25 talált cikk az előirányzat , tartalék kifejezésre

Kérdés: 1. Az önkormányzatnak bíróság által megítélt visszafizetendő, előző években befizetett építmény- és telekadója van K355 rovaton 2022-ben. Az önkormányzat beszámította a cég idei adófizetésébe kb. a fele összeget, emiatt a márciusi adóbevételek lekönyvelése után a B36 rovaton mínusz forint lett a teljesítés. Hogyan kell helyesbíteni az előző évek adóinak visszatérítését, mit kell könyvelni, hogy jó legyen? Mit kell tenni az előirányzatokkal, majd év végén az adóbevételekkel, ha így ott nulla forint marad a teljesítés?
2. Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik az alapítványok és az egyesületek sportcélú támogatásának nyújtása. Átadhatja-e rendeletmódosítással ezt a hatáskörét a képviselő--testület a polgármesternek? A költségvetés módosításával az alapítványok, sportegyesületek részére nyújtandó sportcélú támogatásokra tartalékolandó összeg olyan céltartalékba kerülne, amely felett a polgármester rendelkezhetne.

Kérdés: A költségvetési szerveknek a maradvány elszámolása során a költségvetési számvitelben a maradvány összegével azonos összegű kiadási előirányzatot kell képezni. Önkormányzatunknál a 2017. évi maradvány megállapításakor a finanszírozási bevétel közel 400 millió Ft nagyságrendben tartalmaz lekötött betét megszüntetését. Betétbontáskor az önkormányzatnál nem keletkezik ténylegesen bevétel, a B817 rovatra könyvelt finanszírozási bevétel egy korábban keletkezett bevétel fizetési számlára történő újbóli átvezetése. Mivel a maradványkimutatás nem a költségvetési év során keletkezett bevételek és kiadások különbözetét mutatja a betételhelyezés és betétbontás miatt, ezért a beszámolás évét követő évben – 2018. év – a költségvetési maradvány igénybevételekor nem a költségvetési évben ténylegesen keletkezett bevételi többlet igénybevételére lesz lehetőség. A betétbontás miatt a maradvány összege nagyobb, mint az önkormányzat tényleges pénzeszköze, ezért 2018. évben a maradvány elszámolása során olyan kiadási előirányzat képzésére kerülhetne sor, melynek pénzügyi teljesítésére tényleges forrás nem áll rendelkezésre, álláspontom szerint kötelezettség nem vállalható rá. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy milyen kiadási jogcím képzése javasolt? És a képviselő-testület részére hogyan vezessük le, hogy bár jelentős összegű a maradvány, de az nem osztható fel tényleges kiadási előirányzatra? Ha K513 Tartalékok rovaton szerepel, a képviselő-testület az év során fel szeretné osztani más kiadási rovatokra, azonban a kiadások teljesítésére nem lenne lehetőség, ezért erre az előirányzatra kötelezettséget sem lehetne vállalni. Ha K916 Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése rovaton képzünk előirányzatot, az év során itt sem lenne pénzügyi teljesítés.

Kérdés: Az Áht. 34. §-a (2) bekezdésének felhatalmazása alapján a képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében az önkormányzati céltartalék, illetve az általános tartalék felett bizonyos esetekre rendelkezési jogot biztosít a polgármesternek. Ezen rendelkezéssel eleget teszünk, véleményünk szerint, a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése, illetve a 143. § (4) bekezdése h) pontjának is, mely szerint a polgármester általi forrásfelhasználás értékhatárát, mértékét is meg kell határozni. Az Áht. 23. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján meghatározásra kerül, hogy az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek irányítószervi támogatásának kiutalása a polgármester feladata. Felhatalmazást kap a polgármester továbbá arra is, hogy a kiemelt előirányzatok és azon belüli rovatok közötti átcsoportosítási jogkört is gyakorolja az önkormányzat költségvetését illetően. A fenti felhatalmazások alapján a polgármester az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére bizonyos váratlan kiadásokra, bevétel-kiesésekre "fedezetet" biztosít az önkormányzati tartalékok terhére. Ez az önkormányzatnál "előirányzat-átcsoportosítást" jelent a tartalék csökkentésével, illetve az intézményfinanszírozás növelésével. Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervnél ez valamely kiemelt kiadási előirányzat növekedését jelenti az intézményfinanszírozási bevétel emelkedésével egyidejűleg ("előirányzat-módosítás"), vagy saját kiemelt bevételi előirányzat csökkentését az intézményfinanszírozási bevétel emelkedésével. A költségvetési rendeletet illetően ez összességében az első esetben előirányzat-átcsoportosítást, a második esetben előirányzat-módosítást (a költségvetési szerv kiemelt bevételi előirányzatának csökkenésével, illetve az önkormányzat tartalék előirányzatának csökkenésével) jelent. Helyesen járunk-e el ezen rendelkezéssel a jogszabályi és hivatkozott helyi rendeleti szabályozások figyelembevételével? Ha igen, ez felügyeleti jellegű vagy saját hatáskörű előirányzat-átcsoportosításnak, előirányzat-módosításnak minősül az önkormányzatnál, illetve az irányítása alá tartozó költségvetési szervnél? Az Áht. 1. §-ának 5., illetve 6. pontjára is tekintettel minek minősül a kiemelt bevételi előirányzatok és azon belüli rovatok közti "átcsoportosítás" (önkormányzatnál, költségvetési szervnél, rendeletösszesenben)? Ezek oka lehet esetleg rossz helyen történő tervezés, évközi módosítás helyesbítése, illetve az, hogy bizonyos központi támogatások eredeti előirányzatként nem tervezhetők, s ezeket átvett/támogatás értékű működési/felhalmozási bevételként tervezünk, s a támogatások lehívásának/teljesítésének ütemében kerülnek a tervezett kiemelt bevételi előirányzatok csökkentésre a megfelelő támogatási kiemelt bevételi előirányzat egyidejű növelésével?

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.

Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?

Kérdés: Intézményünk – az anyagbeszerzés mellett – kis értékű tárgyi eszközöket is vásárol, előfordul, hogy "tartalékként", mely eszközöket a raktárban tartjuk addig, amíg szükség lesz rá. Ezek között vannak olyan tételeink, amelyeket 2014 előtt vásároltunk, de felhasználásra még nem kerültek. Ezeknek a raktáron lévő kis értékű tárgyi eszközöknek hogyan kell a felhasználását (raktárból való kikerülését) könyvelni a főkönyvben? A beszerzéskor milyen könyvelési lépések szükségesek?

Kérdés: Önkormányzatunk a 2015. évi költségvetésében az általános tartalék és működési céltartalékok mellett felhalmozási céltartalékot is képezett, azonban tartalék csak a K512 Tartalékként (működési kiadásként) szerepel a számlatükörben. Felhalmozási kiadásként a K6-8 rovatoknak nincs tartalék sora. A mérlegben ezért a felhalmozási kiadások és bevételek, valamint a működési kiadások és bevételek egyensúlya felborul. A K512 Tartalékban szereplő felhalmozási céltartalékot hol tudnám elhelyezni a felhalmozási kiadások között?

Kérdés: A pályázat útján elnyert, vissza nem térítendő támogatás terhére megvalósított beruházás könyvelésével kiadványuk több száma is foglalkozott 2014-ben, azonban ebben a témában további kérdésünk van, amelyre szeretnénk választ kapni. 2014-ben 100%-os támogatású pályázatot nyertünk, önkormányzati önrész nem volt. A támogató szervezet nem utalt előleget. 2014-ben kifizettük a feladat megvalósítása során felmerült kiadásokat, azonban a támogatási összeg nem érkezett meg a múlt évben. Ezért az a helyzet állt elő, hogy kifizetett (megelőlegezett) az önkormányzat olyan kiadást, amelyet majd egy jövőben beérkező támogatási bevétel finanszíroz. Ez a bevétel azonban csak 2015-ben érkezik az önkormányzat számlájára. Arról több szakértői válaszban is olvashattunk, hogy időbeli elhatárolásként (halasztott bevételként) kell könyvelni azt a támogatási összeget, amelyet az adott évben nem használtak fel, a kiadása áthúzódik a következő évre. Az általunk fent vázolt eset ennek pont a fordítottja, amellyel kapcsolatos kérdéseink a következők:
1. Kell év végén valamit könyvelnünk akkor, ha a kiadás 2014-ben teljesül, de a bevétele (a támogatási összeg) csak 2015-ben realizálódik?
2. Hogyan befolyásolja a "megelőlegezett" kiadás az önkormányzat 2014. évi maradványelszámolását? Ennyivel kevesebb lesz?
3. A 2015-ben beérkezett támogatás (akkor már többletbevétel) felhasználásáról a képviselő-testület szabadon dönthet? Akár tartalékba helyezheti, vagy más kiadás finanszírozására fordíthatja?

Kérdés: 1. Az önkormányzat államháztartáson kívülre és belülre működési, illetve felhalmozási céllal támogatást folyósít. A támogatásokat utólagos elszámolással kapják a címzettek, felhasználási célhoz kötötten. Amíg a támogatás felhasználásáról az elszámolás nem történik meg, addig követelésként van a mérlegben nyilvántartva. Az átrendezés során az Áhsz. és a 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet elő­írásait figyelembe véve a 3516, 3526 és a 3527 főkönyvi számlákra kerültek ezek a támogatások, 2014-ben a támogatásokkal kapcsolatos elszámolások megtörténtek, a kitűzött céloknak megfelelően használták fel a támogatásokat, így követelésként további nyilvántartásuk nem indokolt. Mivel a nyitómérlegben szereplő követelések csökkenése nem pénzforgalommal kapcsolatosan keletkezett, ezért jelenlegi álláspontunk szerint a felhalmozási eredmény (414) számlával szemben tudjuk csak kivezetni a fenti tételeket a mérlegrendezési számla (4951) közbeiktatásával.
Kérdésünk: Az általunk tartott megoldás jó-e?
2. Az önkormányzat határozattal arról döntött, hogy mint az egyik cégének egyszemélyes részvényese, a zrt. és az önkormányzat között kötött vagyonkezelői szerződésben szereplő követeléssel "...a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 13. § (2) bekezdésében foglaltak alapján nem pénzbeli hozzájárulás címén megemeli a ... Zrt. jegyzett tőkéjét (saját vagyon növeléseként, ezért ez nem minősül követeléselengedésnek)".
Úgy gondoltuk, hogy a képviselő-testületi határozat végrehajtása úgy történhet, ha a pénzmaradvány felosztása során a követelés nagyságrendjének megfelelő összeggel biztosítjuk a tőkeemelés fedezetét. (Így bevételi előirányzatot tudunk biztosítani jegyzett tőkeemeléshez.) A tőkeemelés bejegyzése a Cégbíróságon 2014-ben megtörtént. A követelés az átrendezés során a 3655 főkönyvi számlára került. A 20/2014. (IV. 30.) NGM rendelet tartalmazza a 2013. évi pénzmaradvány felosztásának módosított szabályozását, ennek megfelelően a pénzkészletet korrigáló tételek között nem szerepel a 3655 főkönyvi számla, így a pénzmaradvány felosztása során módosítottuk eredeti elképzelésünket, ezért, véleményünk szerint, itt sem vehető (és nem is) vettük figyelembe. A követelés pénzforgalom útján történő kiegyenlítése a határozat alapján nem fog megtörténni, ezért a kivezetés indokolt, de ha az eredményszámlával szemben vezetjük ki a fent említett tételt, a követelés ugyan eltűnik, de így mi biztosít előirányzatilag fedezetet a tőkeemelésre, valamint a kiadásra? Amennyiben pénzforgalomban próbáljuk a követelés kivezetését rendezni, erre csak egy mód van, valamilyen bevétel könyvelése, ez a pénzkészletet megnöveli, viszont pénzforgalomban a kiadás tétel (jegyzett tőkeemelés) átutalására soha nem kerül sor, ezért a pénzkészlet torzul (azt növeli).
Kérjük a segítséget a képviselő-testületi határozat költségvetési és pénzügyi számvitelben történő helyes elszámolásához!
3. Helyi adók (építmény, telek, iparűzési stb.) esetében a 2013. évi túlfizetéseket a 3673 főkönyvi számlára fordítottuk át a 2014. évi nyitó mérlegben. A túlfizetések 2014. június 30-i állománya a nyitó mérlegben szereplő nagyságrendhez viszonyítva csökkent, amit nem kizárólag az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítése eredményezett (pl.: iparűzési adó esetében az év végi túlfizetés nem is valós túlfizetést jelent a feltöltések miatt). Mivel a 3673-as számla pénzforgalmi, ezért a csökkenést is pénzforgalmi változásként számoltuk el, ami a valós pénzkészlet csökkenését eredményezte.
Kérjük szíves segítségüket az állománycsökkenés helyes számviteli elszámolása érdekében!
4. Az általános forgalmi adó elszámolásakor pénzforgalom szerint az áfa fizetendő vagy visszaigényelhető. Azonban mindkét esetben tartalmaz a bevallás különböző jogcímeken fizetendő áfát, fordított adózás szabályai szerint fizetendő áfát, illetve elő­zetesen felszámított, levonható áfát.
Kérdésünk: az adóbevallást egy összegben nettó módon kell-e elszámolnunk, vagy a fenti megosztás szerint egy bevallás számviteli elszámolásakor fizetendő, fordított és visszaigényelhető áfát is kell könyvelnünk? Ebben az esetben az elszámolást a felmerülés szerinti kormányzati funkciókra kell megbontani?
5. Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégnek a veszteség pótlására pótbefizetést teljesített, melyet az önkormányzat kölcsön jogcímen könyvelt 2011-ben. A pótbefizetést teljes egészében felhasználta a cég a veszteségeink pótlására, az önkormányzat pedig a törzsbetétet teljesen befizette.
Kérdésünk: ilyen esetben a kölcsön visszafizetése az önkormányzatnál várható-e? A szerződésben a visszafizetésről nem rendelkeztek, nyereséges működés nem várható. A kölcsön csak elengedés formájában vezethető ki a könyveinkből?

Kérdés: Központi költségvetési szervnél (nem oktatási intézmény) 2013. év előtt keletkezett, adózott vállalkozási eredményt szeretnénk részben felhasználni. Melyek a felhasználás és a könyvelési feladatai 2014-ben a pénzügyi és költségvetési számvitel szerint? A fel nem használt összeget milyen feltételekkel lehet az elkövetkezendő évben (években) felhasználni? Milyen feltételekkel lehet a tárgyévben képződő vállalkozási eredményt 2015-ben vagy azt követően felhasználni? Kell-e a teljes adózás utáni összegre 2014. évi kötelezettségvállalás?