Utalványozás, ellenjegyzés, pénztárellenőrzés esetén aláírás-bélyegző használata

Kérdés: Egy iskolában a házipénztárban a bizonylatok aláírása az alábbiak szerint történik:
Utalványozás és ellenjegyzés: a kifizetés/befizetés alapbizonylatán (pl. számlán) eredeti, saját kezűleg, kézírással. Az utalványozott, ellenjegyzett alapbizonylat alapján kiállított kiadási/bevételi pénztárbizonylaton az erre kijelölt helyen, az utalványozó és ellenjegyző aláírás-bélyegzőjével.
Pénztárellenőrzés: a kiadási/bevételi pénztárbizonylaton, az erre kijelölt helyen, a pénztárellenőr aláírás-bélyegzőjével.
Az iskola pénzkezelési szabályzata az aláírás-bélyegzővel történő aláírást ezekben az esetekben lehetővé teszi. Az aláírás-bélyegző használatára vonatkozó jogszabályt nem találtunk. A belső ellenőr kifogásolja az aláírás-bélyegző használatát, szerinte mindenhol eredeti aláírásnak kellene szerepelni. Mi a szabályos eljárás, és mivel lehet alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...Ehhez képest kivételesnek számítanak azok az esetek, amikor a törvény megköveteli az írásbeli formát az érvényességhez. Így a munkaszerződést írásba kell foglalni, és a kötelező tájékoztatást (pl. a munkaidőről, a béren túli juttatásokról stb.) is ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Étkezési utalványok bevételezése

Kérdés: Önkormányzatunk önállóan működő intézménye a központi konyha. Az étkezési díjat készpénzzel és ebédcsekkel is lehet fizetni, mivel szerződést kötöttünk az utalvány kibocsátójával. A pénztárgépbe külön kódon ütik be az utalvány értékét. A hivatal pénztárába fizeti be a konyha a beszedett összeget, mely tartalmazza az utalvány értékét és a készpénzt is. Az utalvány értékét is bevételezhetjük a pénztárba? Hogyan könyveljük a konyha befizetését?
Részlet a válaszából: […] A központi konyha önállóan működő költségvetési szervkéntműködik, tehát nem rendelkezik gazdasági szervezettel az Ámr. előírása alapján.Amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, azirányító szerv köteles egy vagy több, az irányítása alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Házipénztár kialakítása

Kérdés: Költségvetési szerv házipénztárának kialakításához milyen biztonsági előírásokat, szabályokat kell figyelembe venni, milyen jogszabály vonatkozik erre?
Részlet a válaszából: […] ...központi, frekventált helyen. Amennyiben biztosítással is rendelkezik aköltségvetési szerv, akkor köteles a biztosítócéggel kötött szerződésbenleírtak maradéktalan betartására.A házipénztár ablakait a pénzkezelési szabályzatbanrögzített módon, ráccsal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Külföldi kiküldetési előleg

Kérdés: Van-e valamilyen jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy megbízásos jogviszonyban álló magánszemélynek – annak külföldi kiküldetésének elrendelése esetén – nem folyósítható külföldi kiküldetési előleg? Illetve ezt kell-e az intézményeknek szabályozniuk?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá azelőbbiekhez kapcsolódó külföldre történő utazás. A megbízásos jogviszonybanálló magánszemély a kifizetővel megbízási szerződést köt egy feladatelvégzésére, és ezzel összefüggésben, ha költsége merül fel, azt a megbízónak,vagyis a kifizetőnek meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Készpénzforgalom szabályozása

Kérdés: Számítástechnikai szolgáltatást végző egyéni vállalkozó kérte, hogy korábban átutalással teljesített számláját a jövőben készpénzben egyenlítsük ki. Milyen feltételekkel tehetjük ezt meg költségvetési szervként? Melyik jogszabály rögzíti, hogy ki köteles bankszámlanyitásra?
Részlet a válaszából: […] ...pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlántartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekébenbankszámlaszerződést kötni. E rendelkezést alkalmazni kell a gazdaságitevékenységgel kapcsolatos pénzeszköz tekintetében az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Korábbi években keletkezett kiadások, bevételek módosításának tárgyévi elszámolása

Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)
Részlet a válaszából: […] A térítményezéssel kapcsolatban konkrét eseteket rögzítőjogszabály tudomásunk szerint nincsen. Azonban az Áht., valamint az Szt-vhr.tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a korábbi években keletkezettkiadások tárgyévi módosításának az elszámolása egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.