Víziközművagyon térítésmentes átadása

Kérdés:

A Vszktv. 2021. 06. 13. napján hatályba lépett módosítása értelmében az ellátásért felelős önkormányzat a víziközművagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű-működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközműrendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik. Önkormányzatunk élt a lehetőséggel, és a víziközművagyont átadta az állam részére. A tárgyi eszközökön kívül át kellett adni a víziközműszámlán található, vízmű által fizetett használati díjból fel nem használt összeget is az állam javára, vagy nyilatkozni kellett, hogy nincs fel nem használt összeg. Mi a helyzet a 160/1995. Korm. rendelet alapján megszűnt víziközmű-társulattól átvett ingó és ingatlan vagyonnal? Az átvett pénzeszközök számára egy teljesen új bankszámlát kellett nyitnia az önkormányzatnak. Véleményünk szerint ezt a pénzösszeget nem kell átadni a magyar állam javára, mivel nem a használati díjból beszedett összegeket tartalmazza. Ugyanakkor a víziközművagyon részévé válik/vált a társulat által létrehozott vagyon. A társulat megszűnésekor az általa az önkormányzatnak átadott iratokból nem derül ki egyértelműen a követelések és kötelezettségek összege (pedig véleményünk szerint az átvett kötelezettségeket kellene tartalmaznia az átvett pénzösszegnek), a mérleg nem tartalmazza ezeket. Mire lehet az ezen a számlán átvett összeget felhasználni? Elköltheti ezt az önkormányzat bármire, vagy kizárólagosan olyan tevékenységre, amire a víziközmű-társulat korábban létrejött?

Részlet a válaszából: […] A 160/1995. Korm. rendelet 17. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a víziközmű-társulat az alapszabályban meghatározott közcélú feladatait végrehajtotta, és a létrehozott közművet – szolgáltatásra alkalmas állapotban – a külön törvény szerinti tulajdonos állam vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Visszterhes vagyonszerzés illetéke

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete a 2022. szeptember hónapban tartott ülésén határozattal döntött az önkormányzati intézményeket érintő átszervezésről, amelynek következtében elindult az intézményi integráció. Az így létrejött nonprofit kft. látja el 2023. január 1. napjától a korábbi nonprofit kft. feladatait, a város turisztikai feladatait, valamint a könyvtár és a múzeum intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatokat. A múzeum és a könyvtár 2022. december 31. napjával kikerült az önkormányzat fenntartásából, így az intézményeknél lévő eszközöket jogutód intézményként az önkormányzat vette át. Azonban vannak eszközök, amelyek kizárólag a múzeumban és az egyéb közfeladat-ellátáshoz nélkülözhetetlenek, ezért szükséges ezen eszközöket ingyenesen a kft. tulajdonába adni. Ezen eszközök átadása az önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelete 13. §-a alapján lehetséges. A vagyonátadás ingyenes tulajdonba adással történne, vagyis térítésmentes eszközátadással. Véleményünk szerint ajándékozási illetéket nem kell fizetni ezen térítésmentes eszközátadás esetén, tekintettel arra, hogy a nonprofit kft.-t és az önkormányzatot is személyes illetékmentesség illeti meg az Itv. 5. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján, tárgyi illetékmentesség az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján. (A visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyak gazdálkodó szervezet általi megszerzése térítésmentes eszközátruházással). Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben nem kell ajándékozási illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján feltételezzük, hogy az önkormányzati intézmények megszűntek, eszközeik visszakerültek az alapító önkormányzathoz, és az önkormányzat létrehozta a nonprofit kft.-t a könyvtár és a múzeum működtetésére, az intézmények eszközeit pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások

Kérdés: Önkormányzati alrendszerbe tartozó költségvetési szerv vagyunk. A fenntartó önkormányzat tulajdonában lévő épületben végezzük közérdekű tevékenységünket. Az épület nem szerepel a könyveinkben, azt sem üzemeltetésre, sem vagyonkezelésbe nem vettük át, és nem is béreljük az önkormányzatunktól. Az épületben végzünk felújítást, illetve beruházásokat. Tanácsukat szeretném kérni ezen gazdasági események kontírtételeihez. A 412-es főkönyvi számlával szemben nem vezethetem ki, mivel nem része az ingatlan a nemzeti vagyon induláskori értékének.
Részlet a válaszából: […] ...kezelni, ha más önkormányzatnak, államháztartáson kívüli szereplőnek vagy a központi alrendszerbe tartozó szervezetnek történik a térítésmentes átadás, vagy ilyen szervezettől az átvétel.(Kéziratzárás: 2023. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Térítésmentes átadás

Kérdés: Az önkormányzat térítésmentesen átadja egy épület kiviteli terveit saját tulajdonú közhasznú gazdasági társaságának. A térítésmentes átadásról számla készül, a számla nettó részét nem téríti meg a kft. a térítésmentes átadásra való tekintettel, az áfarészt viszont igen az önkormányzat részére (az önkormányzat áthárítja a kft.-re az áfát). Hogyan kell könyvelni a számla nettó összegének kivezetését? A 38/2013. NGM rendelet kitér a térítésmentes átadás áfaelszámolásának könyvelési tételeire, de a nettó érték kivezetését nem taglalja.
Részlet a válaszából: […] A 38/2013. NGM rendelet III. Fejezet Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások fejezet Csökkenések rész F) Térítés nélküli átadás elszámolása cím az átadott eszköz kivezetésével kapcsolatos előírásokat, a fizetendő áfával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Idősek otthonának ingyenes használatba adása, majd ingyenes visszavétele

Kérdés: Költségvetési szervünk az idősek bentlakásos ellátását biztosítja. A feladatellátást, terveink szerint, egy egyesület venné át, várhatóan a 2022. év nyarán. Az átadás államháztartáson kívüli szervezet részére történik, bérleti díjat nem számolunk fel, haszonkölcsön-szerződéssel kerülne átadásra az ingatlan és az ingóság is. Az átvevő közhasznú szervezet, az átadott épület továbbra is a mi tulajdonunk marad.
Az átadással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
a) Az átadást követően kinek a nyilvántartásában, mely mérlegsorokon kell szerepelnie az érintett vagyontárgyaknak, hogyan történik az értékcsökkenés/értékvesztés elszámolása, valamint a leltározás hogyan működik?
b) Kis értékű eszközök: az átadott kis értékű eszközöket leltár alapján adjuk át. Ki tartja nyilván ezek után mennyiségileg?
c) Visszavétel során: ha 2032. évben visszavesszük az épületet, a térítésmentes átadás akkor sem jár áfafizetési kötelezettséggel? Hiszen az önkormányzat nem közhasznú szervezet?
Részlet a válaszából: […] a)-b) A kérdés szerint az ingatlant és az ingóságokat a közhasznú szervezet haszonkölcsön-szerződés alapján használhatja. Nem adják tulajdonba, nem történik térítés nélküli átadás. Így az ingatlant és az ingóságokat egyaránt a tulajdonos, az önkormányzat könyveiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Ingatlanfelújítás áfája

Kérdés: Egy helyi önkormányzati költségvetési intézmény felújítást végez az általa használt önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanon. Az önkormányzat a döntése alapján ingyenes használatba adta az intézménynek a működéséhez szükséges ingatlant. Az érintett ingatlan az önkormányzat könyveiben kimutatott, nem szerepel a költségvetési intézmény számviteli nyilvántartásában, azonban az intézmény telephelyeként bejelentett. A költségvetési intézmény adóköteles tevékenységet végez, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. Az ingatlanfelújításhoz kapcsolódó költségek felmerülésekor ismert, hogy a felújítással érintett ingatlant az intézmény az adóköteles tevékenységéhez fogja a jövőben is használni. A felújításhoz kapcsolódóan előzetesen felszámított adót a költségvetési szerv levonásba helyezheti-e? Az ingatlanfelújítást mint idegen tulajdonon végzett beruházást szerepeltetheti-e az intézmény a könyveiben, vagy mindenképp szükséges az önkormányzat részére történő átadása? Amennyiben szükséges az átadás, ez térítésmentes átadásnak minősül-e? Keletkeztet-e az önkormányzat részére történő átadás áfafizetési kötelezettséget (amelyet a költségvetési intézmény nem hárítana át az önkormányzatra)?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a értelmében az adóalany abban a mértékben jogosult az általa igénybe vett terméket, szolgáltatást terhelő áfa levonására, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – azt adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Felszámolási eljárásból önkormányzati tulajdonba került eszköz

Kérdés: Helyi adótartozással érintett adózó felszámolásra került. A hitelezői igényt az önkormányzat helyett a polgármesteri hivatal nyújtotta be tévedésből. A felszámolás befejezésekor a hitelezők között felosztandó vagyonból az ingatlan résztulajdonát kapta a polgármesteri hivatal. A követelés jogos tulajdonosa az önkormányzat lett volna, így az ingatlanvagyon-részt is az önkormányzatnak kellett volna megkapnia. Mivel a felszámolás befejeződött, és a polgármesteri hivatal nevére került az ingatlanhányad, ezért valamilyen módon azt a követelés jogosultjának át kellene adni. Megteheti-e a polgármesteri hivatal, hogy az ingatlan vagyoni hányadát az önkormányzat részére térítésmentesen átadja? Ha igen, akkor a felszámoláskor átvett vagyont hogyan könyveli a polgármesteri hivatal, és hogyan könyveli annak térítés nélküli átadását?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése alapján a mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Adományként kapott vagyontárgyak

Kérdés: Önkormányzatunk egy magánszemélytől adományként kapott egy képzőművészeti alkotást (szobor, 15 millió forint értékben) és egy egyéb építményt (esőbeálló, 1,3 millió forint értékben). A műalkotás és az építmény az átadás napjától az önkormányzat vagyonát képezi. Hogyan kezeljük a két vagyontárgyat (nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés, egyéb eredményszemléletű bevétel)?
Részlet a válaszából: […] A térítés nélkül kapott eszközök nyilvántartásba vételét a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet I. melléklet III. Fejezet Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások Növekedések rész A) Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként kapott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Koronavírus elleni védekezés támogatásból

Kérdés: Önkormányzatunk a koronavírus elleni védekezéshez magánszemélyektől és helyi vállalkozásoktól pénzbeli támogatást kapott. Az önkormányzat és a támogató között támogatási szerződés került aláírásra, amelyben rögzítették, hogy a támogatásként felajánlott összeget a támogatott a koronavírus elleni védekezéshez használhatja fel, majd azzal elszámol a képviselő-testület felé. Az önkormányzat képviselő-testülete szeretné ezt a lakosság részére fertőtlenítőcsomagok formájában szétosztani úgy, hogy a falu minden háztartása részesüljön belőle. Kérdésünk, hogy ez után az adót meg kell fizetni, vagy adómentesen átadható, illetve az államháztartási számvitel szerint hogyan kell könyvelni? Amennyiben az ügylet adóköteles formában bonyolítható csak le, akkor ha nem kiosztásra kerülne a csomag, hanem a település területén lévő forgalmasabb helyeken (pl. posta, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal, faluház területén) kerülne kihelyezésre, ahol bárki használhatja, elveheti, akkor adófizetési kötelezettséget von-e maga után?
Részlet a válaszából: […] ...ki, az személyijövedelemadó-kötelezettséget von maga után.Azt javasoljuk, hogy a vásárolt fertőtlenítőszereket vegyék készletre, és térítésmentes átadással adják át a postának, orvosi rendelőnek, polgármesteri hivatalnak, faluháznak, amelyek az ügyfeleik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Tűzifa adományozása

Kérdés: Önkormányzatunk a területén található beteg, veszélyes vagy területrendezés során kivágásra kerülő fákat a rászoruló lakosság részére tűzifaként, térítésmentesen szeretné kiosztani. A területek, ahonnan a fák kivágásra kerülnek, az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat közterületeinek gondozását egy önkormányzati alapítású és tulajdonú cég, egy nonprofit kft. végzi közszolgáltatási szerződés alapján. A fák kivágását és tűzifává való feldolgozását is ők végzik közhasznú munkaerő igénybe-vételével. A lakosság részére történő kiosztást az önkormányzat szociális intézménye végzi. Az önkormányzat könyveibe hogyan (főkönyv), mi alapján kerül be a tűzifa (leltározási jegyzőkönyv, bekerülési érték [nonprofit kft. tűzifa-előállítási önköltség])? Hogyan adjuk át a szociális intézménynek, térítésmentesen vagy bekerülési értéken? Áfafizetési kötelezettség keletkezik? Ha igen, kinél? Mi a helyzet abban az esetben, ha a tűzifát az önkormányzat a Vöröskeresztnek adja (közcélú adomány)?
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkezik bevétele a tűzifa kiosztásából, ezért a számlában szereplő áfát nem vonhatja le. Mivel az áfát nem vonja le, a térítésmentes átadás nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget sem az önkormányzatnál, sem a szociális intézménynél....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.
1
2
3
5