Keresés eredménye | Költségvetési Levelek

24 cikk rendezése:

1. cikk / 24 Selejtezési eljárás

Kérdés: Önkormányzati alrendszer selejtezésével kapcsolatban helyes-e az az eljárás, miszerint a tárgyi eszközök, készletek esetében a selejtezéskor a felügyeleti szerv részéről nem vesz részt senki (pl. önkormányzati belső ellenőr) akkor, mikor ezeket az eszközöket/készleteket közpénzből szerezték be? (Az intézet is lényegében az önkormányzat "tulajdona", ebből adódik, hogy az alrendszer eszközei/készletei is az önkormányzatéi, nem az intézetéi, amelyik ezeket használja.) A selejtezési szabályzat ezt nem szabályozza, nem említi meg.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

2. cikk / 24 Összesítő feladások

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

3. cikk / 24 Selejtezés

Kérdés: Kérem, hogy a kis és nagy értékű tárgyi eszközök selejtezésével kapcsolatos gazdasági eseményeket és a kontírozás lépéseit intézményünk részére vázolják! A tárgyi eszközök a teljesen nullára leírt eszközök között vannak nyilvántartva.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

4. cikk / 24 Befejezetlen beruházás

Kérdés: Egy városi önkormányzattal – stadionfejlesztés céljából – támogatási szerződést kötöttünk. A támogatás teljes összege előleg, az első részlet kifizetése megtörtént, a második részletre a kedvezményezett jogosulatlan maradt. Módosítási kérelmet a szakmai teljesítés határidejének meghosszabbítására nem adott be, ezért a támogató javaslatot tett a kedvezményezett részére a támogatási szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére, felhívta továbbá a kedvezményezettet a rendelkezésre bocsátott támogatással való elszámolásra. Az elszámolást a kedvezményezett benyújtotta, és a számlák alapján a stadion tervdokumentációja készen van. A kiviteli terveket az önkormányzat 100%-os tulajdonában levő kft. valósította meg. A befejezetlen beruházás esetleges selejtezését követően a tervdokumentáció hasznosítható-e még, követelésünk származhat-e abból, ha az önkormányzat a terveket hasznosítaná?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

5. cikk / 24 Kilépő dolgozó elszámolása használatra átvett eszközökkel

Kérdés: Kilépő dolgozó tárolási nyilatkozattal, engedéllyel továbbra is használhatja-e a részére korábban beszerzett és kiadott eszközöket (pl. számítógép stb.), vagy kilépéskor minden esetben vissza kell szolgáltatnia azokat? Több esetben előfordul, hogy a kutatók, dolgozók az intézetünknél eltöltött munkaviszonyuk alatt (főleg pályázatból) munkájukhoz számítástechnikai eszközöket szereznek be, melyet otthoni használatra elvihetnek. Szabályozhatja-e ezt a kérdést az intézmény? Helyesen járunk el leltározás során ebben az esetben, ha egyeztető levelet küldünk, s arról írásbeli visszaigazolás alapján készítjük el a leltárt?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

6. cikk / 24 Nemzeti vagyon kezelése

Kérdés: 1. Az Nvt. az önkormányzati költségvetési intézmények ingó és ingatlan vagyonelemeire vonatkozik-e? Lehet-e az önkormányzati költségvetési intézménynek olyan tulajdonjogilag és könyvvitelileg elkülönült saját ingó és ingatlan vagyona, amely nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá?
Az Nvt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint
"Nemzeti vagyonba tartozik:
a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog".
Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint "az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat, [...]
e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv."
Azaz az Áht. külön definiálja a helyi önkormányzatot és az irányított költségvetési szervet, míg az Nvt. helyi önkormányzatot említ.
2. Fenti kérdésből kiindulva egy tekintet alá esik-e az önkormányzati költségvetési intézmény részére az önkormányzat mint alapító által rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyon az önkormányzati költségvetési intézmény által saját forrásából beszerzett ingó és ingatlan vagyonnal?
3. Önkormányzati költségvetési intézmény által beszerzett és a könyveiben nyilvántartott ingó és ingatlan vagyonról rendelkezhet-e egyoldalú alapítói döntéssel az önkormányzat, azaz elvonhatja-e az intézmény ilyen vagyonát egyoldalúan?
4. Az Nvt. alapján az önkormányzat költségvetési intézménye a nemzeti vagyonban nyilvántartott saját tulajdonú ingó és ingatlan tárgyi eszközét milyen feltételek mellett értékesítheti vagy adhatja ingyenes tulajdonba?
5. Az önkormányzat költségvetési intézménye adhat-e ingó és ingatlan vagyont az államháztartáson kívülre (pl. közfeladatot ellátó gazdasági társaságnak)?
6. Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési intézménye átadhat-e közfeladat ellátására ingyenesen ingó és ingatlan vagyont (államháztartáson kívülre)?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

7. cikk / 24 Üzemeltetési megállapodás

Kérdés: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a víziközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a víziközművek tulajdonosának (önkormányzatnak) vagyonértékelést kell végeztetnie. 2014. január 1-jei időponttal önkormányzatunk – a jogszabályi követelményeknek is megfelelő – üzemeltetőnek adja át víziközműveit, így a vagyonértékelést elvégeztettük. A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában át kell vezetni, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. Jól értelmezzük, hogy az elkészült vagyonértékelés dokumentumaiban szereplő értékre kell az önkormányzat nyilvántartásait is "helyesbíteni" mind a tárgyieszköz-nyilvántartás, mind a vagyonkataszter tekintetében? Amennyiben igen, akkor ennek módszerét, elszámolási és könyvelési lépéseit szíveskedjenek ismertetni.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

8. cikk / 24 Start munkaprogram

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

9. cikk / 24 Raktáron lévő kis értékű tárgyi eszköz

Kérdés: Hogyan történik a raktáron lévő kis értékű tárgyi eszköz adatainak éves beszámoló mérlegsoraiban történő szerepeltetése, a mérleg 12-es sorában szerepeltetése? Hogyan alakulnak a 38-as űrlap sorai, milyen egyezőségnek kell lennie az 5-ös űrlappal és a mérleg befektetett eszközök összesen sorával?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.