18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Ingatlanfelújításhoz kapcsolódó áfa levonhatósága
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság – amely csak adóköteles gazdasági tevékenységet folytat – a tulajdonában lévő, ugyanazon helyrajzi számon nyilvántartott két lakóingatlant 2020-ban átalakította, felújította, a két lakóingatlanból egy ingatlant hozott létre, azokban irodákat alakított ki, és az ingatlant az átalakítást követően irodaházként adóköteles gazdasági tevékenységének céljára használja. A felújítást, átalakítást követően az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel szereplő ingatlanok irodává történő átminősítése megtörtént. Az ingatlanok felújításához, átalakításához kapcsolódóan a társaság szeretne adólevonási jogot érvényesíteni, azonban az Áfa-tv. a levonási tilalmak körében kimondja, hogy nem vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított áfa, és a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa sem. Kétségtelen, hogy amikor a termékbeszerzésekre és a felújításhoz szükséges szolgáltatások igénybevételére sor került, akkor még lakóingatlanként voltak nyilvántartva az ingatlanok, azonban az átalakításokat követően az ingatlan(ok) rendeltetése ténylegesen megváltozott, már nem minősül lakóingatlannak, és ezt a tényt az ingatlan-nyilvántartás is rögzíti. Jogosult a társaság a fent említett lakóingatlanok átalakításához eszközölt beszerzésekben rá áthárított áfát levonásba helyezni?
2. cikk / 18 Belterületbe vonás
Kérdés: Önkormányzatunknak a tulajdonában álló szántóföld belterületbe csatolása céljából földvédelmi járulékot kell fizetnie a földhivatal felé. A termőföld végleges más célú hasznosításáért kell ezt a járulékot megfizetni. A földet a későbbiekben felosztják, közművesítve lesz, és mint telkeket tervezik értékesíteni. Hová kell könyvelni a földvédelmi járulék megfizetését és az ezzel kapcsolatos egyéb felmerülő költségeket (pl. közmű bevezetésének költségei)?
3. cikk / 18 Beolvadás – részesedés értéke
Kérdés: A helyi víziközmű-társulásban lévő törzsbetétünk (részesedésünk) értéke beolvadás után 950?000 Ft-ról 10?000?000 Ft-ra emelkedett. Szeretnék segítséget kérni ennek a tételnek a helyes lekönyvelésében. Könyvelési segédletekben nem találtam útmutatást arról, hogyan kell (kell-e?) a saját tőkével (412 fkv.) szemben könyvelni. Egyéb beruházás, felújítás során kell a nemzeti vagyon változását (412) könyvelni?
4. cikk / 18 Tárgyi eszköz értékesítése
Kérdés: Központi költségvetési szerv értékesített egy autót, melynek van könyv szerinti értéke még, és az alacsonyabb, mint a piaci érték. Vagyis drágábban adtuk el, mint a könyv szerinti érték. Mi a teendő, mik a pontos könyvelési tételek?
5. cikk / 18 Áfa levonása lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatása esetén
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és az egyik 100 százalékos tulajdonunkban álló társaságnál felmerült adólevonással kapcsolatos kérdésben kérjük a segítségüket. A társaság egy társasházban vásárolt egy lakóingatlant, melyet a tervei szerint irodaként fog használni. A?lakást egy ideig bérbeadás útján hasznosította a társaság, majd felhagyott az ingatlan bérbeadásával, és megkezdődtek az átalakítási, felújítási munkálatok. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a lakó-ingatlan felújításához igénybe vett szolgáltatásokat, beszerzett termékeket terhelő előzetesen felszámított adó nem helyezhető levonásba. Kérdésünk, hogy a lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatása (irodává történő átminősítése) esetén a lakóingatlan átalakításához, rendeltetésének megváltoztatásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásba helyezhető-e? A lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatását megelőzően történt felújítás során felmerült beszerzéseket terhelő adó utólag, az ingatlan átminősítését követően levonásba helyezhető-e?
6. cikk / 18 Tojótyúkok és tojások nyilvántartása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú Tojótyúkok és tojások nyilvántartása tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál csupán az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál csupán az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?
7. cikk / 18 Tojótyúkok és tojások nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
8. cikk / 18 Ingatlan értékesítése átminősítést követően
Kérdés: Az önkormányzat tulajdonát képezik egy társasház I. és III. emeletén található "iroda" minősítésű ingatlanok, amelyek önálló helyrajzi számmal rendelkeznek. A két külön helyrajzi számon lévő ingatlan már több mint két éve rendelkezik használatbavételi engedéllyel. Az önkormányzat célja, hogy az említett két ingatlanon lakásokat alakítson ki, és ezzel egyidejűleg a jelenleg "iroda" minősítésű ingatlanokat lakássá minősítse. Az átminősítéshez hatósági bizonyítvány szükséges. A lakások kialakításához kizárólag olyan átalakítási munkák elvégzése szükséges, amelyek nem igényelnek építési és használatbavételi engedélyt. Az átalakításokat követően az önkormányzat a lakások értékesítését tervezi. Az ingatlanok értékesítésére az Áfa-tv. 88. §-a alapján az önkormányzat nem választott adókötelezettséget. A fenti tényállással kapcsolatban a kérdésem az, hogy az ingatlanokat az önkormányzat értékesítheti-e adómentesen az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében?
Szerintem – mivel az ingatlanok nem kapnak új használatbavételi engedélyt – az ingatlanok nem tartoznak a 86. § (1) bekezdésének ja) vagy jb) pontja alá, tehát értékesítésüket nem terheli áfa.
Szerintem – mivel az ingatlanok nem kapnak új használatbavételi engedélyt – az ingatlanok nem tartoznak a 86. § (1) bekezdésének ja) vagy jb) pontja alá, tehát értékesítésüket nem terheli áfa.
9. cikk / 18 Lakóingatlan felújítása, átalakítása
Kérdés: Kérdésünk lakóingatlan felújításához, átalakításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásához kapcsolódik. Több lakóingatlan felújítására (festés, csempézés), átalakítására (támfal építése, elválasztófalak felhúzása) került sor 2015. év elején abból a célból, hogy az ingatlanokat később irodaként használjuk. A felújítás, átalakítás azonban anélkül fejeződött be, hogy az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel szereplő ingatlan más típusú ingatlanná történő átminősítésére sor került volna. Kérdésünk, hogy ebben az esetben az áthárított áfát levonásba helyezhetjük-e?
10. cikk / 18 Ingatlanátalakítás áfája
Kérdés: Önkormányzatunk költségvetési okokból több darab 5-10 éve vásárolt ingatlanát is értékesíti. Az ingatlanok egy része az elmúlt évben átalakításon esett át, melynek eredményeként az ingatlanok átminősítésre kerültek. A korábban szállodaként üzemeltetett ingatlant irodává, valamint a korábban az ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlanként bejegyzett ingatlant szintén irodává alakíttattuk át. Az Áfa-tv. 86. §-a j) pontjának első rendeltetésszerű használatbavételre vonatkozó szabálya vonatkozik-e az említett átalakításokra, és ez hogyan befolyásolja (befolyásolja-e egyáltalán) az ingatlaneladások kapcsán az áfafizetési kötelezettségünket?