64 cikk rendezése:
1. cikk / 64 Fakitermelés saját erdőből
Kérdés: Önkormányzatunk saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre külső vállalkozóval kötöttünk szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére a tűzifa kitermelésére. A tűzifa nagy részét az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A KLIK által fenntartott általános iskola az önkormányzat faluházát is használja, megállapodás alapján a felek a rezsikiadásokat, így a felhasználásra kerülő tűzifa költségét 50-50%-ban osztják meg, melyet önkormányzatunk továbbszámláz az iskolának.
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
2. cikk / 64 Saját előállítású arcmaszk könyvelése
Kérdés: Intézményünk (központi költségvetési szerv) alapanyagot vásárolt, melyeket a könyveinkben nyilvántartásba vettünk. Az alapanyagot – járvány elleni védekezésben használt – egészségügyi védőfelszerelés (FFP2-es arcmaszk) előállításához használjuk fel, melyet egy vállalkozó (100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság) gyárt le részünkre ingyenesen. Az elkészült termékek az Európai Bizottság – módosított – 2020. április 3-án kiadott 2020/491. számú határozata alapján a katasztrófa áldozatai között ingyenesen szétosztásra kerülnek. Ebben az esetben saját termelésű készletről beszélhetünk-e? Ha igen, milyen szakágazati besorolással kell az intézményünknek rendelkeznie, hogy azt és a készterméket a könyveinkben szerepeltethessük? Ha nem, akkor a fenti tevékenység hogyan könyvelendő, és szükséges-e a speciális szakágazati besorolás (pl.: 032050 Egészségügyi stratégiai tartalékok tárolása, kezelése)? Milyen értéken kell a készterméket készletre venni, tekintettel arra, hogy a vállalkozó a gyártást számunkra ingyen végzi (nálunk csak az anyagköltség merül fel)?
3. cikk / 64 Szakképzési centrum adózása
Kérdés: Szakképzési centrumunk (központi költségvetési szerv) egyik telephelyén vállalkozói tevékenységet szeretnénk folytatni. Szépségszalon nyitását tervezzük, ahol a végzős diákok az oktatók felügyelete mellett kozmetikai és fodrászati szolgáltatásokat nyújtanának a vendégeknek, gyakorlati időben, tanműhelyben. Később a szolgáltatások körét bővíteni is szeretnénk. Tudomásunk szerint költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége során szerzett bevétele utána a társasági adónak megfelelő mértékben kell adóznia, de csak akkor, ha a bevétele több mint 10%-át a vállalkozói tevékenység teszi ki. Ez az informá-ciónk helyes?
Ha adott évben nem kell adót fizetnünk arról kell-e valamilyen nyilatkozatot tenni? Az áfa visszaigényelhető-e a mi esetünkben? A vállalkozói tevékenység során online pénztárgépet fogunk használni. Ezzel kapcsolatban kell-e külön bejelentést tenni a NAV-hoz, vagy automatikusan a beüzemeléssel kapcsolódik a NAV rendszeréhez? A vállalkozói tevékenység indításával, működésével kapcsolatban van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?
Ha adott évben nem kell adót fizetnünk arról kell-e valamilyen nyilatkozatot tenni? Az áfa visszaigényelhető-e a mi esetünkben? A vállalkozói tevékenység során online pénztárgépet fogunk használni. Ezzel kapcsolatban kell-e külön bejelentést tenni a NAV-hoz, vagy automatikusan a beüzemeléssel kapcsolódik a NAV rendszeréhez? A vállalkozói tevékenység indításával, működésével kapcsolatban van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?
4. cikk / 64 Szennyvízhálózat üzemeltetési díja
Kérdés: Önkormányzatunk 2021. január 1-jétől az ivóvíz- és a szennyvízhálózat tekintetében a korábbi vagyonkezelési szerződés helyett bérleti-üzemeltetési szerződést kötött a szolgáltatóval. Az új szerződések szerint a félévente esedékes használati díj nettó összegét nem utalja át a szolgáltató az önkormányzatnak, hanem az egyből egy víziközmű-fejlesztési alapba kerül, és innen finanszírozzák a rendszer esetleges karbantartását, pótlását, felújítását.
Önkormányzatunk milyen jogcímen és hogyan könyvelje le ezt a kiadási tételt? A szerződés értelmében az alap forgalmát elkülönítetten tartja nyilván a szolgáltató, és évente egyszer ad számunkra információt az alap előző évi kiadásairól és bevételeiről. Tehát mi csak egy év után tudjuk meg, hogy a mi könyveinkben szereplő vagyon-elemek értéke hogyan változott, az általunk befizetett összegből mekkora összeget fordítottak dologi és mekkorát felhalmozási kiadásokra.
Önkormányzatunk milyen jogcímen és hogyan könyvelje le ezt a kiadási tételt? A szerződés értelmében az alap forgalmát elkülönítetten tartja nyilván a szolgáltató, és évente egyszer ad számunkra információt az alap előző évi kiadásairól és bevételeiről. Tehát mi csak egy év után tudjuk meg, hogy a mi könyveinkben szereplő vagyon-elemek értéke hogyan változott, az általunk befizetett összegből mekkora összeget fordítottak dologi és mekkorát felhalmozási kiadásokra.
5. cikk / 64 Vagyonkezelés
Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. A vagyonkezelésbe adó önkormányzat, illetve a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést bemutatni szíveskedjenek (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Továbbá terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó- vagy bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség? Ha igen, melyek ezek?
6. cikk / 64 Talajvédelmi terv díjának elszámolása
Kérdés: Az önkormányzatnak belterületbe vonással kapcsolatban talajvédelmi tervet kell készítenie. Hová kell elszámolni a talajvédelmi terv díját?
7. cikk / 64 Alaki hibás számla kezelése
Kérdés: Beruházási szállító számláját alaki tartalom miatt visszaküldtük a számlán megjelölt címre, ahonnan "nem kereste" jelzéssel intézetünkbe visszaérkezett a levél, benne a számla. (Összesen – 2020. március óta – 3 alkalommal küldtük ki a levelet, mellékelve a számlát.) Telefonon többször próbáltuk elérni a szállítót, de nem veszik fel, e-mailre nem reagálnak. A tárgyi eszközt (kis értékű) az integrált gazdasági rendszer tárgyi moduljában állományba vettük "Folyamatban lévő beruházás nyilvántartásba vétele számla nélkül" jogcímen, a leltárra kiadtam. Tanácsukat szeretnénk kérni, ha továbbra sem tudunk a beszerzéshez szállítói számlát kötni, illetve az eszköz árát – objektív okok miatt – kiegyenlíteni, akkor az év végén (és a következő X évben) maradhat-e a nyilvántartásomban ezen a beszerzési jogcímen, vagy vegyük be az állományunkba mint "idegen eszközt"?
8. cikk / 64 Saját termelésű készlet – homoktövis-ültetvény
Kérdés: Önkormányzatunk homoktövis-ültetvényt telepített. A termett gyümölcsből egy erre szakosodott céggel velőt készíttettünk, melynek egy részét ingyenesen kiosztottuk a lakosság részére. A készletre vétel és a készletcsökkenés könyvelésében kérnénk segítséget, hogyan kell helyesen rögzíteni az említett eseményeket.
9. cikk / 64 Természetben kapott adományok elszámolása
Kérdés: Költségvetési-államháztartási számvitel kapcsán ezekben a napokban élesen vetődik fel a pénzügyi teljesítést nem igénylő természetben kapott adományok elszámolása. Kérem ennek tételes könyvelését mind a fenntartónál (pl. önkormányzat), mind pedig az intézménynél (pl. SzGyF fenntartású idősotthon) tételesen és részletesen – lehetőleg egy konkrét példán keresztül – bemutatni szíveskedjenek. Kérem, hogy a példában a működési költségként elszámolandó (pl. fertőtlenítőszerek, maszkok stb.) és a tárgyi eszközök (pl. lélegeztetőgép stb.) esetére legyenek kedvesek kitérni. Fontos, hogy a fenntartói és az intézményi oldal teljes körű kontírozásait is részletesen megismerhessük. Azt a megoldás is szeretnénk látni, amikor a fenntartó önkormányzat kapja az eszközöket a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.). Továbbá szeretnénk tisztán látni a gazdasági esemény kezelését akkor is, ha nem az önkormányzat, hanem közvetlenül az intézmény kapja ezeket az eszközöket, ugyanígy a gazdaság más szereplőitől (pl. cégek adománya), illetve más állami szereplőktől (pl. központi költségvetési szervtől, központi készletekből, honvédségtől stb.).
10. cikk / 64 Bontási tevékenység költsége
Kérdés: Az építési beruházás bontási tevékenységének költségét milyen rovatra kell könyvelni (dologi kiadás vagy beruházás)? A bontási tevékenységgel kapcsolatosan van-e valamilyen speciális szabály, kapcsolódik-e a keletkezett törmelék elszállításának költsége és lerakóhelyi díja?
