Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g)a foglalkoztatottak, ellátottak által fizetett kártérítéseket,h)a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék, foglaló, kötbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Kártérítés, kártalanítás, jogalap nélküli gazdagodás?

Kérdés: Önkormányzatunk több termőfölddel is rendelkezik, melyek közül az egyik tekintetében korábban haszonbérleti szerződést kötött egy gazdasági társasággal (vagyis határozott időre haszonbérleti jogot engedett a gazdasági társaság javára a tulajdonában lévő termőföldterületre). A?haszonbérleti szerződés alapján a gazdasági társaság meghatározott összegű bérleti díj fizetésére köteles az önkormányzat részére. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta az Áfa-tv. 88. §-a alapján. A gazdasági társaság szőlőültetvény-telepítést végzett a termőföldön. Tekintettel a szőlőültetvény telepítésére (vagyis a gazdasági társaság beruházására), az önkormányzat tulajdonában lévő termőföld piaci értéke jelentősen növekedett. Az önkormányzat értékesíteni kívánja a termőföldet a rajta lévő szőlőültetvénnyel együtt harmadik fél részére, a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. A gazdasági társaság által az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldön telepített szőlőültetvény mint tárgyieszköz-beszerzés szerepel a társaság könyveiben. Amennyiben az önkormányzat jog-alap nélküli gazdagodás címén, elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a gazdasági társaságnak, az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e az Áfa-tv. rendszerében kártérítésként, áfa felszámítása nélkül, vagy ezen összeg tekinthető-e kártalanításnak, s ennek következtében a felszámított áfa összegét az önkormányzat levonásba helyezheti-e a bérbeadási, haszonbérbe adási tevékenységéhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint az önkormányzat által a gazdasági társaságnak fizetett összeg sem kártérítésnek, sem kártalanításnak nem minősül az alábbiak alapján. Mind a kártérítésnek, mind a kártalanításnak fogalmi eleme az okozott kár – mind a két esetben kárnak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Bekerülési érték

Kérdés: Intézményünk (központi költségvetési intézmény) bírósági határozat alapján kártalanítást köteles kifizetni magánszemély részére földterület (rét) kisajátítása és a hozzá kapcsolódó zöldkár (széna) címen. A zöldkárt a magánszemély mint őstermelő, a bírósági határozatot követően, leszámlázta intézményünk részére. A kisajátítással érintett földterület szerzése (a jogszabálynak megfelelően) a bírósági határozatban előírt összegben (a bekerülési érték alapjaként) ingatlanberuházásként kerül intézményünknél könyvelésre. Kérdés, hogy a hozzá kapcsolódó zöldkár (amelyre őstermelői, áfát is tartalmazó számla érkezett) része-e a földterület bekerülési értékének, vagy egyéb dologi költségként könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] ...főszabályként a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolni a rovat leírásának f) pontja alapján (a rovaton kell elszámolni a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jogalap nélküli gazdagodásért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Következő évre áthúzódó tb-ellátás

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g) a foglalkoztatottak, ellátottak által fizetett kártérítéseket,h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék, foglaló, kötbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Rovatrend II.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvényben előírt ajánlati biztosítékot, ésf) a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokat, különösen a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos végleges kiadásokat (például óvadék, foglaló, kötbér, jót-állás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

ERA-kód

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
Részlet a válaszából: […] ...költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g) a foglalkoztatottak, ellátottak által fizetett kártérítéseket,h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék, foglaló, kötbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Rovatrend II.

Kérdés: Milyen rovatokra kell könyvelni az alábbi tételeket?
- Beruházáshoz/felújításhoz kapcsolódó közbeszerzési díj;
- tűzcsapok beszerzése;
- nyomdai szolgáltatások (szakmai kiadványokhoz).
Részlet a válaszából: […] ...biztosítékot.Szintén ezen a rovaton kell elszámolni a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokat, így különösen a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos végleges kiadásokat (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Ajánlati biztosíték elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk szeretné megvásárolni egy csődeljárás alatt álló cég ingatlanát. A felszámoló cég részére ajánlati biztosítékot fizettünk. Hogyan kell lekönyvelnünk az ajánlati biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] ...Egyéb dologi kiadások f) alpontja szerint itt kell elszámolni a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokat, különösen a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos végleges kiadásokat (pl. óvadék, foglaló, kötbér, jótállás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Behajtási költségátalány

Kérdés: Ezúton szeretnék segítséget kérni a Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdésében meghatározott behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. 2014. augusztus 7-én kiadott a NAV egy tájékoztatót ezzel kapcsolatban, igaz, társaságiadó-alanyokra vonatkozóan, de felmerült bennem, hogy önkormányzatnak, illetve intézményeinek szükséges-e valamilyen számviteli elszámolás a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban? Például ha az önkormányzatnak lenne behajtásiköltségátalány-fizetési kötelezettsége, akkor a pénzügyi számvitelben el kellene ezt számolnia különféle egyéb ráfordítások között a költségvetési évben esedékes dologi kiadásokkal szemben? Illetve a költségvetési számvitelben is kötelezettségvállalást kellene-e rá könyvelni? Ha ezt a behajtási költségátalányt a jogosult írásban elengedi, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Egyéb dologi kiadásokra kell elszámolni többek között a más rovaton nem szerepeltethető dologi jellegű kiadásokat, így különösen a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos kiadásokat (például foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Jogalap nélküli gazdagodás

Kérdés: Önkormányzatunk és egy mélygarázs építésére vállalkozó cég között megállapodás jött létre 2006-ban. Ennek semmisségét később a bíróság jogerősen megállapította. (Az ügy szempontjából lényegtelen a per pontos tárgya.) Erre való tekintettel meg kívántunk állapodni a semmis szerződésben foglaltaknak megfelelően megépített létesítmény tulajdonjogának megszerzése miatt az önkormányzat vagyonában beállt jogalap nélküli gazdagodás ellentételezésében, mely a mélygarázst építő cég javára állt be. Vita tárgyává vált ugyanakkor, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint a cég által megfizetendő összeg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazásában ellenértéknek minősül-e vagy sem, és ezáltal általánosforgalmiadó-köteles ügylet valósul-e meg az ingatlan átadásakor. Kérem segítségüket az ügy tisztázásában!
Részlet a válaszából: […] ...a létesítmény vagyoni előny, azaz azÁfa-tv. olvasatában ellenérték fejében történő átadásáról, függetlenül attól,hogy a szerződésben – esetleg – azt kártérítésként nevesítik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.