Önkormányzat által gyűjtött adomány

Kérdés: Egy önkormányzat meghatározott céllal adományt/támogatást kap magánszemélyektől. Az összegeket egy közzétett bankszámlára utalhatják a magánszemélyek, így azok kilétéről a néven kívül nem rendelkezik információval az önkormányzat. Közleményrovatból derül ki, hogy mire utalta azt a magánszemély, mert elkülönített bankszámla megnyitására nem került sor. Kérdésként merül föl, hogy az önkormányzat gyűjthet-e adományt? Ha támogatásként értelmezzük, akkor kell-e erről okiratot készíteni (támogatási szerződés, igazolást a magánszemély részére)? Hogyan tud elszámolni a támogatókkal az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...úton kell tájékoztatni a lakosságot úgy, ahogy a felhívás történt (pl. helyi rádió, televízió).Az adományozókkal nem szükséges szerződést vagy megállapodást kötni.Az Ávr. 145. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint a helyi önkormányzat döntése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Munkaközi szünet, jelenléti ív

Kérdés: Intézményünkben a munkaidő 8-16 óráig tart. A jelenléti íven is ezt szerepeltetjük. A dolgozók 20 perc ebédidőt vehetnek igénybe. A belső ellenőr szerint a munkaidőt meg kell növelni a 20 perc ebédidővel, tehát 16:20-ig kellene írni a jelenléti íven a munkaidőt, és a jelenléti íven szerepeltetni kell a munkaközi szünet kezdetét és végét. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...kell kiadni. Ez a Kjt. hatálya alá tartozó dolgozókra is igaz.Az Mt. 135. §-a alapján vállalkozások esetén – kollektív szerződésben foglalt megállapodás alapján – ettől eltérhetnek a felek a munkavállaló javára, de a közalkalmazottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Önkormányzati monitoring- rendszerben történő adat- szolgáltatásra vonatkozó szabályok

Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (30) bekezdése a támogatási adatok kincstári monitoringrendszerben való közzétételének kötelezettségét 2016. március 1-jétől az államháztartás önkormányzati alrendszerére is kiterjesztette. Kérem teljes körű tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy mely jogcímek (rovatok), mely támogatotti kör (jogi személy, szervezet, magánszemély) és milyen összeghatár az, amelyre vonatkozóan az önkormányzatoknak adatot kell szolgáltatnia?
Részlet a válaszából: […] ...bármilyen formában, ellenérték nélkül nyújtott juttatások. Támogatás közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel, támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel, jogszabály vagy egyedi döntés alapján, pályázati úton vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Civil szervezetek önkormányzati támogatásának államháztartási és adózási vonatkozásai

Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...és kötelezettségekről.Az államháztartás alrendszerei terhére támogatása) közigazgatási hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel,b) támogatói okirattal vagy támogatási szerződésseljogszabály vagy egyedi döntés (támogatási döntés) alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Víziközmű-szolgáltatás

Kérdés: A 190. lapban megjelent 3599. számú kérdésre adott válaszban olvasható, hogy "A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a vízi közművekre vonatkozó üzemeltetési szerződést kell kötni". Az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre átadta a vízi közművet az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek. A kérdésre adott válaszban szerepel, hogy az üzemeltetésre átvett eszközökről az üzemeltetőnek analitikus nyilvántartást kell vezetnie, és év végén leltároznia kell ezeket az eszközöket, amelyről az adatokat az önkormányzat részére meg kell küldenie. Az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre átadta (visszaadta) a vízi közművet az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek. Az Áhsz. 22. §-a csak a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökre tartalmaz leltározási kötelezettséget. Az önkormányzat levélben kérte az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-től a leltár elkészítését (tévesen hivatkozva a kormányrendelet 22. §-ára), és annak megküldését. A szolgáltató válaszlevelében jelezte, hogy a víziközmű-vagyont bérleti-üzemeltetési – nem vagyonkezelési – szerződés alapján üzemelteti, a kért leltár megküldése nem áll módjukban. Az üzemeltetésre átadott eszközök az önkormányzat tulajdonában vannak, a leltározás eredményét, illetve az esetleges eltérést is neki kell a könyveiben, illetve a mérlegben kimutatni, korrigálni. Az értékcsökkenést is az önkormányzat számolja el. A leltározást az önkormányzat nem tudja elvégezni. Melyik jogszabály írja elő az üzemeltetésre átadott vagyon esetében a leltározási kötelezettséget az üzemeltető részére?
Részlet a válaszából: […] ...lépnie az önkormányzat dolgozóinak, ahol esetleg az üzemeltető tulajdonát képező eszközök is lehetnek.Célszerű lenne az üzemeltetési szerződésben megállapodniuk arról, hogy az üzemeltetésre átvett eszközökről az üzemeltetőnek analitikus nyilvántartást kell vezetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Pénzügyi ellenjegyzés III.

Kérdés: Az önkormányzat által megvalósított gazdasági események során az alább felsorolt dokumentumok közül melyiket kell kötelezettségvállalásnak tekinteni, azaz melyiket kell pénzügyi ellenjegyzéssel ellátni? Előfordulhat olyan, hogy ugyanazon gazdasági esemény kapcsán több dokumentum is szóba jöhet?
Pályázati forrás terhére megvalósított beruházás:
- -támogatás megállapításáról szóló okirat vagy támogatói szerződés,
- -közbeszerzési hirdetmény közzététele (ha közbeszerzés-köteles),
- -vállalkozási szerződés (a kivitelező és az önkormányzat között).
Rendszeres szociális segély megállapítása:
- -határozat a segély megállapításáról (ha a jogosultsági időszak és az összeg alapján 100 E Ft-ot meghaladja),
- -az átutalás bizonylata (havi számfejtési lista),
- -civilszervezetek részére nyújtott támogatás,
- -képviselő-testületi határozat (a támogatott szervezetek felsorolásáról és a megítélt támogatás összegéről szól),
- -támogatási szerződés (támogató és a támogatott között).
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségvállalás dokumentumai a következők lehetnek:– szerződés;– megállapodás;– kinevezési okirat (ebbe a kategóriába sorolandók a különböző jogviszonyokkal kapcsolatos kinevezések, mint például a Ktv., Kjt., Munka Törvénykönyve stb.);– áru...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Cégnévváltozás hatályosulása

Kérdés: Intézményünkben az őrzés-védelmet ellátó kft. cégnevet változtatott, erről 2013. május 7-ei keltezésű levelében tájékoztatott bennünket.
1. A cégbírósági végzésben szereplő két dátum közül (változás időpontja: 2013. 03. 11.; bejegyzés kelte: 2013. 04. 26.) melyik időponttól használhatja a cég az új nevét?
2. A cégnek helyiségbérleti díjat számláznánk ki. Ha a számlát május 8-ai dátummal állítjuk ki, és a számlázási időszakok 2013. március, április, május hónapok, akkor melyik időszakról, milyen cégnévre állítsuk ki a vevőszámlát?
Részlet a válaszából: […] ...történő számlázásra.A kérdés alapján nem teljesen egyértelmű, hogy milyen gyakoriságú elszámolásban, számlázásban állapodtak meg, szerződésszerűen jártak-e el, hogy a márciusi, áprilisi számlákat is május 8-ával állították ki, vagy a márciusi számlát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Kényszertörlési eljárás alatt álló cég ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Egy belföldön nyilvántartott adózót a cégbíróság törölt a nyilvántartásból, mert nem nyújtotta be a korábbi könyvelője a 2009. évi éves beszámolóját. Viszont a cégnek van a birtokában egy ingatlan (egy lakás), amelyet egy másik társaság bérel, és amelynek számlára van szüksége. Az ügyvéd próbálja most megmenteni a céget, és újra "üzembe helyezni", de ez még hosszú idő. Kibocsáthat-e a megszűnt cég számlákat, ha már nem létezik? Ha nem, mi a helyes megoldás a számlázásra?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdés szerint a cég "birtokában" van az ingatlan, nem pedig a tulajdonában. Nem derül ki a kérdésből, hogy milyen módon, milyen szerződéssel került a cég birtokába, ki az ingatlan tulajdonosa, milyen szerződés jogosította fel a céget arra, hogy bérbe adja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?
Részlet a válaszából: […] ...valamint azidőbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozóteljesítménykövetelményeket,cb) az Mt., kollektív szerződés, illetve a munkaszerződésalapján járó mértéket megjelölve a munkavállalóra irányadó végkielégítés,illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Idényjellegű munkavégzés

Kérdés: Kollektív szerződés hatálya alatt működő mezőgazdasági ágazathoz tartozó munkáltató milyen szabályok között vezethet be idényjellegű munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] ...A közzétételmegvalósulhat akár faliújságon történő közzététellel is.Az Mt. 123. § (2) bekezdése foglalkozik a kollektívszerződéssel rendelkező munkáltatók idénymunkát végző munkavállalói eseténalkalmazható pihenőidő kérdésével. E szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.
1
2