5 talált cikk a korkedvezmény , szabadság kifejezésre

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Köztisztviselő vagyok, jegyzői beosztásban. Az 59. életévemet 2011. július 29-én töltöm be. Felvetődött a nyugdíjazásom gondolata. A polgármesterrel 2011. júliusig dolgoznánk együtt, és esetleg utána igénybe vehetném a nyugellátást. Amikor ez felvetődött, akkor még a felmentési idő 8 hónap volt. Gondolkodás után én elfogadtam az ajánlatot, és úgy számoltam, hogy 2011. február 1-jétől felmentési időmet töltöm, majd azt követően kérem a nyugdíjazást. De időközben a jogszabály lényegesen változott, amire én nem gondoltam, és nem voltam kellően előrelátó, hogy még a múlt évben éltem volna a lehetőséggel. A megváltozott kéthavi felmentési időre tekintettel megegyeztünk, hogy 2011. március 1-jétől szabadságra megyek, és június, júliusban pedig felmentésre. Én a Ktv. és az Önök 2010. 12. 14-i Költségvetési Levelekben megjelent 2800. számú cikkében olvasottakra tekintettel úgy gondolom, hogy nekem is járna végkielégítés. Ugyanis én még nem vagyok nyugdíjban, majd csak az év II. felétől kívánom azt kérelmezni. A Ktv. 19. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti olvasatban jár a végkielégítés, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A polgármester állítása szerint nem jár a végkielégítés, mivel én kérem a felmentésemet, elérem a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt, illetve rendelkezem már 40 éves munkajogviszonnyal. Jelenleg a rám vonatkozó nyugdíjkorhatár 62 év. Elvileg nem vagyok köteles nyugdíjba vonulni, de véleményem szerint közös megegyezéssel ez is megoldható. (Az más kérdés, hogy a mai szabályozás szerint "bármikor" felmondhatnak, minden következmény nélkül.) A nyugdíjfolyósító intézetnél még nem indítottam el az ezzel kapcsolatos eljárást, és amíg a munkaviszonyom "fennáll", nem is szándékozom.

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2011. május 11-én tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Köztisztviselői jogviszonya ennek megfelelően május 10-én szűnik meg. A felmentési idő következtében az utolsó munkában töltött nap január 10-e. (8 hónap felmentési idő illetné meg, 4 hónap alól a törvénynek megfelelően mentesíti a munkaadó.) A munkaviszony megszüntetése a dolgozó kérése alapján történik, arra való hivatkozással, hogy kéri a nyugdíjazását. Ugyanakkor a nyugdíjtörvény változása miatt a nyugdíj megállapítását csak 2011. május 11-én kérheti (megszűnt a visszamenőleges hatállyal kért nyugdíj-megállapítás), vagyis a felmentési idő utolsó napján, 2011. május 10-én még nem minősül nyugdíjasnak. A kérdés az, hogy a dolgozónak jár-e a végkielégítés, hiszen a Ktv. 19. §-a értelmében csak az nem jogosult végkielégítésre, aki a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Hivatalunk álláspontja az, hogy mivel a dolgozó maga kérte a felmentését, így felmentési idő, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás megilleti, ám végkielégítés nem.

Kérdés: 1975. 09. 30-tól 2007. 05. 23-ig röntgenasszisztensként dolgoztam napi 4 órában. Kérdésem, hogy milyen kedvezményben részesülhetek nyugdíjazáskor, hány év korkedvezmény jár a majd 27 évre?