Szerződéshosszabbítás

Kérdés: Költségvetési szerv megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel egy évre szolgáltatás nyújtására. A szerződéses feltételek között az szerepel, hogy a lejáratot megelőző egyeztetés alapján a lejáratot követően a szerződés meghosszabbítható újabb hat hónapra. Ebben az esetben a kötelezettségvállalásokról vezetett nyilvántartásban mit kell rögzíteni? Csak az egyéves szerződéses összeget, vagy plusz 6 hónappal megnövelt értéket is (ún. opcionális rész) az Ávr. 56. §-ának (2) bekezdése alapján? Hogy járunk el helyesen? Ugyanez a kérdés felmerül közbeszerzési értékhatár alatti árubeszerzésnél és szolgáltatásnyújtásnál is.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségvállalást, vagyis a szerződés vagy megrendelés aláírását követően haladéktalanul gondoskodni kell annak az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti nyilvántartásba vételéről, valamint a kötelezettségvállalás értékéből a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Számla kifizetése készpénzben

Kérdés: Költségvetési szerv egyik intézményének gazdálkodási feladatait (együttműködési megállapodás alapján) a polgármesteri hivatal látja el. Általános esetben az intézmény vezetője rendelkezik az intézménynek címzett számla kifizetéséről, azt átadja a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjának, amely gondoskodik a kifizetés teljesítéséről. Kérdéses esetben az intézmény vezetője az intézmény részére kiállított számlát részben a házipénztárból történő készpénzfelvétellel, részben a magánvagyonából rendezte. Ütközik-e bármilyen jogszabályba, hogy az intézményvezető a magánvagyonát vonta be a gazdasági eseménybe?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a kifizetés meghaladja a 200 000 forintot, és nem volt, vagy kevesebb összegre szóló pénzügyi ellenjegyzés és megrendelő vagy szerződés volt, akkor a kifizetés a kötelezettségvállalás szabályaiba ütközik. Belső szabályzat alacsonyabb összegben is előírhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Ingatlanhasznosítás, -bérbeadás

Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartása alatt álló intézményekkel ingatlanhasználati szerződést kötött az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok vonatkozásában. A használatba adó az önkormányzat mint ingatlantulajdonos, a használatba vevő az adott költségvetési szerv, amely képviseletében az intézményvezető jár el. A szerződés tartalma szerint:
"A használatba vevő jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyont, vagy annak egy részét a mindenkor hatályos, az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően bérleti szerződés alapján bérbe adni, amennyiben a bérbeadás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti vagy nem zavarja. A használatba vevő jogosult a bérleti díjat saját maga megállapítani."
Az intézményvezető többségi tulajdonos egy gazdasági társaságban, amely gazdasági társaság bérbe kívánja venni az ingatlan egy helyiségét. Az intézményvezető – mint használatba vevő az ingatlanhasználati szerződés szerint – bérbe adhatja-e saját cégének az ingatlan egy helyiségét? A társaságban az adott intézményvezető az ügyvezető.
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzati rendeletek figyelembevételével állapítják meg a bérleti díjat, és nem merül fel jogtalan előnyszerzés, önmagában a szerződés aláírását nem korlátozza jogszabály.Figyelembe kell azonban venni az Ávr. 57. §-ának (2) bekezdését, ami szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] ...juttatások – is a megállapodás részét képezhetik. Ennek jogalapját az Mt. 43. §-ának (1) bekezdése képezi, mely kimondja: "a munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Pénzügyi ellenjegyzőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

Kérdés: A pénzügyi ellenjegyző a közös hivatal alkalmazottja nem gazdasági vezető, közeli hozzátartozójának vállalkozásától (pl. férj) a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok, intézmények – a beszerzési szabályzatnak megfelelően történő termékbeszerzés – összeférhetetlenségi jogszabályba ütközik-e?
Részlet a válaszából: […] ...alól. Az Ávr. 60. §-ának (2) bekezdése szerint a pénzügyi ellenjegyző nem lehet ellenjegyző a férje vállalkozásával kötött szerződés vagy részére történő kifizetés vonatkozásában. Az összeférhetetlenségi szabályok betartása érdekében más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Közbeszerzési eljárás részvételi felhívása

Kérdés: A dinamikus beszerzési rendszer (DBR) létrehozatalára irányuló közbeszerzési eljárás részvételi felhívása kötelezettségvállalásnak minősül-e az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...hisz az ebben a szakaszban még nem ismert.Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás befejezését követően a megkötésre kerülő szerződés eltér az előzetesen meghatározott értéktől, akkor azt az Ávr. 56. §-ának (6) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Kötelezettségvállalás a 200.000 forint feletti kifizetésekhez

Kérdés: A 200.000 forint feletti kifizetéseknél írásos megrendelés vagy szerződés szükséges. Ha bolti bevásárlás (pl. metrós bevásárlás) során több tétel összege – számla végösszege – haladja meg a 200.000 forintot, szükséges-e az írásos megrendelő?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 37. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezettséget vállalni a kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerint törvény vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Kötelezettségvállallás

Kérdés: Egy megbízási szerződés pénzügyi ellenjegyzése szeptember 4-ével, kötelezettségvállalása szeptember 5-i dátummal kerül aláírásra. A szerződés hatálya szeptember 1-30. között van. A hozzá kapcsolódó számla fizetési határideje október 15. lesz. A Ptk. szerint szabályos így a szerződés (kötelezettségvállalás), az Áht 37. §-ának (1) bekezdése szerint is (Kötelezettséget vállalni... pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően...). Szabályos-e a fenti dátummal a kötelezettségvállalás? Van-e olyan kritérium, jogszabályi előírás, miszerint a pénzügyi ellenjegyzés és a kötelezettségvállalás dátumának a szerződés teljesítési dátumát meg kell előznie (tehát a fenti példánál maradva a pénzügyi ellenjegyzés dátuma és a kötelezettségvállalás dátuma augusztus 31. lenne)?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés a kötelezettségvállalás eredeti dokumentuma. Az a helyes eljárás, ha a szerződéskötés a teljesítés megkezdése előtt történik, azonban a gyakorlatban sajnos előfordulnak a kérdésben feltetthez hasonló esetek, de ezt lehetőség szerint kerülni kell. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Pénzügyi ellenjegyzés

Kérdés: Gazdálkodási szabályzatunk alapján a követelésekhez kapcsolódó szerződéseink esetében is szükséges a pénzügyi ellenjegyzés, így biztosítva, hogy valamennyi szerződésről tájékozódjon mind a kötelezettségvállaló, mind pedig a gazdasági vezető (pénzügyi ellenjegyző). Mindez egy túlszabályozott folyamat, így érdemes lehet "egyszerűsíteni" az eljárásrendet úgy, hogy csak a kötelezettségvállaló által kerülne aláírásra a bevételi szerződés. A bevételekhez kapcsolódó szerződések esetén értelmezhető-e a pénzügyi ellenjegyzéssel történő aláírás?
Részlet a válaszából: […] ...bírjon a várható bevételekről. Nincs jogszabályi akadálya annak, ha belső döntés alapján úgy ítélik meg, hogy célszerű a bevételi szerződéseket is "ellenjegyezni" a gazdasági vezetőnek, vagy az általa írásban felruházott személynek.(Kéziratzárás: 2021. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Pénzügyi ellenjegyzői feladatok ellátása

Kérdés: Egy köztisztviselő munkatárs 2021. március 15-étől GYED-en van, önkormányzatunknál ő látta el a pénzügyi ellenjegyzői feladatkört, helyére új munkavállalót neveztünk ki (nincs pénzügyi ellenjegyzői jogosultsága). Mivel GYED mellett lehet már jövedelme, megbízási díj adható-e számára a pénzügyi ellenjegyzési feladatok ellátásáért? Munkaköri leírása tartalmazza ezt a feladatkört. Ha nem adható neki megbízási díj, akkor megbízási díj nélkül aláírhat-e, mint passzív állományban lévő dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díj fizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.
1
2
3