12 talált cikk a közoktatási intézmény , továbbképzés kifejezésre

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Mennyi szabadság jár a magasabb vezető közalkalmazottnak (óvodavezető)?

Kérdés: Egyesületünk hátrányos helyzetű személyeket segít abban, hogy a munkaerőpiacon versenyképessé váljanak, amelyhez kapcsolódóan figyelemmel kísérjük a Közbeszerzési Értesítőben közzétett ajánlati felhívásokat is. A közbeszerzési eljárásra benyújtandó pályázatunkban megjelölendő ár meghatározása kapcsán kérdésként merült fel, hogy az általunk nyújtani kívánt oktatási szolgáltatás adómentes-e. Egyesületünk az Áfa-tv. 85. §-ának (4) bekezdése alapján közszolgáltatónak minősül, ezért úgy gondoljuk, hogy az adómentesség egyértelműen megillet minket. Jól gondoljuk? Az adóhatóság illetőségigazolásában foglaltak szerint a bejelentett tevékenységünk alapján ránk a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel való adó alóli mentesség vonatkozik, és alanyi adómentesek vagyunk.

Kérdés: A Debreceni Egyetemen gyermekvédelmi szakellátás témacsoportban a DE-EK szakvizsgabizottság előtt tett szociális szakvizsgával és testnevelő tanár (egyetemi szintűnek elismert) végzettséggel rendelkező, általános iskolában pedagógusként foglalkoztatott dolgozót melyik fizetési osztályba kell besorolni? Fenti szakvizsga egyenértékű-e a pedagógus-szakvizsgával?

Kérdés: Abban az esetben, ha a pedagógus még nem kötelezett a továbbképzésre, mert a diplomáját kevesebb mint 7 éve szerezte meg, de teljesítette a 120 órát, jár-e számára a bértábla szerinti várakozási idejének egy évvel történő csökkentése ebben a továbbképzési időszakban? Melyik törvény vagy rendelet az, amelyik kizárja ezt a rövidülési lehetőséget?

Kérdés: Tevékenységünk végzéséhez munkavállalóink szakképzéséről mi magunk gondoskodunk. Ennek érdekében egy oktatási szolgáltatást nyújtó cégnél egy hároméves tanfolyam keretében veszünk igénybe oktatást. A cég az oktatással összefüggésben annak megkezdését megelőzően előleget szedett be tőlünk, melyre áfát számított fel. Véleményünk szerint azonban adómentesen kellett volna számláznia, mivel akkreditált oktatást rendeltünk meg. A szolgáltató tájékoztatása szerint a program akkreditációja még folyamatban van a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnél. A végszámlában a tanfolyam kezdetének időpontját tekintik teljesítési időpontnak, és az akkreditáció birtokában tárgyi adómentesen állítják ki majd a számlát, melyből levonásra kerülne az előleg áfás összege. Helyesen jár el a kft.?

Kérdés: Közalkalmazottak esetében magasabb fizetési osztályba történő besorolás, illetve a fizetési fokozatok közötti várakozási idő csökkentése esetén mikortól kell elvégezni az átsorolást/várakozásiidő-csökkentést, az oklevél (közokirat) kiállításának vagy az oklevél (közokirat) bemutatásának időpontjától? Van-e mérlegelési lehetősége ebben az ügyben a munkáltatónak? Konkrét példa: amennyiben pedagógus közalkalmazott a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott továbbképzés követelményeit teljesítette, és az erről szóló tanúsítványt 2008. évben kiállították, de csak 2009. év február hónapban mutatja be (a következő fizetési fokozatba 2010. év első napján lép), mi a helyes eljárásrend: 2009. vagy a következő év, 2010. első napjától kell a várakozási időt csökkenteni, és a következő fizetési fokozatba léptetni?

Kérdés: Egy általános iskolában gazdasági vezetőként dolgozom. 2001 márciusában szereztem meg 54-es azonosító számmal rendelkező OKJ-s mérlegképes könyvelői képesítésemet. 2008. 10. 21-én megjelent lapjukban a 2187-es kérdésre adott válaszuk alapján ha a közalkalmazott az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor, valamint a második és további szakképesítés figyelembevételekor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Jelenleg "E" besorolásom van, de ha jól értelmezem a hivatkozott jogszabályt, akkor a helyes besorolásom "F".

Kérdés: Egyetemi végzettséggel és közoktatás-vezetői végzettséggel rendelkező óvodapedagógus mint intézményvezető az "I" fizetési kategóriába volt sorolva. Vezetői megbízása lejárt, nem bízta meg a képviselő-testület újra. Vissza kell-e sorolni a "G" kategóriába, és vissza kell-e vonni a bért is a volt vezetőtől, hisz most már óvónőként dolgozik tovább?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskolában tanító magyar-könyvtár szakos főiskolai végzettséggel rendelkező kolléganő kiegészítésként "C" típusú nyelvvizsgának megfelelő német műveltségi területen tanítóképző főiskolán, valamint közoktatás-vezetői szakirányú szakon végzett. A közoktatás-vezetői szakvizsgához az intézmény nem járult hozzá, azt GYES ideje alatt végezte el. Kéri a közoktatási törvény 128. § (8) bekezdése alapján a "G" fizetési osztályba való átsorolását. Munkaköréhez (magyar-német tanár) a közoktatás-vezetői végzettség nem szükséges, mivel munkáját beosztott pedagógusként végzi. Szeretnénk megtudni, hogy kérése jogos-e, van-e törvényi kötelezettség arra, hogy az ő esetében az átsorolás feltétlenül megtörténjen?