9 talált cikk az előfizetés , telefonköltség kifejezésre

Kérdés: Az intézmény épületében a szabad helyiségeket bérbe adjuk. A bérlők teljes mértékben megfizetik az általuk használt telefonok költségeit – alapdíj és hívásdíj. A dolgozók részére a magánhívások az alapdíj beszámítása nélkül kerülnek kiszámlázásra, mivel az alapdíjat a bérlők megfizetik. Helyes-e ez a gyakorlat?

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)

Kérdés: 2006 szeptemberétől a telefonköltség áfájának 70 százaléka levonható. Mikortól lehet alkalmazni az új szabályt?

Kérdés: Egy intézmény a vezetőjének telefonköltségéből havi bruttó 10 000 Ft-ot és további 3 főnek a havi előfizetési díját vállalja át. Ez természetbeni juttatásnak minősül-e, és a munkáltatót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Munkáltatóm 1 fő vezető beosztású dolgozónak (igazgató) havonta a telefonköltségéből (bruttó) 10 000 Ft-ot, 3 fő vezető beosztású dolgozónak a telefon havi előfizetési díját átvállalja, a telefon a dolgozók saját tulajdona. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a juttatás a munkáltató vagy/és a munkavállalók részére adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e? A munkáltató milyen mértékű adót, járulékot köteles fizetni?

Kérdés: A munkavállalók olyan kéréssel fordultak az intézmény vezetőjéhez, hogy a lehetőségekhez mérten más béren kívüli juttatások helyett az intézmény inkább járuljon hozzá az internetet igénylő vagy azzal már rendelkező munkatársak internetezési költségeihez. Kérdésünk, hogy milyen feltételekkel lehet ez a juttatás adómentes?

Kérdés: Továbbszámlázható-e a munkahelyi telefonon történt magánbeszélgetés a dolgozó részére?

Kérdés: A hivatal működési költségeinek csökkentése érdekében a vezetés úgy határozott, hogy a dolgozóknak meg kell téríteniük a magáncélú telefonbeszélgetéseik díját. Az ilyen hívások elkülönítéséhez a technikai feltételek adottak. Kérdésünk, hogy a telefon alapdíját rá kell-e terhelnünk arányosan a dolgozókra, vagy ettől eltekinthetünk?

Kérdés: Költségvetési szerv egyaránt használ vonalas telefonkészüléket, előfizetéses és kártyás mobiltelefonokat. A telefonköltséget milyen feltételek mellett számolhatja el a költségvetési szerv adómentesen? Hívószám-részletezés hiányában minden esetben (vonalas, mobil) meg kell-e fizetni az adót (szja stb.) a teljes telefonköltség után?