Úthasználati díjat terhelő áfa levonása, úthasználati díj továbbszámlázása

Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett, flottakezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó társaság szolgáltatási szerződés keretében kezeli a jellemzően szállítmányozással foglalkozó ügyfelek flottáit.
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] 1. A Héa-irányelv 78. cikkének b) pontja kimondja, hogy az adóalap részét képezik azon járulékos költségek – így különösen a jutalék, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek -, amelyeket az értékesítést teljesítő a megrendelőre terhel. [Lényegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Helyi, közforgalmú autóbuszjárat

Kérdés: Önkormányzatunk közszolgáltatási szerződést kötött egy vállalkozással a város közigazgatási határain belül menetrend szerinti, helyi, közforgalmú autóbusz közlekedési hálózat működtetésére. Az utasok a járatokat vonaljegy nélkül, díjmentesen vehetik igénybe a teljes vonalszakaszon. A menetrend szerinti járatnak megállója van egy forgalmas üzletközpontnál, amelynek tulajdonosa vállalta, hogy az önkormányzat által fizetendő szolgáltatási díj egy részét, számla ellenében, megtéríti önkormányzatunk részére. A szolgáltatási díjból továbbszámlázott összeget a kiadás felmerülésekor a K335 közvetített szolgáltatások rovaton számoljuk el. A bevétel elszámolása B403 közvetített szolgáltatások ellenértéke rovaton történik. Jelenleg a kiadáskor felmerülő áfát nem levonható áfaként kezeljük. A bevételhez kapcsolódó számla kiállításakor azonban 27%-os áfakulccsal számolunk, és szerepeltetjük az önkormányzat áfabevallásában. Ebben az esetben van-e lehetőségünk arra, hogy a kiadási oldalon elszámolt közvetített szolgáltatások áfáját levonásba helyezzük?
Részlet a válaszából: […] ...alapján.A szerződés tartalmának ismerete nélkül nem ítélhető meg egyértelműen, hogy valóban értelmezhető-e az adott esetben továbbszámlázás, vagy inkább valós tartalmában arról van szó, hogy az üzletközpont tulajdonosa a közfeladat-ellátáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Áramdíj továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szervezetünknek szolgáltatási szerződése van több kórházzal, melynek értelmében közüzemi díjakat számláznak felénk. Helyesen jár-e el a kórház, amikor a saját beérkező bruttó áramdíját 5% fenntartási díjjal és 27% áfával növelten számlázza felénk?
Részlet a válaszából: […] ...továbbszámlázása esetén, ha nem bérlő részére történik az áram számlázása, akkor az áfa mértéke 27%. Az ellenérték a felek megállapodásán alapul. Nincs olyan jogszabály, ami tiltaná, hogy az áramdíjat fenntartási költségekkel növelt összegben számlázzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Önkormányzati tulajdon

Kérdés: A polgármesteri hivatalnak helyet adó épület az önkormányzat tulajdona. Ebben az épületben van a járási kormányhivatal is. Az önkormányzat megállapodott a kormányhivatallal a közüzemi költségek megosztásáról, továbbszámlázásról, a megtérítés módjáról. A szolgáltatókkal az önkormányzatnak van szerződése, az önkormányzat nevére szólnak a számlák. Ebből adódóan az elő­irányzatok is az önkormányzatnál kerülnek megtervezésre. A polgármesteri hivatal nem tervez és nem teljesít ilyen kiadásokat. Helyesen kötöttük-e így a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] A járási kormányhivatal által is használt épület az önkormányzat tulajdona. A megállapodást helyesen kötötték meg a közüzemi díjak megtérítésének módjáról. Mivel az épület az önkormányzat tulajdonában van, ezért az energiaszolgáltatókkal is az önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.