Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázása

Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.
Részlet a válaszából: […] ...felel meg az adómentesség feltételeinek az, ha a számla a magánszemély, és nem a munkáltató nevére szól.A bölcsőde működésére, a térítési díjainak meghatározására vonatkozó előírásokat a Gyvt. és a 15/1998. NM rendelet szabályozza.A 15/1998. NM rendelet 40...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:    

Ellátottak étkezési támogatásának elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a gyermekétkeztetésre kapott kiegészítő állami támogatást, ha az önkormányzat az összeget kötött felhasználásra finanszírozásnak adta az 58. Ellátottak juttatásai számla előirányzataként (a támogatás csak a természetbeni étkezésre vonatkozik). Az összeget ténylegesen november végén kaptuk meg. A támogatásra jogosultak a szeptember-október-november hónap térítési díját már kifizették, ezért az ezekre a hónapokra esedékes támogatás összegét visszafizettük a részükre. December hónapnál (és ezentúl folyamatosan) már a kifizetendő összeget csökkentettük a támogatás összegével, és a csökkentett összeget könyveljük árbevételként. Hogyan kell egyik és másik esetben a támogatást kimutatni, hogy az az 58. számlán forgalomként megjelenjen?
Részlet a válaszából: […] ...a kiadása, sem a bevétele.A kiegészítő támogatás nem növeli az étkeztetési kiadásokat, hanem csökkenti az ellátottak által fizetendő térítési díjat, így az előirányzat-módosításnak a két bevételi jogcím közötti átcsoportosítással kellett volna együtt járnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 18.