6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Egyszerűsített végelszámolást követő vagyonmegosztás
Kérdés:
Egyetemünk alkalmazottja tag egy kft.-ben. Ha a kft. egyszerűsített végelszámolással megszűnik, és a kft. három tagja közül kettő úgy határoz, hogy lemond a tulajdoni hányaduk alapján őket megillető vagyonról a harmadik tulajdonostárs javára, milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
2. cikk / 6 Felszámolási eljárásból önkormányzati tulajdonba került eszköz
Kérdés: Helyi adótartozással érintett adózó felszámolásra került. A hitelezői igényt az önkormányzat helyett a polgármesteri hivatal nyújtotta be tévedésből. A felszámolás befejezésekor a hitelezők között felosztandó vagyonból az ingatlan résztulajdonát kapta a polgármesteri hivatal. A követelés jogos tulajdonosa az önkormányzat lett volna, így az ingatlanvagyon-részt is az önkormányzatnak kellett volna megkapnia. Mivel a felszámolás befejeződött, és a polgármesteri hivatal nevére került az ingatlanhányad, ezért valamilyen módon azt a követelés jogosultjának át kellene adni. Megteheti-e a polgármesteri hivatal, hogy az ingatlan vagyoni hányadát az önkormányzat részére térítésmentesen átadja? Ha igen, akkor a felszámoláskor átvett vagyont hogyan könyveli a polgármesteri hivatal, és hogyan könyveli annak térítés nélküli átadását?
3. cikk / 6 Ingatlanértékesítés
Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete 2016 szeptemberében, saját tulajdonában álló ingatlanértékesítésről döntött. Az ingatlan (nem használatból kivont) értékesítése adásvételi szerződés alapján 2017 márciusában történt meg. Az Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése az alábbiakat írja elő: "A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe." Nem egyértelmű, hogy csak az értékesítési céllal vásárolt ingatlanok esetében, vagy a nem értékesítési céllal meglévő, de – a képviselő-testület döntése alapján – értékesíteni kívánt ingatlanok esetében is szükséges-e az átsorolás elvégzése. Amennyiben az utóbbi esetben is szükséges az átsorolás elvégzése, akkor azt mely időpontban kell megtenni?
4. cikk / 6 Önkormányzat által nyújtott támogatás
Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?
5. cikk / 6 Tevékenységi kör bejelentése
Kérdés: A 2006. július 1-jétől hatályos szabályok szerint az újonnan alakuló társaságoknak csak a főtevékenységét kell a társasági szerződésben feltüntetni. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben nem kell a társasági szerződést módosítani akkor, ha a társaság további tevékenységeket is folytatni kíván? A tevékenységi körök változását az APEH-nek sem kell bejelenteni?
6. cikk / 6 2006. évre áthúzódó ügyletek számlázási szabályairól
Kérdés: Cégünknek vannak olyan áthúzódó ügyletei, amelyek során 2005-ben előleget vettünk át, de a tényleges teljesítés csak 2006-ban történik majd meg (volt, amikor bruttó árakat határoztunk meg, de egyes szerződéseinkben nettó + áfa összegben állapodtunk meg). Van-e különbség a végelszámolásban a maradék összeg meghatározásánál, és azt hogyan kellene helyesen számlázni?