34 talált cikk az étkeztetés , vállalkozási tevékenység kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában van egy régi iskolai épület, melyben iskola már nem működik. Más településen lévő iskolák és alapítványok tábort szerveznének ebben az épületben, így azt bérbe vennék pár napra, legfeljebb egy hétre. Megítélésünk szerint ez szintén adómentes ingatlan-bérbeadás lenne. Helyes a következtetésünk? Ez esetben a tábor felnőtt kísérőinek meg kell fizetniük az idegenforgalmi adót?

Kérdés: Az önkormányzat pályázat keretében felújított ingatlanokban vendégházat üzemeltet. A szállásvendégek – igény szerint – reggelit is igényelhetnek a szálláshely-szolgáltatás keretében. Kötelezően ellátandó, intézményi gyermekétkeztetéssel, valamint a szociális étkezéssel kapcsolatos feladatait az önkormányzat, intézménye – óvoda – útján látja el. Hogyan kell kezelni a vendégházak esetében a szálláshoz igényelhető étkezést? Nyújthat-e az önkormányzat ilyen szolgáltatást? Ha igen, azt csak az étkezést biztosító költségvetési szervén keresztül, vagy közvetlenül az önkormányzat által beszerzett alapanyagokból kell biztosítania? Amennyiben az önkormányzat elláthatja a szálláshely-szolgáltatással egyidejűleg igényelt étkeztetési feladatot, és megvásárolja hozzá az alapanyagokat, azt milyen rovaton szükséges elszámolni a könyvelésben?

Kérdés: A helyi önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz (100%/50%). Tehát a hatályos éves költségvetési törvény természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Egy helyi önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján saját költségvetési forrása terhére további támogatást kíván biztosítani azon gyermekek, tanulók – illetve szüleik – részére, akik a fentieken felül térítési díj fizetésére kötelezettek, ugyanis az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja vagy a 8.1. pontja alapján egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak így nem merül fel. Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat intézményének konyhája biztosítja, és szedi be a térítési díjakat, az intézmény alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem végez, valamint az önkormányzat és intézménye is alanya az áfának.
1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak nélkül közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az adó- és járulékköteles juttatásnak minősül-e?
2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján biztosítja a támogatást a térítésidíj-fizetésre kötelezett gyermekek részére (szülői kérelem alapján, határozatban foglalt eljárásrenddel), helyes-e az az eljárás, hogy az intézmény havonta, a tárgyhót követően számlát (nettó térítési díj+27% áfa) állít ki a tényleges étkezésiadag-számokról a támogató önkormányzat részére (részletes gyermekenkénti étkezési nyilvántartással alátámasztva)?
3. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja-e, egyrészt azért, mert másik településen élő szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a támogatni kívánt szülők által meg nem fizetett részt az önkormányzatnak, azaz az élelmezés beszerzési kiadásainak áfája teljes egészében levonható-e az Áfa-tv. 120. §-a alapján?
4. Helyes-e, hogy az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult (nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat), azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben?
5. Helyes-e az, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások K332. Vásárolt élelmezés és K351 Működési célú áfa rovaton számolják el, adómentes természetbeni juttatásként?
6. Helyes-e az, hogy az intézménynél a bevételt 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon számolják el?
7. Felmerül a kérdés, hogy a felvázolt támogatási eljárásrend az intézmény alaptevékenysége keretében végzett tevékenységnek minősül-e, tehát amennyiben az önkormányzat szociális rendeletében jóváhagyott térítési díjat számlázza csak tovább a szülő helyett az önkormányzatnak?
8. A felvázolt önkormányzati támogatási eljárásrendnek van-e hatása a költségvetési törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetéshez igényelt normatív támogatás elszámolására?

Kérdés: Önkormányzatunk polgármesteri hivatala konyhát működtet, melyben a bölcsődéseknek, óvodásoknak és iskolás gyermekeknek főznek. Önkormányzatunk területén nyílik egy alapítványi bölcsőde, mely tőlünk szeretné a gyermekek részére a napi négyszeri étkezést biztosítani. Intézményünk vállalhatja-e a konyha szabad kapacitása terhére alaptevékenységként az alapítványi gyermekek étkeztetését, vagy vállalkozási tevékenységként lehet csak megoldani? Amennyiben alaptevékenységnek minősülhet, és módosítjuk ezzel az alapító okiratunkat és az SzMSz-t, akkor milyen COFOG-on könyvelhetjük a bevételt és a kiadást erre a tevékenységre?

Kérdés: 1. A kórházak átszervezése során hozott kormányzati döntések alapján 2021. december 1-jétől 2023. június 30-ig önálló gazdálkodó szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (kórház) gazdasági irányítását a megyei kórház végezte. 2023. július 1-jétől már nem a megyei kórház gazdasági irányítása alá tartozik az intézmény. Véleményem szerint 2023. 06. 30-i dátummal nem szükséges fizikai leltárfelvételt készíteni, mivel az előzőekben leírt esetben nem intézmények kiválása, szétválása történik. Jól gondoljuk, hogy nincs jogszabályi kötelezettség az évközi leltározásra?
2. Jogszabályváltozás miatt 2023. július 1-jétől, illetve 2024. január 1-jétől a védőnői szolgálat átkerül a megyei kórházhoz az önkormányzatoktól. A védőnői szolgálat több önkormányzatnál egy épületben, közös eszközök használatával működött általában háziorvosi ellátással. Az épületekben is több közösen használt rész található (közös váróterem, öltöző, konyha, mosdók), de van olyan épület, amelyben szolgálati lakás is kialakításra került a rendelőkkel együtt. Sok esetben azt látjuk, hogy nem volt olyan jellemző mutató, amely a felmerült közös költségek megosztását teljes bizonyossággal igazolná. Ha elkülönült rendelőkben is folyt a munka, a rendeléseknek helyet adó épületben nem voltak "almérők", amelyek alapján a tényleges energiaköltségek meghatározhatóak lennének. Így a védőnői szolgálat és az egyéb tevékenység során felmerült anyagok, rezsiköltségek, takarítás, veszélyes anyagok elszállítása és minden egyéb más felmerülő kiadások megosztásának valódisága megkérdőjelezhető. A védőnői szolgálatot átvevő kórház szeretné pontos mutatókkal megosztani az előbb felsorolt költségeket. Szerintünk ez a mutató lehetne a helyiségek négyzetmétere, légköbmétere és a rendelési idő. Helyesen gondoljuk a tevékenységekhez rendelt költségek megosztását?
3. Alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet egyaránt végző költségvetési intézmény azon költségeit, amelyek mind a két feladathoz kapcsolódnak, a tevékenységekből elért bevétel arányában bontja szét. Tájékoztatásuk szerint ezt egyeztették a fenntartójukkal, és a bevételarányos költségmegosztás ez alapján került bevezetésre. Helyes a bevételarányos megosztás, vagy azt célszerű felülvizsgálni, és költségekhez rendelni a megosztást?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt szolgáltatással biztosítja a közétkeztetést, de 2023. január 1-jétől a szociális intézményében saját konyha működtetésével szervezi meg. A munkahelyi étkezést az önkormányzat és intézményei, valamint a nem önkormányzati fenntartású általános iskola és középiskola dolgozói jelenleg közvetlenül az étkezést biztosító vállalkozónak fizetik meg. 2023. január 1-jétől a saját konyha esetében a bölcsőde és az óvoda dolgozói munkahelyi étkezésének elszámolására a 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben és a 104036 Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben COFOG-számot fogjuk használni, a többi önkormányzati és intézményi dolgozó és a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények dolgozói esetében a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei COFOG-számot. Amennyiben a munkahelyi étkezés térítési díja a teljes bekerülési költség, ezen az intézménynek nincs haszna, keletkezik-e valamilyen befizetési kötelezettsége az állam vagy a fenntartó önkormányzat felé, mivel az intézmény a 900090 COFOG-számot használja?

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő napközi otthonos konyhát. Az intézmény alaptevékenység keretében ellátja a közétkeztetési feladatokat (bölcsődei, óvodai, iskolai gyermekétkeztetés), valamint vállalkozási tevékenység keretében lehetőséget biztosít külső (idegen) vendégek étkeztetésére is, akár helyben fogyasztással, akár elvitelre. Az idegen étkezők tekintetében kötelező-e a pénztárgép használata? Ha igen, akkor kiváltható-e azzal, hogy minden vendég részére (akár kéri, akár nem) számlát állítunk ki?

Kérdés: A települési önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve vagyunk (óvoda), főzőkonyhával rendelkezünk. A főzőkonyhánk ellátja az intézmény óvodás gyermekeit és a munkahelyi étkeztetést. A város közigazgatási területén működő általános iskolák tanulóinak étkeztetését is mi biztosítjuk. Normatívát mi igényeljük le, és az étkezési térítési díjat is mi szedjük be. Településünkön a társulás formájában működő szociális intézmény szociális étkeztetési feladatot is ellát. Mivel a mi főzőkonyhánk nem teljes kihasználtságon működik, ezért szeretnénk megtudni, hogy a szabad kapacitás terhére a település közigazgatási területén élő szociálisan rászorulók részére főzhetünk-e úgy, hogy a számlát a szociális intézménynek állítjuk ki a kiadott adagok alapján, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősülne? A szociális intézmény a Szoc-tv. szerinti étkeztetést biztosítaná olyan módon, hogy a megfőzött ételt az óvodai főzőkonyhától vásárolja meg.

Kérdés: Saját konyhával rendelkező bentlakásos szociális ellátásokat, továbbá gyermekjóléti szolgáltatásokat nyújtó intézményben milyen kormányzati funkción lehet elszámolni a munkahelyi étkeztetés kiadásait és bevételeit? Óvoda és bölcsőde esetén külön kormányzati funkciókód szolgál a munkahelyi étkeztetés elszámolására, de szociális intézményre nem találunk ilyet. Az Intézmény SZMSZ-e a munkahelyi étkeztetést emiatt vállalkozási tevékenységként határozza meg, ezért a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei kormányzati funkción számoljuk el. Helyes-e ez a gyakorlat? Amennyiben a fenntartó nem engedélyezi a vállalkozási tevékenység folytatását, akkor a munkahelyi étkeztetést is meg kell szüntetni?