Közalkalmazott felmentési idő alatt bekövetkezett halála

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónkat egészségügyi alkalmatlanság címén felmentettük, 8 havi felmentési idő és 8 havi végkielégítés illette meg. Sajnos a felmentési idő lejárata előtt elhunyt a dolgozó. A Kjt. 37. §-ának (10) bekezdése értelmében a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. Ugyanakkor – véleményünk szerint – a megszűnés jogcíme jelen esetben megváltozott, a halál mint megszűnési jogcím "felülírta" a felmentési jogcímet. Helyes az álláspontunk, vagy ki kell fizetni a végkielégítést az örökösnek?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik meghatározott feltételek fennállása esetén az örökösök részére történő kifizetésről, a felmentési időre járó távolléti díj és végkielégítés esetében ilyen rendelkezés nincs.A halál időpontjáig a közalkalmazottat megillető – esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Szabadságra jogosító idő meghatározása

Kérdés: A közalkalmazott a "nők 40 éves öregségi nyugdíj"-át igényli 2013. december 1-jétől. 2013. április 1-jétől kezdi meg a felmentését. 2013. augusztus 1-jétől munkavégzés alól mentesül. Erre az utolsó négy hónapra is jár-e a szabadság? A Kjt. 115. §-ának g) pontja szerint a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjában meghatározott tartam is munka­viszonynak számít, és jár rá szabadság. De mit jelent az 55. § k) pontja ebben az esetben (munka­viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartam)? A korábbi Munka Törvénykönyvében átlagkereset időszakára járt, ezt a részt most teljesen kivették a törvényből.
Részlet a válaszából: […] ...mentesülését pél­dául a felmondás során kötelezően biztosítandó munkavégzés alóli mentesítés tartamára is (erre az időszakra távolléti díj jár).Véleményünk szerint tehát felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés időszakára is számolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Felmentés alatt új "költségvetési" jogviszony létesítése, majd ennek felmentéssel történő megszüntetése

Kérdés: Közalkalmazottnak 2011. szeptember 1-jétől öthavi felmentési idővel megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya az önkormányzat által elrendelt létszámleépítés miatt. A felmentési idő letelte előtt két nappal megszakította a felmentési idejét, lemondott a végkielégítés kifizetéséről, és 2012. január 28-án újra alkalmazta az iskola más munkakörben. Az új jogszabályi változásoknak megfelelően előreláthatólag 2013. január 1-jétől az önkormányzat által elrendelt létszámleépítésre kerül sor, amibe beleesik a fent nevezett közalkalmazott is. Kérdésünk, hogy mi jár a részére? Jár-e ismét az öthavi felmentési idő, illetve végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...szintén felmentéssel, felmentési idővel a jogviszonya, ez nem befolyásolja azt, hogy újból felmentési időre járó átlagkeresetben vagy távolléti díjban (jelenleg a jogszabály nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy melyikkel kell számolni) részesüljön, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Népi ülnök díjazása

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója népi ülnök. Az 1997. évi LXVII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg." Intézményünk a népi ülnöki teendők ellátásának időtartamára átlagkeresetet számfejt a munkavállalónak. A bíróság által a munkáltatónak átutalt összeget ki kell-e fizetnünk számára (dolgozónk így kétszeres juttatásban részesül), vagy a bíróság által az intézmény részére átutalt összeg a munkavállaló részére számfejtett, intézmény költségeként elszámolt átlagkereset megtérítésére szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló más jogviszonyban(szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban) álló ülnököt ülnökiműködésének időtartamára távolléti díj illeti meg. Ha a távolléti díj nem ériel a munkaviszony jellegű jogviszonyban nem álló, vagy az ülnöki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Szabadság a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára

Kérdés: Köztisztviselők és közalkalmazottak esetében a felmentési idő azon részére, amelyre a munkáltató felmentette őket a munkavégzés alól, jár-e a hatályos jogszabályok alapján szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamára jár szabadság. Szabadság jár többek között minden olyanmunkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj vagyátlagkereset fizetésben részesül. Felmentés esetén a jogviszony a felmentésiidő utolsó napjáig fennáll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.

Cafeteriajuttatásra való jogosultság távollét esetén

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. 71. § (3) bekezdés alapján a távolléti díjat valóbanilletménynek kell tekinteni, azonban a táppénzre ez már nem áll fenn, hiszen atáppénz kapcsán a Ktv. nem tartalmaz a távolléti díjhoz hasonló rendelkezést. A táppénzről a társadalombiztosítás ellátásaira...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Szülési szabadság időtartamára járó juttatások köztisztviselők esetében

Kérdés: Köztisztviselőnk várhatóan 2009. április 3-án fog szülni. Dolgozónk 2009. március 13-ig szeretne dolgozni. Március 16-tól kezdi meg a szülési szabadságát. A szülési szabadság időtartama alatt milyen különjuttatások és milyen mértékben járnak neki (étkezési utalvány, ruházati költségtérítés, 13. havi illetmény)? GYES és GYED ideje alatt jár-e neki valamilyen különjuttatás?
Részlet a válaszából: […] ...jár, ideértve – a betegszabadság és egészségügyi szabadság kivételével- azokat az időszakokat is, amelyekre a foglalkoztatott távolléti díjbanrészesült. A szülési szabadság időtartamára ez tehát 2009-ben nem fog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

2005. évi tizenharmadik havi juttatás

Kérdés: A 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos levelüket olvastam a 99. szám 2101. számú kérdésére adott válaszban. Ehhez kapcsolódóan a következő a kérdésem: köztisztviselő dolgozónk 2005. június 14-től szülési szabadságon volt, majd gyermekgondozási díjban részesült. 2006. januárban, az akkor hatályos szabályok szerint részére nem járt a 13. havi illetmény vagy annak arányos része. A köztisztviselő részére utólag meg lehet-e állapítani a 13. havi (0. havi) juttatást, és ha igen, teljes összeg illeti-e meg vagy időarányos rész? Történt-e ezzel kapcsolatban jogszabályváltozás?
Részlet a válaszából: […] ...katonai szolgálat időtartamát, valamintd) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt aköztisztviselő átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült,figyelembe kell venni.(4) A tizenharmadik havi illetmény összege a köztisztviselőtárgyév december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Köztisztviselő 13. havi illetménye

Kérdés: Négy évig köztisztviselőként dolgoztam önkormányzatnál, ahol közszolgálati jogviszonyomat 2007. március 15-én közös megegyezéssel megszüntettem. 2007. március 16-tól egy másik intézménynél dolgozom köztisztviselőként, ahol közszolgálati jogviszonyom azóta is fennáll, tehát az egész 2007-es évben köztisztviselőként dolgoztam, azonban nem egy helyen. Az első helyen eltöltött időre nézve jár-e részemre 13. havi illetmény, és ha igen, azt kinek kell kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...katonai szolgálat időtartama, valamintd) minden olyan munkában nem töltött idő, amely alatt aköztisztviselő átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült. Ha a közszolgálati jogviszony év közben szűnik meg, atizenharmadik havi illetmény összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Rendkívüli szabadság

Kérdés: Közalkalmazottaknak közeli hozzátartozó (szülő) elhalálozása esetén jár-e, illetve adható-e rendkívüli szabadság? Ha igen, akkor hány nap?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásra is jogosult.Az Mt. 151. § (1) bekezdése alapján, ha munkaviszonyravonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kellegészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. A (2)bekezdés előírása szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.
1
2