11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Iskolai, illetve egyéb vetélkedő, verseny díjazásának adózása
Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogyan adózik az ajándékutalvány, amit jutalmazásként iskolás gyerekeknek adunk, különböző közlekedésbiztonsági és egyéb baleset-megelőzéssel kapcsolatos vetélkedők díjazásaként? Keletkezik-e járulékfizetési, szja-fizetési kötelezettség a juttató és a megajándékozott részéről? Hogyan kell eljárni, ha saját dolgozó kap ajándékutalványt ilyen tárgyú versenyek díjazásaként?
2. cikk / 11 Csoportos élet- és baleset-biztosítás adózása 2019-től
Kérdés: Hogyan adózik 2019-től a munkáltató által a munkavállalóira kötött csoportos élet- és baleset-biztosítás?
3. cikk / 11 Baleset-megelőzési versenyek során gyermekek részére adott ajándékok adómentessége
Kérdés: A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes-e az a juttatás, amelyet az államháztartás – a juttatás forrása alapján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből, ezen belül a rendőrségtől kap közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek? Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja alkalmazható-e, ha a rendőrség kötelező feladata a gyermekek baleset-megelőzési ismereteinek megszerzésében való részvétel, amihez játékos ügyességi és szellemi vetélkedőket, versenyeket szervez (megyei baleset-megelőző bizottságokon keresztül)? A közoktatásban részt vevő gyermekek számára szervezett versenyek során kiosztott nyeremények, szóróajándékok (toll, csoki, lufi stb.) adómentesen elszámolhatóak-e? Ha nem, miért nem? Mit kell érteni az "akár közvetetten is valamely alrendszeréből" kifejezés alatt?
4. cikk / 11 Adómentes baleset- és betegségbiztosítás
Kérdés: Intézményünk azt tervezi, hogy a munkavállalói javára adómentes baleset- és betegségbiztosítást köt. Szeretnénk tudni, hogy mire kell figyelnünk a biztosítási szerződés aláírásánál, hogy annak a díja adómentes legyen. Az adóköteles biztosítás közterheit már nem tudná az intézmény felvállalni.
5. cikk / 11 Önkéntesek költségtérítése
Kérdés: A felsőoktatási intézmény oktatási, oktatásszervezési és kutatási feladatokhoz önkénteseket foglalkoztat (hallgatók, vendégprofesszor, emeritus, vendégelőadó) közérdekű önkéntes szerződés megkötése mellett, ellenszolgáltatás nélkül. A 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről lehetővé teszi, hogy az önkéntes tevékenység ellátása érdekében költségeket térítsünk meg. A 2. § (3) bekezdésének b) pontja értelmében önkéntes részére kifizethető az utazás, szállás és étkezés költsége. Az Szja-tv. 7. §-ának y) pontja – adóalapba nem tartozó, illetve költségnek nem számító tételek – utal az önkéntes részére nyújtott juttatás ellenszolgáltatásnak nem minősülő megállapítására. A fentiek alapján amennyiben az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban fizetjük ki ezeket a költségeket, akkor kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség, illetve lényeges-e, hogy milyen forrásból történik (pályázati, működési vagy saját bevétel) ezeknek a számláknak a kifizetése? Ha a kifizetőnek nem kell megfizetnie az adóalap 1,19-szerese után a 16% szja-t és 27% ehót, akkor a bizonylatokat milyen analitikával kell felszerelni, hogy bármilyen ellenőrzés alkalmával elfogadható legyen?
6. cikk / 11 Átmeneti szabályok a korhatár előtti ellátás igénybevételére vonatkozóan
Kérdés: 1953. februárban született férfi 41 év munkaviszonnyal korhatár alatti ellátást milyen feltételekkel vehet igénybe és mikor? Mi a teendője ezzel kapcsolatban?
7. cikk / 11 Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
8. cikk / 11 Életbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmények
Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? - Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? - Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? - A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)
9. cikk / 11 Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
10. cikk / 11 Kártérítés adókötelezettsége
Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója üzemi baleset következtében elhunyt. Mivel a balesetet az egyik berendezés meghibásodása okozta, és a hibás működésre a dolgozó korábban felhívta a figyelmet, de a munkáltató elmulasztotta annak kijavíttatását, a balesetért a munkáltató felelős, felelősségét el is ismerte. Peren kívüli tárgyalások során a munkáltató megállapodott a hozzátartozókkal, hogy viseli a temetés összes költségét, egyösszegű fájdalomdíjat fizet, és a dolgozó gyermeke számára felsőfokú tanulmányai befejezéséig rendszeres havi juttatást biztosít. Milyen adóteher mellett kerülhet sor az említett összegek kifizetésére?