Munkába járás költségtérítése

Kérdés: A közigazgatási határon kívül lakók esetén munkába járás költségtérítése címén 15 Ft/km a dolgozó kérésére különösebb indoklás nélkül fizethető, vagy csak a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ában nevesített esetekben? A Költségvetési Levelek 297. számában az 5289. és az 5285. válaszuk szerint: "a munkába járás és a hazautazás költségtérítéséhez sem az Szja-tv., sem a 39/2010. Korm. rendelet nem ír elő semmilyen előírást a közlekedési eszközre, illetve annak tulajdonára vonatkozóan." Ugyanakkor a 4989. alapján arra lehet következtetni, hogy a 15 Ft csak a kormányrendeletben nevesített esetekben adható.
Részlet a válaszából: […] A munkába járás költségtérítése kapcsán el kell különíteni az Szja-tv. előírásait, melyek adózási szempontból rendezik a kérdést, továbbá a 39/2010. Korm. rendelet szabályait, amelyek pedig alapvetően azt szabályozzák, hogy a munkáltatónak mely esetekben kell munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Budapest belvárosában működő költségvetési szerv (önkormányzati hivatal) a főváros közigazgatási határán kívülről gépkocsival munkába járó alkalmazottainak munkába járás jog-címen – a vonatkozó kormányrendelet szerint – 15 Ft/km költségtérítést fizet. Tekintettel a jelen veszélyhelyzetre, kijárási korlátozásra – elsősorban a kollégák egészségének védelmét figyelembe véve – lehetséges-e a Budapest közigazgatási határán belülről gépkocsival munkába járó alkalmazottaknak is a 15 Ft/km költségtérítés kifizetése?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése szerint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint adott munkába járási költségtérítést nem kell a magánszemély bevételének tekinteni. Vagyis a rendeletnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Napi munkába járás – lakcímelszámolás

Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.A kormányrendelet értelmében a munkavállalónak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Munkába járás költségtérítésével kapcsolatos változások 2017. január 13-tól

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk gyermeke 9 éves, általános iskolás. A dolgozó azt kérte, hogy a jogszabályi változások alapján a továbbiakban nem a bérlethez történő hozzájárulást kívánja igénybe venni a munkába járáshoz (közigazgatási határon kívülről jár be), hanem a gépkocsival történő bejárásához járuljunk hozzá. Kötelesek vagyunk-e ezen kérésének eleget tenni, és milyen összeget kell, illetve lehet részére fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...4/2017. (I. 12.) Korm. rendelet módosította a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet előírá-sait. A?munkáltató főszabályként továbbra is a bérlet, menetjegy 86%-ának megtérítésére köteles, azonban van négy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Munkába járás költségének megtérítéséről történő lemondás

Kérdés: Egy dolgozónk munkába járása megoldható lenne távolsági közlekedési járattal, de ő saját döntése szerint inkább gépkocsival jár, mivel közben egyéb ügyeit is intézi. Ezért nem kéri a munkába járás költségtérítését. Munkáltatóként elfogadhatom írásbeli lemondását erről a jogáról?
Részlet a válaszából: […] ...munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet elsősorban, kötelezően a távolsági tömegközlekedési eszközzel történő munkába járás költségét rendeli megtéríteni a munkavállaló számára a bérlettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Munkába járás saját személygépkocsival

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?
Részlet a válaszából: […] ...a munkába járással kapcsolatos költségeket amunkáltató külön jogszabály szerint köteles megtéríteni.A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrőlszóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 2. §-a értelmében munkába járásnakminősül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Egy munkavállalónk munkába járásra költségtérítést igényelt, azonban a gépjármű forgalmi engedélyében tulajdonosként nem ő, hanem egy betéti társaság van megjelölve. A társasági szerződése alapján ennek a betéti társaságnak a beltagja a mi munkavállalónk. Intézményünknél fennálló jogviszony alapján fizethetünk-e 9 Ft/km költségtérítést ezzel az autóval történő munkába járás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...munkába járásra vonatkozó utazási költségtérítésselkapcsolatos szabályokat a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmazza.A rendelet alapján a munkáltató köteles a munkavállalónakmegtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Munkába járás és hivatali, üzleti utazás költségtérítése

Kérdés: Szociális intézményünk kistérségi dolgozót foglalkoztat, aki saját gépkocsival látja el munkáját. A dolgozót változó munkahelyre vettük fel. Városi lakhelye és a falvak, továbbá a falvak közötti és belüli km-futásokat kiküldetési rendelvényen számoljuk el a mindenkori APEH-üzemanyagnorma és a 9 Ft/km alapján. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...költségekmegtérítésére, ezért el kell különíteni egymástól a kétféle költségtérítést.A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrőlszóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 2. §-a kimondja, hogy munkába járásnakminősül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítés formái – kötelezettség vagy lehetőség

Kérdés: Költségvetési intézményként adhatunk-e a dolgozóinknak 9 Ft/km-es költségtérítést a munkába járásukhoz, vagy csak a bérletekhez, illetve jeggyel történő utazáshoz járulhatunk hozzá? Mely esetekben kötelező a költségtérítés juttatása, és mikor beszélünk adható juttatásról?
Részlet a válaszából: […] ...munkába járásra vonatkozó utazási költségtérítésselkapcsolatos szabályokat a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet alapján a munkáltató köteles a munkavállalónakmegtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Munkába járás költségének adózása

Kérdés: Költségvetési intézménynél kifizethető-e a saját gépkocsival történő munkába járás költsége az APEH-norma alapján nem adóköteles jövedelemként? Van-e ebben az esetben a TÁH felé bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a dolgozónak jár, akinek a munkahelye és a lakóhelye nem ugyanazon a közigazgatási határon belül van. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. Korm. rendelet szerint "A munkavállaló részére a munkába járáshoz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.