10 talált cikk a belépőjegy , termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a tavalyi évben vásárolt egy sátrat alanyi mentes szállítótól kulturális tevékenységéhez. Az önkormányzat a közhatalmi tevékenységén kívüli feladataira áfakörös. Az eszközt most értékesítené. A kérdés, hogy terheli-e áfabefizetési kötelezettség az értékesítés után?

Kérdés: Kulturális intézményünk a vásárolt anyagokat készletre veszi, a központi raktárban tárolja, ahonnan különböző, ún. táraknak (pl. asztalos, szabó, lakatos) ad ki anyagokat, amelyek tárgyi eszközt (jelmezt, díszletet) állítanak elő belőlük, melyeket állományba is veszünk. Az év végi mérlegben a tárakban lévő anyagokat kell-e szerepeltetni, és ha igen, melyik soron?

Kérdés: Konferenciát szervezünk, és a meghatározott időpontig jelentkezők részére early bird kedvezményt biztosítunk, a teljes belépő árának meghatározott százalékát engedjük el, továbbá kedvezményt biztosítunk akkor is, ha egy cégtől legalább két fő jelentkezik, ezt is a belépőjegy százalékában határozzuk meg. Mindkét engedményt meghirdetjük nyilvánosan. A számla kiállítása hogyan helyes, ha csak a kedvezményes ár van feltüntetve rajta, vagy úgy, hogy a számla első sorába beírjuk a teljes árat, a következőben pedig mínusszal a kedvezmény összegét?

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?

Kérdés: Egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonú társaság a nagyközönség számára ingyenesen látogatható kulturális vagy sportrendezvényeket szervez. Az ingyenes rendezvényekkel kapcsolatban közvetlenül felmerült költségek áfatartalma levonásba helyezhető-e akkor, ha a társaságnak a rendezvénnyel összefüggésben kizárólag a szponzori díjakból van áfaköteles bevétele?
A társaság önállóan vagy a tulajdonos önkormányzat által szervezett kulturális, illetve sportrendezvény társszervezőjeként rendezett eseményeken értékes tombolanyeremények sorsolását tervezi. A?nyereménytárgyak egyedi értéke esetenként elérheti, fődíj esetén pedig meghaladja a 70?000-80?000 forintot. A tombolatárgyakat vállalkozások ajánlják fel. A tombola darabját 500-800 forintért fogják árulni. A sorsoláson elhangzik a vállalkozás neve, illetve a rendezvényen a vállalkozások elhelyezhetik szóróanyagaikat, reklámtáblájukat. A felajánló nevének említése a sorsoláson, illetve a szórólapok, reklámtáblák elhelyezésének engedélyezése reklámszolgáltatásnak minősül? Ha igen, akkor társszervezés esetén mind a társaságnak, mind az önkormányzatnak számlakibocsátási kötelezettsége keletkezik. A feleknek ebben az esetben milyen értékben kell számlázni, illetve tombolatárgyak átadása tekinthető-e a reklámszolgáltatás ellentételezésének? Ha a reklámszolgáltatást a piaci értéken kell kiszámlázni, akkor a nyereménytárgyakat átadók is piaci értéken fogják kiszámlázni, tekintettel az Áfa-tv. 66. §-ának rendelkezésére?

Kérdés: Önkormányzatunk egy projekt keretében készíti elő (tervezés, engedélyeztetés) és valósítja meg beruházóként egy belvízelvezető csatorna felújítását (kotrás) és bővítését (építés). A?projekt célja többek között, hogy az adott környezet élővilágát bemutathatóvá tegyük, valamint a csatorna vízi sporteszközzel bejárható legyen. Ez utóbbi szolgáltatás belépőjegy megváltása ellenében lesz igénybe vehető. A beruházáshoz szorosan kapcsolódik egy saját használatú magánút kialakítása. A csatorna felújítása, kialakítása során túlnyomórészt építési tevékenység fog megvalósulni (betoncsatorna-építés), és csak kisebb részt képvisel a tevékenységben a felújítás, helyreállítás (kotrás). A csatorna kialakítása vízjogi létesítési engedélyhez kötött, míg a magánút kialakítása nem építési engedélyhez kötött tevékenység. A?fenti ügylettel kapcsolatos kérdéseink:
1. Az ügyletre az egyenes vagy a fordított adózás szabályait kell alkalmazni?
2. A magánút építése, amennyiben a csatorna építésével azonos projektben valósul meg, és elválaszthatatlan része a projektnek – függetlenül attól, hogy annak kialakítása építési engedélyhez nem kötött –, fordított adózás alá tartozik-e?
3. A csatorna felújításához, építéséhez, illetve a csatornához tartozó magánút kialakításához kapcsolódó költségek általános forgalmi adója levonásba helyezhető-e?

Kérdés: Önkormányzatunk a jövőben a város- és létesítményüzemeltetési feladatokat közfel-adat-ellátási szerződéssel tervezi ellátni, amelyre közfeladat-ellátási szerződéseket kötne az önkormányzat többségi, illetve 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságokkal annak érdekében, hogy ezen feladatok ellátására nyújtott támogatás ne tartozzon az Áfa-tv. hatálya alá. Tudomásunk szerint az áfában az előbbiek szerint leírt támogatás akkor minősül adókötelesnek, ha az a szolgáltatás ellenértéke vagy árat befolyásoló támogatás. Kérdésünk lenne, hogy mi minősülhet árat befolyásoló támogatásnak? Egy konkrét példán keresztül: a városi uszoda üzemeltetését közfeladat-ellátási szerződés keretében látná el az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társasága. A gazdasági társaságnál keletkezik a belépődíjakból származó bevétel, amely nyilvánvalóan nem fedezi az üzemeltetési költségeket, tehát ezt általános működési támogatással egészítené ki az önkormányzat közfeladat-ellátási szerződés keretében. Felmerül a kérdés, hogy ez az általános működési támogatás árat befolyásoló tényezőnek minősül-e, hiszen ha kevesebb támogatást kapna a gazdasági társaság, akkor a bevételét (belépődíjak) kényszerűen emelni kellene a működtetés biztosítása érdekében, tehát végső soron az általános működési támogatás összege hatással van az uszodai belépődíjak áraira. Az imént felvázolt eset árat befolyásoló támogatásnak minősül-e, és ezáltal az Áfa-tv. szerinti adóköteles tevékenységek körébe tartozik-e?

Kérdés: 2016-ban alakult, 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. feladata a művelődési ház üzemeltetése, rendezvények, színház, előadó-művészeti előadások, falunap rendezése, szervezése. A kft. áfaalany, az ingatlan (terem)-bérbeadást is áfásan végzi.
Az önkormányzat a kft.-vel "közművelődési megállapodást" kötött, átadta részére az önkormányzati közművelődési feladatokat. Ezen közművelődési feladatok ellátására az önkormányzat költségvetési rendeletében közművelődési támogatást ítélt meg a kft.-nek, amit havi részletekben utal át a cég számlájára.
Az épületet, a működéshez szükséges berendezést térítés nélkül kapja használatba a kft. (Továbbra is az önkormányzat tartja nyilván és számolja el az ÉCS-t.) A karbantartásról, festésről a berendezés javításáról szerződés szerint a kft. gondoskodik. A közüzemi számlák a cég nevén vannak.
Kell-e az önkormányzattól működésre kapott költségvetési támogatás után számlát kiállítani és áfát megfizetni?
Mely beszerzések áfáját lehet visszaigényelni, ha a kapott támogatás után megfizeti az áfát, vagy ha nem kell a támogatás után áfát fizetni?

Kérdés: A számla, egyszerűsített számla, nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2008. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint a rendelet 1/B. § (2) bekezdésében körülírt nyugtanyomtatványt (pl.: színházjegy, strandbelépő stb.) ki állíthatja elő, milyen feltételekkel, és annak milyen adattartalmúnak kell lennie?