15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Arányosítás
Kérdés: Szervezetünk a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 19-19/A §-a alapján akadálymentesítési kötelezettségének megvalósításához 2006-ban támogatást kapott. A vonatkozó rendelkezések alapján nem egyértelmű számunkra, hogy van-e a támogatásra való tekintettel arányosítási kötelezettségünk. Egyáltalán van-e még olyan támogatás, amely miatt arányosítani kell?
2. cikk / 15 Államháztartási támogatás arányosítása
Kérdés: Szervezetünk a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 19-19/A §-a alapján akadálymentesítési kötelezettségének megvalósításához 2006-ban támogatást kapott. A vonatkozó rendelkezések alapján nem egyértelmű számunkra, hogy van-e a támogatásra való tekintettel arányosítási kötelezettségünk. Egyáltalán van-e még olyan támogatás, amely miatt arányosítani kell?
3. cikk / 15 Államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség
Kérdés: Az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítási kötelezettség 2006. január 1-jével megszűnt. Problémaként merül fel ugyanakkor, hogy hogyan kell arányosítani az olyan saját vállalkozásban megvalósított beruházások esetében, amikor a támogatás felhasználására 2005-ben kerül sor, de az aktiválásra csak 2006-ban. Kell-e arányosítani az olyan támogatott beszerzések után, melyek esetében 2005-ben előlegfizetés már történt, de a teljes összeg megfizetésére 2006-ban kerül sor?
4. cikk / 15 Kórházi intézmény áfaelszámolása
Kérdés: Kórház áfaelszámolásával kapcsolatban a következő kérdések megválaszolását kérjük. 1. Melyek az alanyi adómentesség szabályai? 2. Hogyan határozzuk meg a támogatásokra jutó nem levonható adót? 3. Hogyan határozzuk meg a bejövő számláknál, hogy az áfa vissza nem igényelhető vagy arányosítható? A kimenő számláknál, hogy köteles vagy mentes az áfa? 4. Zárt forgalmú patika áfája vásárlásnál, értékesítésnél milyen köteles? És hogy kell a bevallásban elszámolni?
5. cikk / 15 Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés áfája
Kérdés: Kérem útbaigazításukat a közösségi termékértékesítések, illetve termékbeszerzések áfa-kötelezettségével kapcsolatban!
6. cikk / 15 Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog
Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
7. cikk / 15 Az arányosítás lényegéről
Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
8. cikk / 15 Arányosítás
Kérdés: Több szakfeladatot ellátó költségvetési intézménynek van olyan tevékenysége, ahol az áfát tételesen el tudja különíteni. A többi tevékenységnél csak arányosítás alapján lehetséges az adó viszszaigénylése. Az arányszám számításánál a számlálóban, illetve a nevezőben figyelembe kell-e venni a már tételesen elkülönített bevételeket? Tevékenységenkénti körönként az intézmény számolhat-e és használhat-e több arányszámot?
9. cikk / 15 Beszerzések áfájának elkülönítése
Kérdés: Nem világos számomra, hogy a jelenlegi szabályok szerint (az állami támogatás miatti arányosítás okán) lehet-e tételes elkülönítést végezni a beszerzési áfára, és ennek mi a módja.
10. cikk / 15 Művelődési ház adómentes és adóköteles tevékenysége
Kérdés: Művelődési ház tárgyi adómentes és adóköteles tevékenységet is folytat. Részben önkormányzati támogatásból, részben saját bevételből gazdálkodik. Ha tételesen ki tudja mutatni, hogy egyes programjai bevételei fedezik azok kiadásait, az ezekre eső adót arányosítás nélkül teljes összegben levonhatja-e?