. A támogatás normatív összegét az Nftv. 114/D. §-a (1) bekezdésének d) pontja határozza meg. A 2011. évi CCVI. törvény 21. §-ában foglaltak szerint: "21. § Közcélú tevékenységet ellátó egyházi jogi személynél az ilyen feladathoz kapcsolódóan foglalkoztatottak munka-viszonyának tartalma a munkabér, munkaidő és pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik azzal, hogy a foglalkoztatott javára történő eltérés megengedett. Az ilyen foglalkoztatottakra az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó központi bérpolitikai intézkedések azonos feltételekkel terjednek ki."
Az egyház belső szabályozása szerint az állami támogatásban részesülő intézményben a közfeladat ellátására alkalmazottak munkaidejét és pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét a Kjt. 55-80. §-ai szerint kell megállapítani. A fentiek alapján jól gondoljuk-e, hogy a felsőoktatási diákotthonban dolgozó kollégiumi nevelők besorolását és illetményét a Kjt. 79/B.-79/E. §-ai szerint, az egyéb munkakörben dolgozók besorolását és illetményét a 395/2015. Korm. rendelet 8. §-a szerint, a dolgozók szabadságát a Kjt. 56-59. §-ai alapján kell megállapítani?

Kérdés: Hogyan változik 2020-tól a szakképzési rendszer?

Kérdés: Egyházi fenntartási közoktatási intézmény vagyunk, dolgozóink munkaviszonyban állnak, de a Kjt. néhány szabályát is alkalmazzuk, pl. szabadság, jubileumi jutalom. Két dolgozónk a nők 40 éves öregségi nyugdíját szeretné igénybe venni 2014. novembertől. Egyikük 1992 óta dolgozik intézményünknél, előtte egy szövetkezetnél és egy vállalatnál dolgozott. A munkaviszony munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel való megszűnésekor, véleményem szerint, nem jogosult jubileumi jutalomra (korábbi munkahelyei miatt) és végkielégítésre sem. Felmentési időt is csak az ő felmondása esetén kell biztosítanom? Másik dolgozónk 1974 óta dolgozik a közszférában. Felmondása esetén a felmondási idő végén jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: Intézményünk egyházi fenntartású közoktatási intézmény. Az alábbi esetek közül melyik minősül reprezentációnak és von maga után adókötelezettséget, mivel 2013-ban a mentesség megszűnt?
1. Új épületrész átadásakor városi, egyházi vezetők, más intézmények vezetői részére rendezett fogadásra vásárolt élelmiszer, vendéglátás.
2. Továbbtanulási értekezletre más oktatási intézmények vezetői részére vásárolt tea, kávé, aprósütemény pár ezer forintos összege.
3. Amennyiben egyházi ünnepen vagy tanévhez kapcsolódó ünnepen egyházi vezető részére egy csokor virágot vásárolunk, az szintén adóköteles? Vagy megoldható, hogy ezt egyéb anyagbeszerzésnek könyveljük?

Kérdés: A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 2. sz. melléklete vonatkozik-e az egészségügyi alap­ellátásban dolgozókra, pl. éjszakai ügyelet, védőnői szolgálat, iskolaorvosi szolgálat? Az orvosokat 2012-től érintő illetménynövekedés hogyan érinti a táppénzen, GYED-en vagy TGYÁS-on lévő orvost?

Kérdés: 1953-ban született női közalkalmazott (pedagógus) korhatár előtti ellátásra válik jogosulttá 2012-ben (igénybe is kívánja venni), a nyugdíj­intézet szolgálatiidő-beszámítása szerint 2010. de­cember 31-én 38 év 32 nap szolgálati idővel rendelkezett. 2012. május 14-én lesz 59 éves, és ekkor 39 év 167 nap szolgálati ideje lesz. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére milyen szabályok vonatkoznak? A felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak (illetve korhatár előtti ellátásra jogosultnak) kell minősülnie? Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján, illetve a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében ki lehet adni?

Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. - A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).

Kérdés: Az egyházakról szóló törvény a kegytárgyak értékesítését nem tekinti gazdasági tevékenységnek. Az egyház kegytárgyakat értékesít. Véleményünk szerint ez nem minősül gazdasági tevékenységnek, így nem kell adóalanynak bejelentkeznie. Helyes-e a vélekedésünk?

Kérdés: A nem állami oktatási intézmény munkavállalóira az Mt. rendelkezései az irányadók, de legalább a Kjt.-ben megállapított illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítani kell. Különböző tartalmú tájékoztatókat kaptunk arra vonatkozóan, hogy jár-e az itt foglalkoztatott pedagógusok számára a 13. havi juttatás.

Kérdés: Egyházi intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében a Munka Törvénykönyve, vagy a Kjt. besorolása szerint kell meghatározni az éves rendes szabadság mértékét? A dolgozónk 50 éves, az Mt. szerint 30 nap szabadság, vagy a Kjt. besorolása szerinti 28 nap szabadság illeti-e meg?