Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége

Kérdés:

Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?

Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére a 7. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Bt. kültagjának biztosítási jogviszonya

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik alkalmazottja esetében merült fel kérdésként, hogy ha van egy bt.-kültag, aki nem működik közre személyesen a vállalkozás tevékenységében, és van máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó biztosítási jogviszonya, akkor őt a 'T1041-es nyomtatványon be kell-e jelenteni, valamint a havi '08-as bevallásban kell-e ezt a magánszemélyt szerepeltetni?

Részlet a válaszából: […] ...havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz ('08-as jelű nyomtatványon) az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés:

Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet 51.040–16.500 = 34.540 forint után a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot megfizetni.(Kéziratzárás: 2023. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Járulékfizetési alsó határ megállapítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet, 35 420-16 500 = 18 920 forint után a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot megfizetni.(Kéziratzárás: 2022. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Saját jogú nyugdíjban részesülő személy táppénze

Kérdés: Mt. hatálya alá tartozó nyugdíjast foglalkoztat önkormányzatunk, napi 8 órás munkaidőben. A kérdésem az lenne, hogy a munkavállaló igénybe veheti a táppénzt így, hogy nyugdíj mellett van foglalkoztatva? Ha igen, akkor a táppénzt a MÁK felé jelezni kell, ha nem, akkor a munkavállalónak igazolnia kell a távollétét, és arra az időszakra nem jár neki fizetés, vagy ez esetben mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az Mt. szerinti betegszabadság – tekintettel arra, hogy a betegszabadságra járó 70%-os távolléti díjat a munkáltató fizeti, az nem társadalombiztosítási ellátás – megilleti a munkaviszonyban álló személyt.A betegszabadság lejártát követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Gyermek gondozására tekintettel kapott ellátások melletti munkavégzés

Kérdés: Főállású polgármester jelenleg csecsemőgondozási díjban részesül, de a település életében továbbra is tevékeny részt vállal. Gyermeke 3 éves kora előtt részmunkaidőben foglalkoztatható-e?
Részlet a válaszából: […] ...gyermek gondozására tekintettel kapott ellátások melletti keresőtevékenységről általánosságban a következőket lehet elmondani társadalombiztosítási oldalról. A csecsemőgondozási díj (CSED) főszabályként a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, 168 napig jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az egészségügyi dolgozókra nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy amennyiben valaki öregségi nyugdíj mellett tovább dolgozik, akkor szüneteltetni kell a nyugdíját. Pontosan milyen kivételi szabály érvényesül az öregségi nyugdíjban részesülő egészségügyi dolgozókra az öregségi nyugdíj és az illetmény együttfolyósításának tilalma tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek a megállapított pénzellátása folyósítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. §-a alapján szüneteltetik – ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Községi önkormányzatnál rokkantnyugdíjast lehet-e alkalmazni július 1. után az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottként (takarítónő), illetve részmunkaidős könyvtárosi munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjként folyósítják.Azon személy foglalkoztatására, aki öregségi nyugdíjban részesül, a következők az irányadók.A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 83/C. § alapján az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá 1988. december31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának aztaz idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.– A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevőcsaládtagja idejét arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.
1
2
3