10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Cafeteriajuttatás
Kérdés: Cafeteria témában találtam két ellentétes magyarázatot, és szeretném megtudni, hogy melyik válasz a helyes? Mindkét felvetésben az a kérdés, hogy az illetményalap emelésével a cafeteria keretösszege is emelkedhet? (Költségvetési Levelek 256. szám, 4660. kérdés, illetve a Költségvetési Levelek 275. szám, 4954. kérdés.)
2. cikk / 10 Cafeteriakeret maximális összege és magasabb mértékben megállapított illetményalap
Kérdés: Az önkormányzati képviselő-testület magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. Önkormányzatunk megszavazta a köztisztviselők részére a 45 000 forintos illetményalapot. A Kttv. úgy rendelkezik, hogy a cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. Ugyanakkor az éves költségvetési törvény 200 ezer forintos korlátot is meghatároz. Felmerül a kérdés, hogy a cafeteriajuttatás keretösszege 2018. évben lehet-e a testület által megszavazásra kerülő, várhatóan 45?000 forintos illetményalap ötszöröse, vagyis 225?000 forint?
3. cikk / 10 Cafeteria keretében adható juttatások, munkába járás kötelezőn felüli részének cafeteria terhére történő biztosítása
Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)? Illetve bejáró dolgozó esetében a 9 Ft/km hozzájáruláson felüli 6 Ft/km hozzájárulás beleszámít a cafeteriajuttatásba?
4. cikk / 10 Költségvetési szervek cafeteriakeretének maximuma
Kérdés: 2017-ben átalakult a cafeteriajuttatások rendszere az Szja-tv.-ben. Változik-e ezzel össz-hangban a költségvetési törvény rendelkezése, mely maximalizálja az éves cafeteriakeretet? Az Szja-tv. szerinti éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 200 ezer forint. Amennyiben itt nettó összegről van szó, hogyan van ez összhangban a költségvetési törvény bruttó 200?ezer forintos maximumával?
5. cikk / 10 Lakáscélúhitel-törlesztés munkáltatói támogatásának összeghatára
Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy a köztisztviselők az éves cafateriakeret (max. bruttó 200 000 Ft) felhasználásakor kérhetik-e a lakáshitel törlesztésére történő felhasználást?
6. cikk / 10 Vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás
Kérdés: Köztisztviselőként is kérhető-e adó- és járulékmentesen a vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás, lakáshitel törlesztésére az éves 200 000 Ft-os cafeteriakeret terhére? Amennyiben nem kérhető, miért kerültek kizárásra e lehetőség alól a köztisztviselők?
7. cikk / 10 Béren kívüli juttatások éves kerete
Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
8. cikk / 10 Adómentes baleset- és betegségbiztosítás
Kérdés: Intézményünk azt tervezi, hogy a munkavállalói javára adómentes baleset- és betegségbiztosítást köt. Szeretnénk tudni, hogy mire kell figyelnünk a biztosítási szerződés aláírásánál, hogy annak a díja adómentes legyen. Az adóköteles biztosítás közterheit már nem tudná az intézmény felvállalni.
9. cikk / 10 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
10. cikk / 10 Az áfaarányosítás tételei
Kérdés: Hogyan kell minősíteni az arányosítás módszerében (figyelembe kell-e venni a képletben, ha igen, akkor csak a nevezőben, vagy a számlálóban és a nevezőben is) a következő tételeket:- kártalanítás, lelépési díj címén kapott összeg;- előleg, foglaló, kaució;- késedelmi kamatok, kötbérek;- saját rezsis beruházás teljesítményértéke, apport, térítésmentes átadás adóalapja;- önkormányzatnál a helyi adóbevétel, központi költségvetésből leosztott szja-bevétel;- önkormányzatnál a központi költségvetésből intézményei működésének finanszírozására kapott bevétel;- pályázaton elnyert pénzösszeg, átvett pénzeszköz;- intézményfinanszírozásos támogatás?Kell-e áfát fizetni ezek után a tételek után, és hogyan kell bizonylatolni?