23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Céljellegű támogatás civil szervezetek részére
Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy önkormányzatnál. Az ellenőrzésem céljellegű támogatás civil szervezetek részére. Az egyik elszámolásnál az alábbiakat tapasztaltam:
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.
2. cikk / 23 Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése
Kérdés: Minden szerződést szükséges pénzügyileg ellenjegyezni? Megbízási szerződésekre kifizetett személyi juttatásoknál elegendő-e, ha a megbízási szerződés pénzügyileg ellenjegyezve van? Sajnos a szabályzatunk 2014. évi, és olyan dolgozók vannak megjelölve benne, akik már rég nem dolgoznak itt. Ebben az esetben mi a teendő? (Természetesen folyamatban van az új szabályzat elkészítése.) Az a jobb, ha nincs a szerződés pénzügyileg ellenjegyezve, vagy ha olyan személy írja alá, aki nem szerepel a belső szabályzatban?
3. cikk / 23 Téves besorolás miatti visszasorolás és a szabadság mértékének változása
Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyba kerültem 2013. 12. 03-án. A végzettségem gimnáziumi érettségi volt. Munkaügyi előadói munkakörbe neveztek ki, 3910 FEOR szám alatt, a besorolásom a jogviszonyaim alapján C/09 lett (korábbi jogviszonyaim között nem szerepelt közszféra). 2014 szeptemberében tanulmányi szerződést kötöttek velem, elvégeztem az OKJ 51 344 01 számú Bérügyintéző tanfolyamot. 2015. 04. 01. hatállyal a tanfolyam elvégzése után átsoroltak D/09 fokozatba. Idén január 1-jén már D/11 fokozatba léptem, így az éves szabadságom 20+11 nap volt. Ez év márciusában belső ellenőrzés történt, és az ellenőr visszamenőleg 2019. 02. 01. hatállyal visszasoroltatott D/04 fokozatba, így az éves szabadságom 20+4 napra csökkent. Elmondása szerint tévesen voltam besorolva, mert kinevezéskor nem rendelkeztem a szükséges végzettséggel, ezért csak az 1992. 06. 30. előtti jogviszonyaim számíthatóak be. Valóban jogszerű-e hogy több mint 5 év jogviszony után visszasorolnak, és az idei visszasorolástól 7 nappal csökken az éves szabadságom?
4. cikk / 23 Munkaközi szünet, jelenléti ív
Kérdés: Intézményünkben a munkaidő 8-16 óráig tart. A jelenléti íven is ezt szerepeltetjük. A dolgozók 20 perc ebédidőt vehetnek igénybe. A belső ellenőr szerint a munkaidőt meg kell növelni a 20 perc ebédidővel, tehát 16:20-ig kellene írni a jelenléti íven a munkaidőt, és a jelenléti íven szerepeltetni kell a munkaközi szünet kezdetét és végét. Igaz ez?
5. cikk / 23 Változás az idegenforgalmi adóban
Kérdés: Intézményünknek az ország több településén vannak telephelyei. A belső ellenőr munkatársak évente többször tartózkodnak a vidéki intézményekben, ahol az intézmény vendégházában szállnak meg. Eddig megfizettük, de úgy hallottuk, hogy jövőre nem kell idegenforgalmi adót fizetni. Mi ennek a pontos feltétele?
6. cikk / 23 Utalványozás, ellenjegyzés, pénztárellenőrzés esetén aláírás-bélyegző használata
Kérdés: Egy iskolában a házipénztárban a bizonylatok aláírása az alábbiak szerint történik:
Utalványozás és ellenjegyzés: a kifizetés/befizetés alapbizonylatán (pl. számlán) eredeti, saját kezűleg, kézírással. Az utalványozott, ellenjegyzett alapbizonylat alapján kiállított kiadási/bevételi pénztárbizonylaton az erre kijelölt helyen, az utalványozó és ellenjegyző aláírás-bélyegzőjével.
Pénztárellenőrzés: a kiadási/bevételi pénztárbizonylaton, az erre kijelölt helyen, a pénztárellenőr aláírás-bélyegzőjével.
Az iskola pénzkezelési szabályzata az aláírás-bélyegzővel történő aláírást ezekben az esetekben lehetővé teszi. Az aláírás-bélyegző használatára vonatkozó jogszabályt nem találtunk. A belső ellenőr kifogásolja az aláírás-bélyegző használatát, szerinte mindenhol eredeti aláírásnak kellene szerepelni. Mi a szabályos eljárás, és mivel lehet alátámasztani?
Utalványozás és ellenjegyzés: a kifizetés/befizetés alapbizonylatán (pl. számlán) eredeti, saját kezűleg, kézírással. Az utalványozott, ellenjegyzett alapbizonylat alapján kiállított kiadási/bevételi pénztárbizonylaton az erre kijelölt helyen, az utalványozó és ellenjegyző aláírás-bélyegzőjével.
Pénztárellenőrzés: a kiadási/bevételi pénztárbizonylaton, az erre kijelölt helyen, a pénztárellenőr aláírás-bélyegzőjével.
Az iskola pénzkezelési szabályzata az aláírás-bélyegzővel történő aláírást ezekben az esetekben lehetővé teszi. Az aláírás-bélyegző használatára vonatkozó jogszabályt nem találtunk. A belső ellenőr kifogásolja az aláírás-bélyegző használatát, szerinte mindenhol eredeti aláírásnak kellene szerepelni. Mi a szabályos eljárás, és mivel lehet alátámasztani?
7. cikk / 23 Belső ellenőrzés
Kérdés: Közös önkormányzati hivatal a belső ellenőrzési feladatokat külső szolgáltatóval kívánja ellátni, a felügyeleti szerve (városi önkormányzat) és a többi (a közös önkormányzati hivatalhoz csatlakozott) önkormányzat, nemzetiségi önkormányzatok, illetve azon költségvetési szervek részére, amelyek részére együttműködési megállapodás alapján ellátja a gazdálkodási feladatokat. A külső szolgáltatóval kötött megbízási szerződésben a belső ellenőrzési vezetői feladatokat is a külső szolgáltató végezné. A Bkr. 2. §-ának c) bekezdése szerint belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. Véleményünk szerint a külső szolgáltató a belső ellenőrzési feladat ellátására szerződhet, de nem lehet a belső ellenőrzési vezető. Mi a véleményük arról, hogy nemcsak a belső ellenőrzési feladatokra, hanem a belső ellenőrzési vezetői feladatokra is lehet külső szolgáltatót megbízni?
8. cikk / 23 Étkeztetés
Kérdés: Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?
9. cikk / 23 Kiküldetés hivatali jellegének megkérdőjelezhetősége
Kérdés: Költségvetési intézmény belső ellenőre olyan kiküldetési rendelvényt tárt fel, amelynél megkérdőjelezhető a kiküldetés hivatali jellege. Ezért az intézmény vezetője úgy döntött, hogy megfizeti utána a szükséges adókat. A kiküldetés során a dolgozó napidíjban is részesült, melynek volt adómentes és adóköteles része is. Milyen adókat kell ilyen esetben fizetni, és hova kell könyvelni a kiküldetést, illetve a napidíjat?
10. cikk / 23 Köztisztviselői jubileumi jutalomra jogosító idő
Kérdés: Jubileumi jogosultsági idő beszámításának elbírálásához szeretnék segítséget kérni. 2006-tól 2008-ig munkaviszony keretében egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőreként dolgoztam. A térségbe tartozó önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését végeztem. Egy korábbi tájékoztatásuk szerint ezt az időszakot nem lehet figyelembe venni, tekintettel arra, hogy munkaviszony keretében kerültem foglalkoztatásra. Válaszuk szerint velem – helyesen – közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyt kellett volna létesíteni. A leírtak alapján hogy kell érteni a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 2012. március 1-jével hatályba lépett 150. §-ának (3) bekezdését, miszerint a Kttv., Ktv. és Ktjv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt figyelembe kell venni a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál?
