3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Utalványozás
Kérdés: Körjegyzőséghez tartozó önkormányzat házipénztárából kifizetett, a Szoc-tv. alapján megállapított, alanyi jogon járó juttatásokat (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, FHT, lakásfenntartási támogatás), melyek megállapítása a jegyző hatásköre, kinek kell a pénztárbizonylaton/utalványrendeleten utalványozni? Korábban a 292/2009. Korm. rendelet erre külön kitért, de a 368/2011. Korm. rendelet (Ávr.) szerint önkormányzat esetében alapvetően a polgármester jogosult utalványozni, bár a jogszabályban van meghatározott kivétel. Ez kivételnek minősül, és a jegyző utalványoz? Esetleg ha a jegyző megbízza az osztályvezetőt, akkor az osztályvezetőnek kell utalványozni? Más a helyzet a polgármesteri hivatal esetében, ahol a költségvetésében kell megtervezni, és ilyenkor egyértelműen a jegyző utalványoz, de önkormányzatnál – szerintünk – nem egyértelmű az utalványozás. A meghozott határozat kötelezettségvállalásnak minősül, melyet ellenjegyezni szükséges?
2. cikk / 3 Szakfeladatrend
Kérdés: Szakfeladatrend-tervezéssel kapcsolatban a következő a kérdésem. Körjegyzőség esetében eddig egy szakfeladatra terveztük az összes dolgozót, jegyzőt, szociális-pénzügyi ügyintézőt, takarítót. 2010-től az új szakfeladat száma 841126. Továbbra is tervezhetjük ezen a szakfeladaton az összes dolgozót (kistelepülés – nincsenek osztályok, csoportok), vagy szét kell bontani 692000, 811000, 841901 szakfeladatokra? Könyvtár esetén, ahol eddig egy szakfeladat volt, most kb. 4 szakfeladatot kell alkalmaznunk 1 fő közalkalmazottal. A rezsiköltségtől kezdve mindent négyfelé kell arányosítani?
3. cikk / 3 Önkormányzat adóalanyiságának kérdése
Kérdés: Önkormányzatunk adóalanyiságával kapcsolatosan érdeklődöm. A Körjegyzőséghez tartozó egyik településen az adóköteles tevékenységből származó bevétel 2003. évben meghaladta a 4 millió Ft-ot. A bevétel két legjelentősebb tétele az étkeztetés és a csatornarendszer bérüzemeltetése. A csatornarendszer 1999 óta üzemel, az adólevonási jog figyelembevételével központi céltámogatásból valósult meg. Álláspontunk szerint az áfatörvényt módosító 2003. évi XCI. tv. 211. § (7) bekezdése alapján az üzembe helyezéstől számított 10 évig e beruházás tekintetében a bérbeadás során áfát kell felszámítanunk. A 4 millió Ft-os összeghatár megállapításánál a csatorna-bérbeadásból származó bevételt is figyelembe kell-e venni? Az étkeztetés után kell-e áfát felszámítanunk, ha a csatorna bérbeadása nélkül nem haladjuk meg a 4 millió Ft-ot?