Társas vállalkozó adózása

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke a kft.-jében társas vállalkozó heti 30 órás munkaviszony mellett. Személyesen nem működik közre, a férje látja el a felmerülő feladatokat. Jelenleg a 30 órás munkaviszonyából GYED-en van. Lehetősége lenne egy egyesületben sportfoglalkozást tartani, melynek a díjazását a kft. számlázná le. Ilyen esetben, mivel fizetés nélküli szabadságon van, a munkahelyén és a kft.-jében dolgozna, jövedelmet szerezne a kft.-ből, milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...folytató (saját jogú nyugdíjas) személynek nem minősülő társas vállalkozó.A biztosított társas vállalkozó a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok

Kérdés: Költségvetési szervünknél kérdésként merült fel, hogy mentesül-e a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tárgyhónap tekintetében, ha a munkavállaló a hónapnak legalább egy napján a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ellátások valamelyikében részesül, vagy tanulmányokat folytat?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján, a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ) azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet 51.040–16.500 = 34.540 forint után a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot megfizetni.(Kéziratzárás: 2023. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett,elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után havonta 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot fizet. A biztosítottat terheli a 8,5(magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 0,5) százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.