33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 Ekho választásának feltételei
Kérdés: Önkormányzatunk szerződéses kapcsolatban áll egy egyéni vállalkozóval. Hogyan kell értelmezni a 297/2022. Korm. rendelet 2022. szeptember 1-jétől hatályos 1. §-ának (1) bekezdését, mely alapján az Ekho-tv. 3. §-ának (2a) bekezdését a 2022. évre nem kell alkalmazni?
2. cikk / 33 Közüzemi számlák elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk egy egyéni vállalkozóval van szerződéses kapcsolatban. A vállalkozó részéről kérdésként merült fel, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó közüzemi számláin nem mindegyik szolgáltatónál szerepel a számlán az adószám – de a fogyasztási hely szerint bizonyítható, hogy a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódik a számla –, akkor a számlát az egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként úgy, hogy a számla áfatartalmát nem vonják le, hanem a közüzemi díjat bruttó módon költségként számolják el?
3. cikk / 33 Garázsbérleti szerződés
Kérdés: Önkormányzatunk garázsbérlettel kapcsolatban bérleti szerződést kötött egy nyugdíjas magánszeméllyel, számlát nem tud adni, adószámmal nem rendelkezik. Helyesen járunk-e el, ha a bérleti szerződés alapján kifizetjük a bérleti díj teljes összegét, esetleg számfejtenünk kéne, vagy szükséges lenne számlát adnia?
4. cikk / 33 Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás II.
Kérdés: Két egészségügyi intézmény együttműködési megállapodást köt egy orvos személyes közreműködésére. Az orvos a szolgáltatást nyújtó intézmény állományában van, személyes közreműködésének díja kiszámlázásra kerül az intézmények között. A szállást a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek kell biztosítania a közreműködő orvos részére. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek, amikor a szállás díját kifizeti a közreműködő orvos nevére szóló számla alapján?
5. cikk / 33 Adószámos magánszemély szakértői tevékenysége
Kérdés: Önkormányzatunk egyre több adószámos magánszeméllyel kerül kapcsolatba, akik a tevékenységükről számlát állítanak ki. A számlájuk alapján a díjazásuk számfejtésre kerül a központi illetményszámfejtő rendszerben, azonban nem tudjuk megítélni, hogy kifizetőként milyen levonásokat kell érvényesítenünk. A 15%-os adóelőleg minden esetben levonásra kerül, azonban a tb-járulék levonása kapcsán bizonytalanok vagyunk. A partnerek közül van, aki bejelentett főállással rendelkezik, és munkáltatói igazolást is hoz, hogy biztosítottnak minősül. Van egy olyan passzus is, hogy ha a díjazása eléri a minimálbér egyharmadát akkor biztosítottnak minősül. A magánszemély által kiállított számla összege 300 000 forint, munkáltatói igazolást csatolt mellé, szerződés szerint szakértői tevékenységet látott el egy kiállítás megszervezésében.
6. cikk / 33 Távmunkavégzéshez biztosított laptop
Kérdés: Hogyan alakul az adókötelezettség abban az esetben, ha egy távmunkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalónak a munkáltató 2 darab, egyenként 150 ezer forint értékű laptopot vásárol, az egyiket május hónapban, a másikat pedig szeptemberben?
7. cikk / 33 Kiküldetés vagy hivatali út
Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
8. cikk / 33 Felsőoktatási műemlék épület felújításának tao-kedvezménye
Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?
9. cikk / 33 Önálló tevékenységhez adott támogatás
Kérdés: Az önkormányzat költségvetésének terhére 150 000 Ft összegű támogatást szeretne nyújtani egy mű fordításához a szerzőnek. A kérdésünk, hogy adható-e támogatás magánszemélynek, illetve adó szempontjából az önkormányzatnak, illetve a magánszemélynek milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Kell-e a magánszemélynek számlát benyújtani az elszámoláshoz?
10. cikk / 33 Mérlegfordulónap után érkezett folyamatos teljesítésű számlák
Kérdés: A Költségvetési Levelek 207. számában a 3879. kérdésre az a válasz, hogy a mérlegforduló napja után érkezett közüzemi számlákat passzív időbeli elhatárolásként kell könyvelni, mivel a közüzemi számlán a számla kelte, teljesítése és a fizetési határidő is a mérlegfordulónap utáni. A Költségvetési Levelek 254. számában a 4641. kérdésre adott válasz szerint a folyamatos szolgáltatásnyújtás vonatkozásában a számlákat szállítói kötelezettségként kell kezelni az adott év beszámolójának mérlegében. Milyen módon lehet rögzíteni szállítói kötelezettségként az olyan számlát, amelyen minden dátum (kelte, teljesítés, fizetési határidő) a mérlegfordulónap utáni? A mérlegfordulónap után beérkezett folyamatos teljesítésű közüzemi számlákat melyik módon kell elszámolni?