Iskolarendszerű képzés költségének megtérítése

Kérdés: A diplomát adó képzésen részt vevő szállítói számláját mely rovaton kell könyvelni? Munkaköréhez nem kötelező képzés, nincs tanulmányi szerződés. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a kifizetett számla után? A szállítói számla az intézmény nevére szól.
Részlet a válaszából: […] A diplomát adó képzés iskolarendszerű képzésnek számít, amikor a képzőintézmény és a munkavállaló között hallgatói jogviszony jön létre. Az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költségét a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Továbbképzésekkel kapcsolatos kiadások elszámolása

Kérdés: Az OKJ-s képzésen részt vevők szállítói számláját dologi kiadásokra (K337), a továbbképzéshez kapcsolódó büfészolgáltatást pedig a reprezentációra könyveljük. A tanulmányi szerződéshez kapcsolódó kifizetéseket felbruttósítva a személyi juttatásokra adjuk fel, és adómentes költségtérítésként könyveljük le. Mindkét esetben a szállító számlája a cég nevére szól. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A továbbképzésekkel kapcsolatos kiadások elszámolása szempontjából meg kell különböztetni azt az esetet, amikor a költségvetési szerv köt szerződést az oktatást végző céggel vagy szervezettel, valamint azt az esetet, amikor a munkáltató az alkalmazásában álló dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] ...költségekről kiállított számlák a munkáltató (kifizető) nevére szóljanak.Az, hogy egy képzés kötelezően elrendelt vagy sem, illetve tanulmányi szerződés alapján támogatja-e a munkáltató, nem adózási, hanem munkajogi kérdés. A kötelezően elrendelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Iskolarendszerű képzés támogatásának adózása 2019-től

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 89. §-a (6) bekezdésének jelenleg hatályos szövege valóban úgy rendelkezik, hogy a 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés

Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
Részlet a válaszából: […] ...Az adókötelezettséget főszabályként a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítani és teljesíteni.Megjegyezzük, hogy a tanulmányi szerződés kötése nincsen hatással az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Tanulmányi szerződés, tanulmányok támogatása

Kérdés: Egy munkavállalónkkal második egyetemi diploma megszerzésére már kötöttünk tanulmányi szerződést. Most olyan kéréssel fordult intézményünkhöz, hogy támogassuk doktori képzését is. Köthetünk-e dolgozónkkal egyszerre több tanulmányi szerződést? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...kizárt, hogy a munkáltató a munkavállalóval több tanulmányi szerződést is kössön, de célszerű ebben az esetben figyelemmel lenni például a munkavállaló által a munkáltatónál eltöltendő idő és az esetleges egyéb kötelezettségek teljesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Tanulmányi szerződés alapján átvállalt képzés költsége

Kérdés: Munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttünk, melyben a munkáltatóm átvállalta a képzés és a vizsga költségeit. Kérdésem, hogy hova kell könyvelni, és van-e köztehervonzata?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató iskolarendszerű képzésre kötött tanulmányi szerződést, és az a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja, a képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Képzéshez kapcsolódó juttatások nyújtása munkavállalónak EU-s pályázati forrásból

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a képzési költséget a képzőintézménnyel kötött szerződés alapján kell kötelezettségvállalásba venni. A dolgozóval kötött tanulmányi szerződés alapján a tanulmányi szerződésben vállalt további költségeket, pl. utazás, szállás, étkezés költségeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Munkáltató által fizetett képzési költség köztehervonzata

Kérdés: A megbízott óvodavezető a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése érdekében főiskolai tanulmányokat kezdett. A munkáltatóval tanulmányi szerződés jött létre, mely szerint a tandíjat kifizeti a munkáltató, a munkáltató nevére szóló számla ellenében. Ennek van-e személyijövedelemadó-fizetési vonzata akár a magánszemély, akár a munkáltató részéről? Továbbá a tandíjkiadást személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak minősül az iskolarendszerű képzési költség munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét, azaz 2014-ben 253 750 forintot meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.