10 talált cikk a számviteli bizonylat , tartozás kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk 2015-ben vagyonhasznosítási szerződést kötött egy Áht.-n kívüli kft.-vel 15 évre. A szerződésben a hasznosító kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanokon található felépítmények, ingóságok vonatkozásában, könyv szerinti értékben meghatározottakat alapul véve, az önkormányzat által jogszabály alapján megállapított értékcsökkenési kulcsok szerint az értékcsökkenés visszapótlásáról gondoskodik, és a visszapótlást legkésőbb a futamidő végén elszámolja. A szerződés megkötésekor készült egy értékbecslés, mely rögzítette az ingatlanok szerződéskori értékét és állapotát. Jelenleg felmerült a szerződés megszüntetésének lehetősége. Ez esetben a feleknek el kellene számolnia egymással, a vagyon hasznosításba adáskori állapotához képest történt különbözetével is. Értékcsökkenés-visszapótlást a hasznosító nem hajtott végre eddig, az elszámolt értékcsökkenés értéke 38 millió forint. 2018-ban készült értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 91 millió forinttal növekedett a hasznosításba adás időpontjához képest. A hasznosító nem kívánja számlákkal igazolni a végrehajtott beruházásokat, és ezzel együtt az értékcsökkenés-visszapótlás értékét, hanem a 2018-as értékbecslés alapján szeretne elszámolni, és ez alapján szerintük az önkormányzatnak van tartozása. Véleményünk szerint mindenképpen számlákkal, alátámasztó bizonylatokkal kell igazolnia, hogy milyen beruházásokat hajtott végre a hasznosítás időszaka alatt az ingatlanon, és szerintünk nem fogadható el a piaci alapon készített értékbecslés, melyből nem állapítható meg, hogy mikor végezték az adott beruházási munkát, illetve az sem derül ki, hogy az bruttó vagy nettó összeg, mivel egy becsült összegről van szó.

Kérdés: Az önkormányzat az ügyfelek számára előírt mezőőri járulék megállapításáról határozatot hoz. Szükséges-e számlát is kiállítani az ügyfél részére a mezőőri járulékról, vagy elegendő a határozat?

Kérdés: Költségvetési szervünk rendelkezik szolgálati lakás vagyonkezelői jogával. Ezen szolgálati lakás egy többlakásos társasházban található, melyet egy lakásszövetkezet kezel. Évekig sem értesítést, sem számlát, sem fizetési felszólítást nem kaptunk a fizetendő díjakról. Tavaly a lakásszövetkezet három évre visszamenőleg szóló értesítést küldött az elmaradt közös költségről (mely felújítási, üzemeltetési és ingatlankezelési díjakból tevődik össze havonta).
Kértük, hogy állítsanak ki számlát a költségvetési szervünk nevére, címére, adószámára a pénzügyi rendezés érdekében, azonban csak egy újabb értesítést kaptunk a fennálló tartozásról. Közölte a lakásszövetkezet főkönyvelője, hogy számla kiállítására nincs lehetőségük, de nem indokolta az okát. Működő, adószámmal rendelkező lakásszövetkezetről van szó. Köteles-e kérésre a lakásszövetkezet számlát vagy legalább számviteli bizonylatot kiállítani a fennálló közös költségről? Van-e mentessége valamilyen oknál fogva, amire hivatkozással ezt megtagadhatja?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott bérbe. A bérleti jogviszony indulásakor a közműszolgáltatókkal kötött szerződések módosításra kerültek, a bérlő lett a továbbiakban az adott fogyasztási helyen a felhasználó, a fogyasztó, és ő került megnevezésre fizető félként is a szerződésben. A bérlő időközben nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, nem fizette a tulajdonosnak a bérleti díjat, valamint a közműszolgáltatóknak az igénybe vett közüzemi díjakat sem. Mindezek következtében a szerződés közös megegyezéssel felbontásra került. A bérlőtől sem a bérleti díjat, sem a közműtartozást egyelőre nem tudjuk behajtani. A közműszolgáltatók viszont rendszeresen felszólítják az önkormányzatot a bérlő által felhalmozott tartozás rendezésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az adott esetben a tulajdonos felel a bérlő által felhalmozott tartozásért. A problémánk az, hogy a felhasználóhelyre kiállított eredeti számlák a bérlő nevére szólnak, amelyek másolatát megkaptuk. Kértük a szolgáltatókat, hogy a számlákat írják át az önkormányzat nevére, címére, de arra hivatkoznak, hogy a korábban, a bérlő nevére kiállított számlákat már nem tudják az önkormányzat nevére átírni. Ebből adódóan hogyan várható el az önkormányzattól a nem a nevére, címére kiállított számla befogadása és ellenértékének a megfizetése? Az önkormányzat a mögöttes felelőssége alapján kinek a nevére szóló, milyen bizonylat alapján tudja szabályszerűen megfizetni a bérlő által felhalmozott tartozásokat a közműszolgáltatóknak? Ebben az esetben a közműtartozás megfizetése tartozásátvállalásnak minősül? Szükséges-e ehhez képviselő-testületi döntés, vagy a mögöttes felelősség alapján közműdíjként megfizethető a hátralék?

Kérdés: Önkormányzatunk csatornahálózatot épített ki a településen. Ehhez víziközmű-társulatot hozott létre, és a lakosok érdekeltségi hozzájárulást fizettek. A beruházás lezárult, a társulat megszűnt. Ezt követően az ingatlantulajdonosok, ha a hálózatra rá kívánnak kötni, 160 ezer forint közművesítési hozzájárulás megfizetésére kötelezettek. Ezt az önkormányzat egyik alszámlájára teljesítik. A befizetéseket a B402 rovatra szolgáltatások ellenértékeként könyveljük. Ez az összeg kell, hogy áfát tartalmazzon, vagy ez a hozzájárulás áfamentes bevétele az önkormányzatunknak?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális bérlakásokat értékesít a benne lakóknak, részletfizetéssel, tulajdonjog-fenntartással. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adás a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A vételárat a vevők havi egyenlő részletekben 4 év alatt fizetik meg. Az utolsó részlet megfizetése után kerül bejegyzésre a vevő tulajdonjoga. Eddig áfafelszámítási kötelezettség nem merült fel, azonban most értékesítésre kerül egy beépítetlen építési telek is hasonló konstrukcióban, amelyet 27% áfa terhel. Részletvétel esetén mikor kell a számlát kiállítani az ügyletről? A teljesítés időpontjában (a birtokba adás napján) a teljes vételárról, vagy a havonta beérkező vételárrészletet előlegnek kell tekinteni, és minden hónapban előlegszámlát, majd a tulajdonba adáskor végszámlát kell kiállítani? Az Áfa tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik a lakóingatlan és telek értékesítése, ezért a teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben, vagy elegendő az előlegszámlák alapján havonta? A vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, ez esetben nem szükséges számlát kiállítani, a könyvelés bizonylata lehet az adásvételi szerződés? Az ASP főkönyvi könyvelésében a számla vagy bizonylat alapján lehet könnyebben ütemezni az évek között átnyúló részletfizetést? Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból milyen időponttal kell kivezetni?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális rászorultsági alapon, települési támogatás keretében élelmiszer-, gyógyszer- és tüzelőutalványokat ad a rászoruló helyi lakosoknak. Az utalványokat önkormányzatunk bocsátja ki, azok szigorú számadású nyomtatványok. Az utalványok beváltására megállapodásokat kötöttünk helyi élelmiszerüzletekkel, gyógyszertárakkal és Tüzépekkel. Rendszeres elszámolás alapján átutalással fizetjük ki nekik a náluk beváltott utalványok ellenértékét. A beváltóhelyek közül van, aki a beváltott utalványok ellenértékéről áfakörön kívüli számlát ad az önkormányzatunk részére, élelmiszer-utalvány beváltásáról. Van, aki ahhoz ragaszkodik, hogy nem tud erről számlát adni, mert duplán lenne neki bevétel, és áfa szempontjából sem jó. Kell-e a beváltóhelyeknek számlát kiállítaniuk az utalványok beváltásáról, vagy elegendő számviteli bizonylat? Mit fogadhat el önkormányzatunk, hogy helyesen járjon el?

Kérdés: Önkormányzatunk szolgálati lakásait bérleti szerződés alapján bérbe adta magánszemélyek részére. Az eddigi gyakorlat szerint számla nem került kiállításra, ez év januárjától számlázzuk ki a bérleti díjakat havonta. Sok esetben többéves tartozás halmozódott fel. A kérdésem, hogy számla nélkül is behajthatjuk-e a bérletidíj-tartozásokat, vagy visszamenőlegesen kiállíthatjuk-e, és hány évre a számlákat, valamint milyen jogszabályra hivatkozhatunk a visszamenőleges számlázással kapcsolatban? (Az önkormányzat adóalany, a bérleti díjat áfamentesen számlázza.)

Kérdés: A szállítónak jogos késedelmikamat-követelése van a költségvetési szerv felé. A kifizetést csak a szállító késedelmi kamatról kiállított számlája alapján lehet teljesíteni, vagy abban az esetben is, ha késedelmi kamatot közlő levelet/értesítőt küld?