11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Családi kedvezményre jogosító hónapok
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának 3 gyermeke van, egyikük idén fejezte be a középiskolát, és szeptembertől egyetemre jár. A másik két gyermek még kiskorú. A családi kedvezményt eddig is és ezután is közösen veszik igénybe a feleségével év végén az adóbevallásban. A július-augusztus hónapokra tekintettel mekkora összegben vehető igénybe a családi kedvezmény, mivel ekkor még nincs hallgatói jogviszonya a gyermeknek? A gyermek hány éves koráig vehető igénybe ilyen formában a családi kedvezmény?
2. cikk / 11 Reprezentáció utáni adókötelezettség
Kérdés: Reprezentációs költséggel és az utána fizetett adóval és járulékkal kapcsolatosan adózás szempontjából lényeges-e, hogy az önkormányzat által szervezett rendezvény nyílt vagy zárt körű? Ehhez kapcsolódóan a Költségvetési Levelek 249. számában a 4552. kérdésre adott választ úgy kell értelmezni, hogy az önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat által szervezett falunapon elfogyasztott étel és ital nem számít reprezentációs költségnek, és így az önkormányzatoknak nem keletkezik fizetési kötelezettsége (15% kifizetői szja és 15,5% szocho; igaz, az utóbbit 06. 10-től ideiglenesen nem kell megfizetni)? A vendéglátáshoz kapcsolódó számlákat dologi kiadásként könyvelhetjük?
3. cikk / 11 Mikuláscsomag adókötelezettsége
Kérdés: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat mikuláscsomagot osztott ki hátrányos helyzetű családoknak. A mikuláscsomag után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik? Esetleg a Roma Nemzetiségi Önkormányzat ez alól mentesül?
4. cikk / 11 Védőital-felhasználás
Kérdés: Hogyan tudjuk bizonyítani, hogy az intézményünknél vásárolt ásványvíz védőitalként került felhasználásra? Kizárólag adóköteles tevékenységünk van. A védőital áfáját levonhatjuk?
5. cikk / 11 Csoportos élet- és baleset-biztosítás adózása 2019-től
Kérdés: Hogyan adózik 2019-től a munkáltató által a munkavállalóira kötött csoportos élet- és baleset-biztosítás?
6. cikk / 11 Óraadó tanár foglalkoztatási formái
Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
7. cikk / 11 Reprezentáció
Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?
8. cikk / 11 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?
9. cikk / 11 Nem hivatali rendezvény keretében nyújtott vendéglátás adója és járulékai
Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés b) pontja értelmében természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében nyújtott vendéglátás, ha az nem minősül reprezentációnak (mert pl. nem minősül hivatali tevékenységhez kapcsolódó rendezvénynek), és nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel összegét. Ilyenkor a kifizetőnek 44%-os mértékű szja-t kell fizetnie. A Tbj-tv. alapján a biztosítottak (munkavállalók) részére nyújtott ilyen természetbeni juttatások után 29%-os mértékű tb-járulékot is kell fizetni, melynek alapja a személyi jövedelemadóval növelt adóalap. Nem biztosítottak (külső vendégek, hozzátartozók) esetében azonban az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdés ba) pontja alapján 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hogyan kell/lehet eljárni a járulék-, illetve eho-fizetési kötelezettség alapjának megállapítása során, amennyiben a rendezvényen biztosítottak, illetve nem biztosítottak is rész vesznek, és értelemszerűen az általuk igénybe vett vendéglátás mértékét nem lehet megállapítani? Megengedett-e a meghívottak létszámának arányában megosztani a kiadásokat, és a biztosítottakra jutó összeg után a 29%-os tb-járulékot, míg a nem biztosítottak arányának megfelelően az eho-t fizetni?
10. cikk / 11 Munkáltató által átvállalt képzési költség
Kérdés: Az alkalmazásunkban álló gépkocsivezetőnek szüksége lenne B kategóriás jogosítványra. Ha ilyen jogosítvánnyal rendelkezne, akkor a munkakörét bővíthetnénk, és ezáltal az intézményünkre háruló újabb feladat ellátásához nem kellene új munkaerőt felvennünk, tehát végső soron létszámmegtakarítást érhetnénk el vele. Ha a jogosítvány megszerzésének költségét átvállalja az intézmény, az minősülhet-e adómentes képzési költségnek?
