Digitális platformon keresztül megvalósuló értékesítés

Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett társaság (amelynek gazdasági célú letelepedése csak Szlovákiában van) digitális platformot biztosít kereskedők számára, amely felületen a Közösség valamely tagállamában letelepedett kereskedő reklámozhatja és értékesítheti alkoholtartalmú jövedéki termékeit. A termékeket a kereskedő a Közösség valamely tagállamában található raktárából értékesíti a végső vevőknek a Közösség valamely tagállamába az Áfa-tv. 12/B. §-ának (1) bekezdése – Héa-irányelv 14. cikk (4) bekezdés 1. pont – szerinti távolsági értékesítés keretében (a termékeket nem harmadik országból adják fel a végső vevőknek). A társaság a kereskedő felé közvetítői díjról fog számlát kibocsátani. Egy példával megvilágítva: egy szlovák kereskedő alkoholtartalmú terméke(ke)t értékesít egy magyar vevőnek úgy, hogy a terméket Szlovákiából szállítják közvetlenül Magyarországra. Mivel a kereskedők nagy mennyiségben értékesítenek Magyarországra távértékesítés formájában, szeretném megkérdezni, hogy az online piactéren keresztül megvalósuló értékesítésre mely áfaszabályok vonatkoznak, illetve a szlovák kereskedőnek be kell-e jelentkeznie Magyarországon adóalanyként? Mi a fő különbség az OSS (gondolunk itt az uniós egyablakos rendszerre, mivel a Szlovákiában gazdasági céllal letelepedett kereskedők a nem uniós különös szabályokat nem alkalmazzák) és az IOSS egyablakos rendszerek között?
Részlet a válaszából: […] Alapul véve a kérdésben vázolt példát, a társaság által a szlovák kereskedőnek nyújtott, online platform-felület biztosításában megtestesülő szolgáltatás áfa (héa)-rendszerbeli megítélése – vélelmezve, hogy a szolgáltatás teljesítési helyét az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Kisvállalkozásokra vonatkozó adminisztrációs könnyítéssel kapcsolatos 2023-as változás

Kérdés:

Kézműves termékeket előállító, értékesítő egyéni vállalkozó vagyok, elsődlegesen a magyar piacra, belföldre adok el termékeket. Más tagállamban telephelyem nincs, kizárólag Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany vagyok. 2022-ben már világszerte értékesítettem a termékeimet, azonban a nemzetközi forgalom még mindig elhanyagolható mértékű a belföldi értékesítésekhez képest. A Közösségen belüli távértékesítésekre a vonatkozó szabályok szerint – mivel a 10.000 eurós értékhatárt nem léptem át, és nem is jelentettem be eltérést a NAV felé – a belföldi, 27 százalékos áfát számítom fel, és nem választottam az egyablakos rendszer (OSS) szerinti adózást. Ismereteim szerint a kisvállalkozásokra vonatkozó adminisztrációs könnyítés tekintetében új szabály lépett életbe. Milyen változással kell számolni? A 10.000 eurós értékhatárba a belföldi értékesítések is beleszámítanak?

Részlet a válaszából: […] ...akkor ezen ügyletek esetében az adóalany letelepedése szerinti tagállam, illetve a termék feladási helye szerinti tagállam marad a teljesítés helye, így annak szabályai szerint kell adóznia. Így például a feltételeknek megfelelő adóalany által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Különös teljesítési hely szabálya a kisvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében; alanyi adómentes adóalany adólevonási joga

Kérdés: Egy belföldön nyilvántartásba vett alanyi adómentes adóalany a jövőben a webshopján keresztül a világ minden részébe, így az Európai Unió tagállamaiba is értékesít termékeket, elsősorban magánszemélyek (nem adó-alanyok) részére. Egyéb tevékenysége nincs. Azért, hogy ne kelljen minden tagállamban adóalanyként bejelentkeznie, és minden tagállamban külön bevallani és befizetni az értékesítés után az áfát, az adóalany regisztrálni fog Magyarországon az OSS-be, és az OSS egyablakos rendszeren keresztül fogja bevallani és befizetni valamennyi érintett tagállamban teljesített Közösségen belüli távértékesítés után az áfát.
Vonatkozik az eltérő teljesítési helyet megállapító 49/A. § az alanyi adómentes adóalanyra is? Ettől a speciális szabálytól el lehet térni? Más tagállamban teljesített Közösségen belüli távértékesítések után levonhatja az adóalany az áfát [esetleg az Áfa-tv. 121. § a) pontja alapján]?
Részlet a válaszából: […] A Közösségen belüli távértékesítések főszabály szerinti teljesítési helyét az Áfa-tv. 29. §-ának a) pontja határozza meg, mely kimondja, hogy a 26. §-tól és a 28. §-tól eltérően a termék Közösségen belüli táv-értékesítése [Áfa-tv. 12/B. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

OSS egyablakos rendszer alkalmazása

Kérdés: Egy norvégiai székhelyű adóalany (társaság) Magyarországon a cégnyilvántartásban is szereplő olyan fiókteleppel rendelkezik, amely az Áfa-tv. szerint egyben állandó telephelynek is minősül. A fióktelepnek érvényes magyar adószáma van. A társaság az Európai Unió több másik országában, köztük Finnországban is rendelkezik áfaregisztrációval és ottani érvényes adószámmal is. Az Áfa-tv. értelmében vett állandó telephelye a társaságnak azonban az EU-n belül csak Magyarországon van a fióktelep útján. A társaság Finnországból finn nem adóalanyoknak értékesít, valamint több más EU-országba is megvalósít az Áfa-tv. 12/B §-a (1) bekezdésének megfelelő Közösségen belüli távértékesítést, köztük magyarországi nem adóalanyok részére is az alábbiak szerint:
A társaság alkalmazottakkal, eszközökkel Finnországban nem rendelkezik. A társaság megbízásából egy finn adóalany szolgáltató raktározza és fuvarozza el a termékeket Finnországból a rendeltetés szerinti EU-országba a nem adóalany vevők részére, mely során a termék nem kerül a finn szolgáltató tulajdonába, az mindaddig a társaság tulajdonát képezi, ameddig el nem jut a végső vevőkhöz. A társaság megbízásából az említett finn szolgáltató üzemelteti az online shopot is, amelyen keresztül a társaság nem adóalany vevői megrendelhetik a társaság termékeit. A társaság meghatalmazása alapján a finn szolgáltató állítja ki a társaság nevében a Finnországból induló közösségi távértékesítésről a számlákat a társaság nem adóalany vevőinek. A fenti tényállással kapcsolatban az OSS egyablakos rendszer alkalmazásával összefüggésben az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Regisztrálhat a társaság a fióktelepén keresztül Magyarországon az OSS-rendszerbe?
2. Teljesítheti a társaság a fióktelepén keresztül az összes Finnországból induló, más EU-tagállamba irányuló közösségi távértékesítések kapcsán adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a magyar OSS-rendszeren keresztül 2021. július 1-jétől?
3. A társaság vagy a fióktelep adatai (név, cím, adószám) szerepeltetendők a Finnországból induló közösségi távértékesítésről kiállítandó számlákon, illetve bizonylatokon?
4. A magyar számlázási szabályok alá tartozó ügyletek esetén kiállítható-e nyugta? Ha igen, milyen esetben?
5. Online adatszolgáltatásra mely tranzakciók a kötelezettek, és milyen módon?
6. Azon számlák esetében, amelyeket a társaság az OSS-rendszeren keresztül vall be és kezeli azok adókötelezettségét, fel kell tüntetni az áfa összegét forintban?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi pénznemben vannak feltüntetve – így a levelében írt azon esetben is, ha az áfa (héa) összege nem a magyar szabályok, hanem a teljesítés helyének (célország) szabályai szerint lett megállapítva -, az áthárított hozzáadottérték-adót (áfát) a 172....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Informatikai szolgáltatás

Kérdés: Önkormányzatunk külföldi amerikai székhelyű gazdasági szereplőtől vesz igénybe informatikai szolgáltatást, ez távolsági értékesítésnek minősül. Az egyik esetben a partnerünk megkérte az EU-s közösségi adószámot EU8*5, azonban a VIES uniós adószám-ellenőrzésében nem valid adószámot jelöl. Szervezetünk nem rendelkezik közösségi adószámmal, így 27%-os áfatartalommal számlázott felénk. Mivel nem rendelkezünk közösségi adószámmal, így a fordított adózás nem jöhet létre. Ezt az áfatartalmat a külföldi illetékességű adóhatóságtól lehetne visszaigényelni. Főszabály szerint a szolgáltatás teljesítésének helye attól függ, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalany-e, ha igen, akkor a teljesítési helyet a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye határozza meg. A másik esetben is külföldi illetőségű (amerikai) cégtől vettünk igénybe digitális szolgáltatást (szoftverlicencelés), ott áfatartalom nélkül került kiállításra a számla. Jól kerültek kiállításra a számlák? Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk az utóbbi esetben, illetve hogyan érintik a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokat a 2021. július 1-jétől hatályba lépő Áfa-tv.-változások?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése szerint az adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Kisvállalkozásokra vonatkozó könnyítések 2021. július 1-jétől

Kérdés: Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó módosítások kapcsán a 2021. július 1-jétől hatályos, a kisvállalkozásokra vonatkozó könnyítések tekintetében az alábbi kérdésben kérem a tájékoztatásukat. Ha egy magyar alanyi adómentes egyéni vállalkozó terméket értékesít a Közösség különböző tagállamaiba, amely értékesítések összesítve meghaladják a 10 000 eurós értékhatárt, viszont külön-külön nem (pl. Ausztriába 6000 euró + Franciaországba 6000 euró értékesítés), akkor az egyéni vállalkozó kötelezett lesz-e az OSS-rendszer használatára, és így a vevő tagországának áfaszabályait kell-e alkalmaznia? Kérdésem a B2C-szolgáltatásnyújtásokra is vonatkozik a fenti feltételek mellett.
Részlet a válaszából: […] ...[Áfa-tv. 2021. április 1-jétől hatályos, de csak 2021. július 1-jétől alkalmazandó 12/B. § (1) bekezdése] esetén a teljesítés helye a termék rendeltetésének helye. Az Áfa-tv. 2021. július 1-jétől hatályos 29. §-ának a) pontja kimondja, hogy "a 26...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Online piacterek, platformok számlakibocsátási kötelezettsége

Kérdés: A 2021. július 1-jével életbe lépő elektronikus kereskedelmiáfa-csomaggal kapcsolatban az alábbi kérdésünk merült fel. Úgy tudjuk, hogy az Áfa-tv. 2021. április 1-jétől hatályos szabályai értelmében bizonyos esetekben az online piactereket – függetlenül attól, hogy ténylegesen nem az online piacterek, hanem a rajtuk keresztül termékeket értékesítő adóalanyok adják el termékeiket a vevőknek – is számlaadási kötelezettség fogja terhelni a rajtuk keresztül történő termékértékesítésekkel kapcsolatban. Az Áfa-tv. szabályaiból tényleg ez következik? Mely esetekben kell egy online piactérnek, elektronikus platformnak számlát kibocsátania?
Részlet a válaszából: […] Az elfogadott uniós hozzáadottértékadó-szabályok (Héa-irányelv) értelmében 2021. július 1-jétől bizonyos esetekben adófizetésre kötelezettek lesznek azok az adóalany elektronikus felületek (a továbbiakban: platform), amelyek más adóalany által történő termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.