6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Online adatszolgáltatás
Kérdés: Kell-e adatot szolgáltatni 2020. július 1-je után az adómentes ingatlan-bérbeadásról kiállított számlákról?
2. cikk / 6 PDF-számla befogadása
Kérdés: Egyik partnerünk azzal keresett meg bennünket, hogy jelenleg még nem tudnak elektronikus számlát kiállítani, de a számláik aláírás és pecsét nélkül is érvényesek, ezért a PDF-formátumban megküldött számláik ugyanúgy hivatalosak és jogszerűek, mint a postán küldött és papírra nyomtatott számlák. Szeretnék a jövőben a papíralapú számlázást kiváltani e-mailen megküldött számlákkal. Ezzel papírt, postaköltséget takarítanának meg, és a jelenlegi helyzetben kockázatmentesen, jóval gyorsabban tudnák eljuttatni a számlákat. Sokféle álláspontot olvastunk ezzel kapcsolatban. Befogadhatjuk a PDF-formában, e-mailben küldött számlát?
3. cikk / 6 Számla javítása
Kérdés: A szállítói számlán valamely adat nem szerepel helyesen. A Költségvetési Levelek 290. számában az 5174. számú kérdés-felelet szerint "A számlát nem szükséges, sőt nem is szabad visszaküldeni, hiszen azt már a könyvviteli rendszerükben rögzítették. A számlának javítható hibája van, ezért nem sztornószámlát kell kiállítani, hanem a számla kiállítóját fel kell hívni, hogy az Áfa-tv. 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okirattal módosítsa a bizonylatot. Ez esetben az eredeti számla és a módosító bizonylat együttesen érvényes". Ez az okirat nem beszigorított. Az áfabevallásban az eredeti számla szerepel, nem íródik át az okiratban feltüntetett adatokra. Befogadhatom-e 2020. július 1-jétől a " számlával egy tekintet alá eső okiratot", ha 2020. július 1. napjától valamennyi belföldi adóalany online köteles adatot szolgátatni a NAV felé valamennyi, más belföldi adóalany részére kiállított számla vagy számlával egy tekintet alá eső okirat adatáról, függetlenül attól, hogy a számlát vagy a számlával egy tekintet alá eső okiratot számlázóprogramból vagy kézi számlatömbből állította ki?
4. cikk / 6 Online számlaadat-szolgáltatás
Kérdés: Az alanyi adómentes és tárgyi adómentes tevékenységet végzőket hogyan érinti a számlaadat-szolgáltatás? Hogyan készüljünk fel a 2020. évközi és a 2020-tól hatályba lépő szabályokra?
5. cikk / 6 Telek értékesítéséről kiállított számla
Kérdés: Az Áfa-tv. 169. §-a d) pontjának dc) alpontja szerint 2017. január 1-jétől kötelező feltüntetni a belföldi adóalany vevő adószámát a kiállított számlán, ha a számlán az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Önkormányzatunk telkeket értékesít, melyek esetében az áthárított adó meghaladja a 100 ezer forintot. A telkeket magánszemélyek vásárolták/vásárolják meg, akik adószámmal nem rendelkeznek. A számlázóprogram is felhívja a figyelmet, hogy fel kell tüntetni az adószámot. Ilyen esetben hogy járunk el helyesen? Tüntessük fel az adóazonosítót?
Általában párok vásárolják meg a telkeket, tehát vevőként két személy van feltüntetve az adásvételi szerződésben, akik 1/2-1/2-ed arányban lesznek tulajdonosok. Ilyen esetben külön-külön a fele összegről kell a számlát kiállítani, vagy vevőként feltüntethetjük a két személyt együtt? Vagy ez így helytelen?
Általában párok vásárolják meg a telkeket, tehát vevőként két személy van feltüntetve az adásvételi szerződésben, akik 1/2-1/2-ed arányban lesznek tulajdonosok. Ilyen esetben külön-külön a fele összegről kell a számlát kiállítani, vagy vevőként feltüntethetjük a két személyt együtt? Vagy ez így helytelen?
6. cikk / 6 Pénzkezelés
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója az önkormányzat részére és nevére számla ellenében vásárolt. A számlán a fizetés módjaként bankkártya lett feltüntetve. Az önkormányzat nem rendelkezik bankkártyával, a fizetésre használt kártya a dolgozó nevére szól. Elszámolható-e az ilyen számla készpénzes számlaként? Elszámolhatók-e továbbá azok a számlák, amelyek az önkormányzat nevére szólnak, a fizetési mód készpénz, de készpénz helyett a dolgozó a saját bankkártyájával fizet?